Bürokratikus akadályok a kisvágóhidak előtt

Liget 2020. április 02., 12:18

Kisvágóhidakkal lehetne helyzetbe hozni az állattartással foglalkozó hazai gazdákat és agrárvállalkozókat – vélik mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek. A romániai feldolgozóiparnak hangsúlyosabban kellene nyitnia a helyi termelők felé, a masszív élelmiszerimport ugyanis egyre több kockázattal jár. A csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban annak néznek utána, mennyire nehéz egy kisvágóhidat elindítani.

A friss húsnak mindig van keletje •  Fotó: Kristó Róbert
galéria
A friss húsnak mindig van keletje Fotó: Kristó Róbert

A koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyet, hanem az élelmiszeripart is nehéz helyzetbe hozza. A nagyobb tej- és húsfeldolgozó vállalatok importból származó nyersanyagból dolgoznak, így sokan attól tartanak, hogy a masszív behozatal lelassulhat, vagy akár le is állhat.

Pócs Sándor élelmiszeripari mérnök, a Székelyföld-szerte felkapott Benedek-hústermékek gyártójának, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft termelési igazgatójának szívügye a kisvágóhidak létesítése. Hargita megyében a vállalat tulajdonában lévő gyergyószentmiklósi vágóhíd volt az utolsó, amelyik néhány éve zárta be kapuit.

Ma a megye gazdái teljesen kiszolgáltatottak, hiszen száz kilométereket kell autózniuk ahhoz, hogy engedélyezett vágóhídon vágassák le állataikat.

De hasonló helyzetben van sok más erdélyi megye is, hiszen mindenhonnan hiányoznak a kisvágóhidak. Az elindításukat szabályozó jogszabályok sok bürokratikus akadályt gördítenek a beruházók elé, ezért legtöbben visszalépnek, mert sem anyagilag, sem adminisztrációs szempontból nem éri meg ebbe befektetni.

A teljes cikk az Erdélyi Naplóban olvasható. 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.