Múzeumi sztorik: a pillanat megörökítői a múlt század közepéről

Péter Beáta 2024. augusztus 09., 16:02

Két jeles nap előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum augusztusban: a fotográfia világnapjára, valamint a magyar fotográfia napjához kapcsolódva, a múzeum gyűjteményéből különböző típusú fényképezőgépeket válogattak A hónap tárgya sorozatba.

Múzeumi sztorik: a pillanat megörökítői a múlt század közepéről
galéria
Fotó: Gegő Imre

A fotográfiában elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás a Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez köthető dagerrotípia volt. Találmányukat 1839. január 7-én jegyezték be a Francia Akadémián, ezt követően a francia kormány megvásárolta és mindenki számára elérhetővé tette. 1839. augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ülésén óriási nemzetközi érdeklődés mellett mutatták be a vegyi eljárás részleteit, innentől közismertté és bárki által alkalmazhatóvá vált dagerrotípia készítésének módja. Ez a nap a fotográfia megszületésének napja, így ez lett a fotográfia világnapja – mesélte Szabó E. István történész, muzeológus.

Egy évre rá elindult máig tartó útján a magyar fotográfia is. 1840. augusztus 29-én Vállas Antal mérnök, matematikus a Magyar Tudós Társaság ülésén mutatta be a dagerrotípia eljárás teljes folyamatát, és készítette el nyilvánosan az első dagerrotípia-felvételt Magyarországon.

A felvétel a budai királyi palotát és az alatta folyó Dunát örökítette meg. 2003 óta hivatalosan is ez a magyar fotográfia napja.”

Fotó: Gegő Imre

E jeles augusztusi évfordulók apropóján három különböző típusú fényképezőgépet választottak a Csíki Székely Múzeum munkatársai A hónap tárgya sorozatba, melyek ugyan drezdai gyárakhoz kapcsolódnak, de térségünkben is elterjedtek voltak.

A Weltaflex ikerlencsés fényképezőgépet az 1914-ben alapított, Drezda mellett működő Welta-Kamera-Werk gyártotta. A gyárat 1945 után államosították, a Csíki Székely Múzeumban látható fényképezőgép már az állami vállalat terméke az 1950-es évekből.

A kis méretű Beiermatic fényképezőgépet az ugyancsak a Drezda melletti Beier gyártotta. 1961-62 körül mutatták be és mérete miatt főként turistáknak, utazóknak készült. A gyárat 1923-ban alapította Woldemar Beier, a második világháború után viszont a teljes gyáregységet átszállították a Szovjetunióba, Uljanovszkba. Évekbe telt amíg a németországi gyártás újraindulhatott, akkor már állami vállalatként.

Fotó: Gegő Imre

A Kiev 4 típusú gépet az 1950-es években kezdték gyártani az 1764-ben alapított kijevi Arsenal gyárban. Neve ellenére ez a típusú fényképezőgép is Drezdához kapcsolódik, ugyanis pontos mása a drezdai Contax gépnek. A második világháború után a drezdai Contax gyárból zsákmányolt szerszámokkal és berendezésekkel, az ott készült alkatrészek felhasználásával, valamint az ottani szakemberekkel kezdték meg a gyártást a Szovjetunióban. Az egyetlen különbség, hogy a gépre az addigi Contax név helyett a Kiev "КИЕВ" (oroszul) került fel. Az eredeti Contax egyébként nagyon népszerűnek számított a professzionális fotósok között, Robert Capa is előszeretettel használta, számos híres fotóját készítette azzal – mutatott rá Szabó E. István.

A három darab múlt század közepi fényképezőgép megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.