HIRDETÉS
A Csíki Székely Múzeum a júliusi hónap tárgyával az egy éve elhunyt szobrász-keramikusra (aki vállalkozó és a Csíki RMDSZ alapító tagja is volt) emlékezik. Pálffy Árpád az udvarhelyszéki Hodgyában született 1931. február 1-jén. Mivel a család kuláklistára került, a faragás, mintázás iránt érdeklődő fiút nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960 óta élt Csíkszeredában, miközben az életművét meghatározó időszak az a néhány év volt, amikor az Olt szövetkezet csíkdánfalvi fekete kerámia részlegének vezetőjeként tevékenykedett.
A hatvanas évek elején Csíkdánfalván kezdett el kísérletezni a kerámiával, és a fekete kerámia megújítójaként tartják számon. Ő alkotott Erdélyben először fekete kerámia alapú figurális szobrokat, és megváltoztatta a hagyományos fekete kerámia forma- és motívumvilágát.
1967-től a megyei tárlatokon is megjelent munkáival, fából faragott szobrok, domborművek, plakettek fűződnek a nevéhez. Gaál Andrással és Márton Árpáddal közösen készítették el a Csíki Játékszín színpada homlokzatán levő 12x2 méteres Cantata Profana című mozaikot.
A művész kilencvenedik születésnapja alkalmából 2020-ban a Csíkszereda Kiadó a Gutenberg nyomda közreműködésével művészeti monográfiát jelentetett meg. A Székedi Ferenc által jegyzett kötetben Pállfy Árpád így vall:
A szobrászati vágyat egész életemben magamban hordoztam. És megadatott a lehetőség. Az egyéni kerámiatárgyak tervezéséhez, megalkotásához már a dánfalvi működésem kezdetén hozzákezdtem. Itt támadt az ötlet, hogy korongolt darabokból elvont emberi figurákat vagy éppen portrékat mintázzak. Ott szívesen korongolták meg a megfelelő darabokat, amelyekből össze tudtam tagasztani a figurális darabokat, vagy meg tudtam mintázni az elképzelt portrékat.
Előre megterveztem a korongolandó formát, s utána azt is, hogy mi legyen belőle, milyen mintázattal. Az anyag törvényeit, például a plaszticitást, nem lehetett átlépni. Egy durva, figyelmetlen mozdulat következtében a vékony falú darab összeomlik. Lehet az egészet újrakezdeni. A mintázás közbeni rögtönzést az agyag is diktálta. Menetközben is megkövetelte, hogy változtassak a rajzban elképzelt formavilágon.
Meggyőződésem, hogy itthon is eljön a kemény, eredményes munka megbecsülésének az ideje. Az én ars poétikám, amely egész életemben elkísért, éppen ezért a kitartó munka és a türelem.”
A kötetben mintegy hetven reprodukció illusztrálja a művész pályáját a Székedi Ferenc műkritikus által készített több mint hatvan oldalas interjúban pedig életútját ismerhetjük meg, de az elmúlt évtizedek történéseire is reflektál. A Csíki Székely Múzeumban 2020. február végén tartott kötetbemutatón Pálffy Árpád értékteremtő munkássága és közösségi tevékenysége elismeréseként Pro Urbe-díjban részesült. Az eseményen az ünnepeltet a pályatárs, barát, Márton Árpád festőművész méltatta, aki kimelte, amikor Pálffy Árpád Dánfalvára került, a szobrászvénája előjött a korongozás kapcsán is.
Kitért a közös munkájukra is, a színpad fölötti freskó megalkotására. „Felkértek városszinten erre a munkára, ajánlották, hogy legyenek rajta traktorok, öntők, munkások és tánc. Pálffy Árpád jött a szenzációs megoldással, készítsük el Bartók Cantata Profana műve alapján. Végeredményben ez egy román kantáta, a szarvassá változott fiú mind a két népnél létezik, és a Cantata Profana ugyanakkor bejárta a világot. Sokat vitáztunk a »főnökséggel«. Végül Nagy Imre döntötte el, és azt mondta az akkori párttitkárnak, hogy az asztalos maradjon a gyalu mellett, a csizmadia a kaptafánál és ne avatkozzon más dolgába. Ezzel aztán eljutottunk Bukarestig, ott a művelődési bizottságnál a Cantata Profanáról nem is hallottak.” Végül jóváhagyták, és elkezdhették az alkotást – hangzott el. Olyan anyagból szerették volna megmintázni, ami hazai, így esett a választás a vörös és fekete kerámiára, illetve a Hargitán található fehér színű kaolinra.
A júliusi hónap tárgya kapcsán, Túros Eszter művészettörténésze elmondta, Pálffy Árpád műveinek jelentős része a Csíki Székely Múzeumban található, a művész 2007-ben 125 alkotását adományozta az intézménynek.
A hónap tárgyának választott alkotás jellegzetes darab, melyet témája, a korongozás technikájából adódó egyszerűsége, az absztrakció felé mutató figurativitása, lényegre törő minimalizmusa tesz felismerhetővé.”
A Napozó című alkotás megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
