HIRDETÉS
Ha egy dal átível 1969-től 2019-ig, az bizony hagyományőrzés még akkor is, ha lakodalomban nem üvöltik részegen a férfiak. Egyébként meg kár, hogy pont nem a Zöld sárgát vagy a Tiszta szívvelt üvöltjük részegen, képünkből kikelve, teleizzadt, lucskos, feltűrt ujjú ingekben, mert talán jobban része a magyar kultúrának, mint sok egyéb, amit tényleg üvöltünk vagy kornyikálunk.
1995 tavaszán a Hobo Blues Band székelyudvarhelyi koncertjén leszakadt a színpad hátsó része, a koncertet így kénytelen volt hamarabb befejezni az együttes. Hobo akkor a Zöld sárga című dal eléneklésével zárta a koncertet, ezt a hangszeres kíséret nélküli népdalfeldolgozást már évek óta repertoárján tartotta a HBB, néhány más Kex-szerzemény mellett. Hobo egyike volt azoknak, akik 1969 és 1971 között felléphetett az alig másfél évet megélt Kex zenekarral.
De honnan is jött a Zöld sárga? Tulajdonképpen a Hej páva, hej páva című népdal dallamára született, a Kex dalának meglehetősen furcsa tartalommal bíró szövege bizonyos Baksa Soós János szerzeménye, aki 1968 ősze és 1971 között az énekes-frontembere volt a Kex zenekarnak. A Kex a maga idejében teljesen más hangot ütött meg, mint az akkori táncdalénekesek, illetve a szárnyaikat bontogató, vagy már csúcson levő, igen ismert rockzenekarok, maradjunk csak az Illés–Metró–Omega hármasnál, de még nagyon sok más banda is létezett és alkotott abban az időben. Mai kifejezéssel élve talán alternatívnak mondanánk. A Kex előadásában így hangzott a Zöld sárga (mivel az együttesnek mindössze egy kislemeze jelent meg, ezért csak mai értelemben vett gyenge minőségű, koncerten rögzített felvételek maradtak fenn):
„Arcának bájával, / Hangja lágyságával, / Engeszteli gyíkját, / Hogy kerülje halálát. // Halála közeleg, / Országa megremeg, / Magyar volt a lányka, / Magyar a hazája. // Hej, lányka, hej, lányka ! / Éhes a sárkányka, / Világnak harmada, / Majdnem ő egymaga. // Katonák szájában, / Ereim végei, / Úgy szívják véremet, / Csak ebbe ne haljak meg!” – népmesei képek nyakonöntve Pilinszky- és József Attila-képekkel, nagyon mély értelmű a szöveg, kevesen tudtak ilyet írni. Nem véletlen, hogy Hobón kívül mások is feldolgozták az évek folyamán, és tettek is hozzá. Például itt van a Pegazusok Nem Léteznek ma már sajnos tényleg nem létező magyar alternatív együttes, amely egy MR2 Akusztik-műsorban adta elő ezt a dalt úgy, hogy a Joy Division egyik legismertebb szerzeményével oltotta egybe.
Az alter-zenekarral pedig elérkeztünk napjaink szerintem legígéretesebb és legkomplexebb magyar formációjához. Ez a zenekar a The Qualitons – remélem, nem kell őket részletesen bemutatni, hiszen Székelyföldön is jártak többször koncertezni. Zenéjük a hatvanas-hetvenes évekből táplálkozik, mégis szemtelenül modern és kortárs muzsikát játszik a budapesti ötösfogat. Történt múlt évben, hogy a zenekar eljutott a KEXP-be, ez az egyik legismertebb amerikai alternatív rádió, ahol a zenekarok élőben játszanak. Igen, van ilyen, és a Qualitons ebben a műsorban is előadta a Kexnek a Zöld-sárgáját.
A KEXP-ben leadott műsort teljes egészében itt lehet megnézni/meghallgatni, fantasztikusan szól az élőben rögzített rádió-koncert, az adás elején beszélnek a Kexről angolul. A zenekar tavaly év végén egy teljes albumot szentelt a Kex-örökségnek, pontosabban öt dalt dolgoztak fel sajátos stílusukban. Egyik jobb, mint a másik – azt tudni kell, hogy mind az öt zenekari tag egy-egy dalt választhatott, és annak feldolgozását, hangszerelését ő irányította. Zenészdemokrácia – mondhatnánk, de talán fontosabb egyben meghallgatni az öt dalt.
Tegyünk egy kanyart, térjünk vissza a Hobo Blues Band-re. Hobo évtizedek óta játszik megzenésített József Attila dalokat, komplett műsorai vannak a nagy költő életművéből: mind hangszeres produkciók, mind pedig zene nélküli, egyedül előadott vers-esték. A maguk nemében fantasztikusak, de tudni kell, hogy régebbi, Hobo Blues Band-koncertek elmaradhatatlan dalai voltak a Tiszta szívvel és A hetedik feldolgozásai is. Miért feldolgozás? Mert mindkettőt a Kex játszotta először koncerten. Hallgassuk csak a szintén népzenével beoltott Tiszta szívvelt:
És a másik József Attila-vers, A hetedik, szintén Kex-koncerten volt először feldolgozva.
A hetediket természetesen Hobónak és zenekarának előadásában ismerhetjük, a dal felkerült a HBB egyik legrégebbi és legklasszikusabb, az 1982-ben kiadott Oly sokáig voltunk lenn című lemezére is.
Hobo nemcsak úgy is kötődik a Kexhez, hogy még fiatalon rendszeresen része volt a kultikus zenekar élő műsorainak, hanem úgy is, hogy az egyik legismertebb Kex-dalnak, a Csillagok ne ragyogjatoknak ő írta a szövegét.
Ezt a dalt is újragondolta a Qualitons, teljesen más hangszerelésben, ritmusban, egy több mint tíz perces pszichedelikus varázslatot hozott össze belőle.
A Kexek lemezre felkerült az Elszállt egy hajó a szélben című felvétel is – ez egy másik, igencsak emblematikus dala a Kexnek.
A Hobo Blues Band-nek 1988-an jelent meg a Tiltott gyümölcs című dupla koncertlemeze – ezen Hobo és társai olyan dalokat játszanak, amelyeket a Kádár-korszakban egyrészt kockázatos volt játszani, másrészt tiltólistán voltak. „A Moszkva térig jár az 56-os busz” már eleve egy akkora rendszerellenes mondat volt, hogy üvöltött, a lemezen viszont megtalálható a Tiszta szívvel és az Elszállt egy hajó a szélben is.
A dalban szólót játszik az együttes akkori egyik gitárosa, Tóth János Rudolf, aki néhány évvel ezelőtt, 2014-ben is közreműködött azon az albumon is, amit a Kex tisztelői készítettek. Ez a Kex-Remake című album, az együttes egykori tagjai közül csupán a dobos, Kisfaludy András volt az egyetlen közreműködő. A lemezt egyben itt lehet meghallgatni.
Ha már szó került az Elszállt egy hajó a szélben című szerzeményről, akkor hadd jöjjön ide a 30Y feldolgozása is. Beck Zoltán szintén nagyon összetett figurája a magyar pop-rockzenének, jómagam imádom az ilyen zenészeket, akik amellett, hogy kiváló dalokat alkotnak, fantasztikus koncerteket és produkciókat nyújtanak, a magyar kultúra és ezen belül a rockzene hatvanas-hetvenes éveinek története is a kisujjukban van, és ez fel-felvillantják. Egyébként Lovasi András vagy Németh Róbert (ex-Heaven Street Seven) is ilyen, utóbbi a Pegazusok Nem Léteznek nevű zenekarban is játszott.
A 30Y-nak nem ez az egyetlen Kex-feldolgozása: a Család című szerzeményt is újragondolták Beck Zoltánék egy MR2 Akusztikban.
Hogy visszakanyarodjunk a Qualitons-hoz, ez a szerzemény természetesen a Kexek lemezről sem tudott lemaradni.
A kortárs magyar kultúra megkerülhetetlen alakja Cseh Tamás. Gondolták volna, hogy ő is egy Kex-koncert szünetében lépett fel először? Igen, ez történt, tehát az ilyen dolgokért is nagyon fontos csomópont volt a Kex együttes. Bianki Iván (gitár), Doleviczényi Miklós (zongora), Imre Attila (basszusgitár) és Kisfaludy András (dob) mellett volt tehát Baksa Soós János az énekes-szövegíró-dalszerző-mindenes a Kexben, ám az említett Hobo és Cseh Tamás mellett olyanok is megfordultak az együttesben, mint Somló Tamás (Omega, Locomotiv GT), Závodi János (Piramis, TRB) vagy Babos Gyula, aki később nagyon híres dzsesszgitáros lett. Ő mondta 1999-ben a következőket: „Ahogy nem tudod elmondani, hogyan cselezett a Puskás, ugyanúgy nem lehet a Baksa produkcióit sem elmesélni. Azt mondom, csinált egy átugrós cselt.”
Baksa Soós János 1971-ben távozott Magyarországról, azóta is Berlinben él, Prince January néven sokáig képzőművészként dolgozott. Fia, Baksa-Soós Attila a kilencvenes évektől van jelen a magyarországi undergroundban, az egyik legismertebb produkciója a Papp Szabolccsal (Supernem) közösen készített Loretta című szerzemény.
A Kex hatása tehát kitörölhetetlen a magyar pop-rockzenéből, szerencsére időről időre cikkek, visszaemlékezések is meg-megjelennek a zenekarról, Baksa Soós Jánosról, amely tovább növeli eme örökség nimbuszát.
Néha bele-belefutunk egy-egy ilyen zenei és történelmi alagútba. Hallgassunk sok-sok zenét hát a Qualitonstól, a Kextől, a 30Y-tól, Hobótól vagy másoktól – ha pedig időnk van rá, és érdekes ez a téma, akkor nézzük meg a Kexről 1998-ban készült kétrészes dokumentumfilmet is.
A filmet Kisfaludy András, a zenekar dobosa készítette, aki nemcsak a Kexről, hanem más, abban a korszakban létezett és alkotott magyar zenekarról, illetve zenészről készített filmet. Ezeknek az elfelejtett zenekaroknak a munkássága is minden bizonnyal tovább él – mint a Qualitons példáján láthattuk, legtöbbször az a biztos recept, ha kiváló zenészek dolgozzák fel és át a régi alapanyagot. Abból születnek az ilyen csodálatos dolgok és az ilyen lehetőségek is, hogy a magyar rockzenei kultúra még a Kárpát-medencén túlra is eljusson, és hogy a régi dolgok új köntösbe öltöztetve fennmaradjanak.
Ez is hagyományőrzés. Nem is akármilyen.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
