HIRDETÉS
Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia tagja már több ízben tartott címertani előadást Csíkszeredában: szó volt már az erdélyi címerekről, Románia és Magyarország címereiről, ezúttal azonban szűkítette a kört Székelyföldre. A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat részeként tartott előadásában a címerszakértő ízelítőt nyújtott a székelyföldi címerek mögöttes tartalmából.
Szekeres Attila Istvánt nemrégiben felkérték, hogy a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpontban állítson össze egy székely történelmi címersort. A címerbemutatóján helyet kapott a régi székelyföldi címer, amelyet 1510 körül készítettek Csobotfalván, az 1616-ra datált marosvásárhelyi címer, amely valójában egy címerbővítés eredménye, illetve a Napot és a Holdat ábrázoló új székely címer is. A marosvásárhelyi címer „valamilyen úton-módon megkapta a székely rendi nemzet pecsétnyomóját, és azt használta” – pontosított az előadó. A pecsétnyomón a páncélosokkal a kardot tartották, ezt használták a város nevében. „1616-ban történt, hogy Bethlen Gábor szabad királyi városi rangra emelte az addigi Székelyvásárt, így változott meg a ma ismert Marosvásárhely város neve.”
A székelyföldi címereken gyakori a fegyverábrázolás
Szekeres Attila István elsőként Aranyosszék címeréről beszélt, amelyet 1752. július 27-én adtak át hivatalosan levél formájában, amelyben megerősítették a felfegyverzett címeres pecsét rajzát.
Pecsétrajzról van szó, ugyanis a címer eredetileg hivatalos pecsétekre kellett rákerüljön.
Ebben a címerben megjelenik a torockószentgyörgyi vár, az Aranyos, illetve a Maros folyó, továbbá a jelképes tizenkét csillag. Ezt követően Marosszék történelmi címerét elemezte az előadó, amelyet 1753. július 2-án adtak át hivatalosan, és Marosszék gazdaságát ábrázolja. A színes címeren lándzsát, puskát és szablyát láthatunk, búzakalászt, szőlőgerezdet, a Maros folyót és egy termő almafát.
Udvarhelyszék címerét 1757. március 8-án adták át, és ez a korábbi öt keresztes várospecsétből indult ki. Szó esett a Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címerről is, amelyet 1793. november 27-án iktattak be: ezen megjelenik a Nap, a Hold, a kereszténység szimbóluma, Szűz Mária és a kis Jézus is. Csupán 1769 után adták át a háromszéki címert, ezen nem jelennek meg égitestek.
A Székelyföld területére eső vármegyék címerei
Az előadó röviden összefoglalta a székely vármegyék címereinek érdekességeit is. Háromszék vármegye címertervét például nem fogadták el, amire magyarázatot nem adtak, így a régi címer került a középpontba az újratervezésnél. Ezen már megjelenik a Nap, a Hold és a csillagok motívuma is.
Csík vármegye címere lényegében nem változott, az elemek ugyanazok maradtak, mint korábban, ahogy Udvarhely vármegye címere sem változott. Maros-Torda vármegye esetében volt változás, 1878. február 6-án egy legenda alapján kerültek fel a vitéz, buzogány motívumok, az arany-kék zászló, az aranyalma, illetve a pénzérmék is a címerre. Végül a Torda-Aranyos vármegye címeréről volt szó, amelyet 1882. október 29-én adományoztak a vármegyének, ezen megjelenik a Tordai-hasadék is, illetve az érmék motívuma is.
Az előadás végén Szekeres Attila István bemutatta az új Hargita megyei címertervet is.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
