Bözödújfalu továbbélő lelkisége

Székelykeresztúron három felekezet él, az ökumenikus hét hagyománya, amikor valamennyien ellátogatnak a másik felekezet templomába, az istentiszteletre vagy misére, még 2000-ben kezdődött. Jó érzés visszagondolni, hogy barátokra talált a római katolikus és református lelkipásztorokban – idézi fel emlékeit Szombatfalvi József unitárius lelkipásztor. Hozzáteszi, azért kezdi Keresztúrral a Bözödújfalura való emlékezését, mert az ökuménia még ott kezdődött, onnan gyökerezik a tolerancia, egymás elfogadása.

A Bözödújfaluból hozott örökség tovább él, soha nem volt semmilyen nézeteltérés a más-más felekezetűek között – magyarázza. A városbéliek mellett Betfalva és Fiatfalva templomait is végigjárták, a hívek is kísérték lelkipásztoraikat; annyian voltak, hogy pótszékeket kellett betenni a templomokba, hogy mindenkinek jusson ülőhely. Ezt Bözödújfalu szellemisége adta. „Azóta is hívnak, és szívesen megyek az önkumenikus találkozókra” – teszi hozzá.
Bözödújfalu lelkülete a település megsemmisítése után sem szűnt meg. A falut elárasztó víztározó felső felénél, a Siratófalnak is nevezett emlékműnél minden év augusztusának első szombatján összegyűlnek az elszármazottak, azok utódai, hogy együtt emlékezzenek.

Szombatfalvi József elmondta, bárki ott lehet, beszédet mondhat, megoszthatja gondolatait, hiszen valamennyien oda tartoznak.
A Küsmöd pataka melletti türelmes és befogadó emberekről, a bözödújfalusi székely szombatosokról bővebben a Hit-Vallás január 20-ai számában olvashatnak.