Etnospot: a Néprajzi Múzeum székelyföldi bázisa

A budapesti Néprajzi Múzeum „egy darabja” Csíkszereda központjában, a Petőfi utcában található: ez az Etnospot. Maga a Néprajzi Múzeum egy nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a jelennel, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással. A csíkszeredai Etnospot a Néprajzi Múzeum Kárpát-medencei hálózatának első bázisa, amelynek fő célja a múzeum kiállításaihoz és gyűjteményeihez kötődő ismeretközvetítés Székelyföld szívében. A kihelyezett családi- és gyermekfoglalkozásaikon alkotó jellegű, élménygazdag módon hivatottak megszólítani a fiatal korosztályokat, hogy néprajzi ismeretekkel gazdagíthassák tudásukat, tágítsák horizontjukat. Az Etnospot másodlagos célja, hogy a múzeum kultúrstratégiai küldetéseihez kapcsolódva hatékony kulturális, oktatási és turisztikai együttműködések jöhessenek létre a helyi közösségekkel.

Gyarmati Zsolt történész, az Etnospot külkapcsolati projekvezetője hangsúlyozta, a magyar kormányzati kultúrstratégiának köszönhetően a kiemelt nemzeti intézmények határokon átnyúló szakmai küldetést vállalnak, így jött létre a csíkszeredai örökségpont is. „Másik célunk az, hogy szeretnénk beágyazódni Csíkszereda és környéke kulturális, és akár turisztikai életébe is, egy ilyen hálózatnak a részesei lenni a tevékenységeink által” – fogalmazott Gyarmati Zsolt.

A népszerűsítés mellett az oktatási jellegű tevékenységek is kiemelt szerepet kapnak az Etnospotban, ezekkel az általános iskolás tanulókat célozzák meg. A programok során a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiből és kiállításaiból merítve igyekszenek ismereteket átadni a gyerekeknek, amelyet három különböző formában valósítanak meg. „Egyrészt iskolákban, ahol tanórák keretében tartunk foglalkozásokat. Itt arra törekszünk, hogy olyan egyedülálló témákat válasszunk, amelyek a gyerekek számára érdekesek és különlegesek. Foglalkozásaink hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjteményeiből inspirálódnak, így a dél-amerikai indián kultúrával, illetve híres utazók egzotikus tájakon végzett gyűjtéseivel is megismertetjük a gyerekeket. Ilyen például a csíktaplocai Xántus János, a múzeumunk alapítója. Az ő, regénybe illő személyisége, kalandos élete és gyűjtéseinek megismertetése is szerepelnek a programunkban. Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül a székely kulturális örökséget sem: a népi építészet és lakáskultúra hagyományos értékeire is ráirányítjuk a diákok figyelmét – osztotta meg Gyarmati Zsolt az Etnospot küldetéséről.

A második programforma, hogy a gyerekeket az Etnospot székhelyére várják, ahol szombatonként tartanak foglalkozásokat 8-10 fős csoportoknak, míg a harmadik a szünidőre, pontosabban a tavaszi és nyári szünetekre tervezett matiné foglalkozások, amelyeket szintén a múzeum irodájában tartanak. „Ezt szünidei matinénak nevezzük, és a gyerekek számára délelőtti programokat kínálunk, ahol különböző múzeumi témákban, játékos formában történik az ismeretátadás.” A céljuk, hogy a gyerekek számára egyedi élményeket biztosítsanak, mindezek mellett Albert-Homonnai Emőke múzeumpedagógus, aki a foglalkozások ötletgazdája, folyamatosan új és izgalmas programokkal bővíti a kínálatot.

„Az intézmény tavaly tavasz óta működik, 2024 márciusától, én november közepén csatlakoztam a csapathoz, és az első foglalkozás, amit tartottam, az Indiánok közt című program volt” – fogalmazott a múzeumpedagógus. Ez Bognár Lajos néprajzkutató és antropológus rövidfilmjére épült, amelyet ők vágtak meg. Azóta különböző tematikájú foglalkozásokon dolgozik.

Ezt interaktív beszélgetésekkel tették élvezetessé. Az egyik legújabb foglalkozásuk a Munkaruhából ünnepi viselet címet kapta, és a „legmagyarabbnak” vélt ruhadarabhoz, a cifraszűrhöz kapcsolódik. A nemzeti identitást kifejező ruhadarab kiemelt jelentőségét bizonyítják az 1862-es londoni világkiállítás magyar viseletet bemutató részéről fennmaradt fényképek is, amelyről a Magyarország színezve című, aktuálisan a Néprajzi Múzeumban látogatható kiállítás nyújt izgalmas tájékoztatást. A cifraszűrrel kapcsolatos múzeumpedagógia foglalkozást a Mathias Corvinus Collegium csíkszeredai központjában, valamint az Etnospot székhelyén is megtartották, azóta pedig már iskolák számára is elérhető. A Kapukód és ládakulcs című foglalkozás a múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításához kapcsolódik.

A program keretében a gyermekek a székelykapuk és a festett ládák elkészítéséhez kapcsolódó mesterségekkel és eljárásokkal, valamint a kapuk és ládák motívumaival ismerkednek.

A Madárkaland Herman Ottó nyomán címet viseli az a foglalkozás, amely a jelenleg Budapesten látogatható „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó–kiállításhoz kapcsolódik. „A foglalkozások során célunk, hogy a gyerekek élményszerűen szerezzenek új ismereteket, elsősorban néprajzi témákban, játékos és kreatív formában. Filmeket vetítünk, amelyek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származnak, és az adott témákhoz kapcsolódnak. A filmek után közösen elemzik őket a gyerekek, majd játékos feladatokkal és kézműves foglalkozásokkal zárjuk a programot. Például készíthetnek indián sátrakat, fejdíszeket, vagy más hagyományos tárgyakat” – számolt be Albert-Homonnai Emőke.

A foglalkozások célja, hogy valami kézzelfoghatót is adjon a gyerekeknek, amit hazavihetnek, így az élményt az ismeretekkel ötvözik. A székelyekkel kapcsolatos foglalkozásaik során például egy olyan játékot terveztek, amelyben a gyerekek női és férfi karaktereket alkotnak, és a család, a házasság jelképét, a kaput és a tulipános ládát is belefoglalták a játékba, hogy valami hétköznapi és közeli élményt adjon a gyerekeknek.

A múzeumi tér kialakításánál arra törekedtek, hogy letisztult, kortárs enteriőrt hozzanak létre, miközben visszaköszönnek a Néprajzi Múzeum épületének vizuális jellemzői is. A dizájn és a kivitelezés székelyföldi tervezők munkája, így Budapestet egy székelyföldi kontextusban jelenítik meg.

Bár az intézményben nem állnak rendelkezésre a hagyományos múzeumi tárgyak, igyekeznek a gyerekek számára egy interaktív élményt biztosítani.

Az eddigi visszajelzések alapján a tanárok és a gyerekek is pozitívan értékelték a foglalkozásokat, és több iskolától is kaptak visszahívást. Emellett, tavaly részt vettek különböző rendezvényeken, mint például a csíkszeredai könyvvásáron, a gyermeknapon és a Kolozsvári Magyar Napokon.

„Pályázatokat is hirdetünk, és tavaly például a gyerekeknek dokumentálniuk kellett, hogyan telik egy napjuk, összehasonlítva azt egy 100 évvel ezelőtt élt gyerek napjával. A gyermekek csapatban gondolkodva, alkotva teljesíthetik a kitűzött szöveges és rajzos feladatokat, sőt, szeretnénk, ha kipróbálnák egy hagyományos játék felelevenítését is, amit egyperces filmen kértünk rögzíteni” – fogalmazott Gyarmati Zsolt.