Merítés a kortárs képzőművészetből

Péter Beáta 2024. március 27., 13:11

Erdélyi festőművészek munkáiból tekinthető meg válogatás a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében: Tamás György műgyűjtő húsz év gyűjtésének a legjavát mutatja meg a nagyközönségnek. A Merítés című kiállítás olyan alkotók képeit sorakoztatja fel, akik elsősorban a saját útjukat járva, a fősodortól eltérően hoztak létre értékes életművet – hangzott el a megnyitón.

Merítés a kortárs képzőművészetből
galéria
Fotó: Péter Beáta

A kiállítás egy intenzív összegzése a 20. és 21. századi kortárs erdélyi képzőművészet folyamatainak, egyszerre mutat be munkákat kolozsvári, temesvári, bukaresti, budapesti vagy akár a római iskolákban képzett alkotóktól, és járhatunk be általuk egy valóban különleges művészettörténeti utat. De talán, ami még ennél is izgalmasabb, segítségükkel egy különleges belső útra is léphetünk – hangsúlyozta Simon Mária Tímea, a művelődési ház igazgatója a kiállítás megnyitóján. „Mert végső soron mi is a művészet? Mi végre van szükségünk nekünk, embereknek arra, hogy ha minket nem is áldottak meg olyan tálentumokkal, amelyek segítségével létrehozhatunk egy-egy művészeti alkotást, de a legtöbben vágyunk arra, hogy lássuk, érzékeljük, halljuk, vagy megtapasztaljuk az egyes művészeti ágak értékeit. Ez a kiállítás is ezt a vágyunkat hivatott csillapítani, hogy lássuk a művészetnek azt a csodálatos kifejező erejét, amelyről Márai Sándor úgy beszél, hogy sugárzás.”

Fotó: Péter Beáta

A kedd délután megnyitott tárlaton 31 alkotó 45 munkája tekinthető meg. Lőrincz Ildikó művészettörténész rámutatott, Tamás György fő műgyűjtői koncepciója a kezdetektől fogva a városban élő, vagy a városhoz valamilyen módon kötődő alkotóművészek munkáinak gyűjtése volt. A századelőn és a két világháború között Székelyudvarhelyen élő képzőművészek alkotásaira még a 2010-es évek elejétől fogva felhívta a figyelmet. Ma ő rendelkezik az egyik legszínvonalasabb kollekcióval Bíró Gábor és Karácsony Ernő életművéről. Ugyanakkor, gyűjteményében jól megférnek egymás mellett a nagybányai festők és az ismertebb kortársak is.

„Manapság a vagyon menedzselése komoly tudást, üzleti érzéket, kreativitást igényel. Különösen igaz ez, ha ez a vagyon művészeti alkotásokból áll össze. Itt is számíthat a gyarapodás, de ennél néha fontosabb az értékőrzés, a mecenatúra és az az érzelem, szenvedély, amely a műgyűjtőket magával ragadja. Ez a gyűjtemény jelentős számú gyarapodását tárgyvásárlással érte el.

Ez kétfajta értékmentést jelent: egyrészt a még élő és alkotó művészeket további munkára ösztönzi azzal, hogy megvásárolja a műveiket, másrészt a gyűjtő körútjai során számos szakemberrel konzultálva, szakértelmét folyamatosan fejlesztve, már nem élő, de értékes életművet maguk után hagyó alkotókra is irányít figyelmet”

– véli a művészettörténész.

Rámutatott, ez a kiállítás olyan 20., 21. századi képzőművészek alkotásait foglalja magába, amelyek látványvilága valamelyest megalapozza az erdélyi kortárs művészet vázát. Tematikailag bibliai történetek, tájképek, portrék, csendéletek és aktképek, absztrakt művek egyaránt szerepelnek. Technikailag jelen van az olajfestészet, az akril, a vegyes technika, a rézkarc, a linómetszés, a tus és a szén.

Fotó: Péter Beáta

„Időben visszamegyünk a nagybányai iskola szellemiségéig, a szocialista időszak kulturális apátiájában vergődő avantgárdon, illetve a rendszerváltás után született művészeti jelenségeken. A 2000-es évek új szenzibilitását közvetítik a kiállított művek. A válogatás különleges kvalitása, hogy képes a progresszió hagyományainak, valamint az eltérő kortárs törekvéseknek szintézisére. A kollekció külön erénye, hogy túllép a konkrét stílusirányzatok jelölte határokon. A térség különféle iskoláiban formálódott alkotók közötti párbeszéd jegyeit, a kor összes uralkodó, vagy éppen rejtőzködő jelenségét képes felmutatni. Nemcsak a múlt századelő néhány kevésbé ismert alkotójának művét, vagy a múlt rendszer hazai haladó törekvéseit, a nyolcvanas évek avantgárd generációjának meghatározó műveit, vagy éppen a korszak nagy remetéinek jellegzetes alkotásait, hanem a kilencvenes, kétezres években egyre inkább az új képtípusok felé forduló fiatal nemzedék egy-egy meghatározó munkáját is itt találjuk” – magyarázta, majd külön-külön is bemutatta az alkotókat, méltatta a képeket.

Alkotók:
Adrian Chira, Lestyán Csaba, Tódor Zsuzsanna, Márkos András, Berszán Zsolt, Jánosi Antal, Betuker István, Kuti Dénes, Vinczeffy László, Biró Gábor, Xantus Géza, Orth István, Bardócz Lajos, Turcza László, Albert Levente, M. Péter János, Balázs Imre, Vlad Corban, Karácsony Ernő, Jakobovits Miklós, Baász Imre, Haller József, Kusztos Endre, Mund Hugó, Kozma István, Nicolae Maniu, Jovián György, Lucia Calinescu, Bodosi Dániel, Antal Imre, P. Kováts Ferenc.

Zárógondolatként hozzátette: „lehet azt is mondani, hogy a gyűjtő a művész legnagyobb ellensége, mert a legjobb alkotásokat gyakran már közvetlenül a megszületésük után megszerzi, aztán bezárja, és gyakran haláláig ismeretlenek maradnak a közönség számára. Jelen korunk és környezetünk különleges lenyomatát bemutató, változatos szemléletű képfelhozatalával a székelyudvarhelyi gyűjtő éppen ellenkezőleg, a képzőművészet szeretetét és a gyűjtés szenvedélyének virtusát teszi közkinccsé.”

A megnyitón közreműködött Márton-Kakasi Nóra fuvolaművész és Derzsi Dénes gitárművész. A kiállítás április 11-ig látogatható.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.