Rejtélyes történetek a Szejkéről

Sok olyan történet lesz a filmben, amelyek által a néző megismer egy élettel teli, kalandvágyó Orbán Balázst, aki hazatér Székelyföldre, és letesz az asztalra egy székely mitológiai anyagot – mutatott rá Fazakas Szabolcs a készülő rajzfilm ötletgazdája és rendezője. Mint kiderült, mintegy évvel ezelőtt – miközben már javában készültek az Orbán Balázs Látogatóközpont kialakítására – az általános karantén időszakában jött az ötlet, hogy animációs krimi formájában dolgozzák fel az Orbán Balázsról szerzett ismereteket.

„Az Orbán Balázs Látogatóközpont tervezése, létrehozása kapcsán nagyon sok információ birtokába jutottunk, rengeteg meglepő fejezet jött szembe velem Orbán Balázs életéből, és főleg olyan dolgokra figyeltem fel, amelyekről a közösség nem nagyon beszél, mert nem tud róla. Kikerekedett a gondolat, hogy ezeket a sztorikat animációs krimiben kellene elmesélni. Megírtam a vázlatot, a storyline-t, elküldtem Muszka Sándornak, tetszett neki is, és elkezdtünk dolgozni rajta.”

A készülő animáció egyik szereplője Koncz Ármin egykori székelyudvarhelyi patikus, aki Orbán Balázsnak volt közeli barátja. A forgatókönyvet a József Attila-díjjal éppen most március 15-én kitüntetett Muszka Sándor írja, az animációs filmrendező Marcell László, Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt történészek pedig a történeti források felkutatásában segítenek. A látványtervet Zsombori Róbert és Páll Arnold készíti, az animációs vezető Simó László és Bálint Hunor. A zenei világát Orbán Ferenc alkotja, a sound designer Sinka Szilárd. Koncz Ármin hangját Barabás Árpád színész kölcsönzi, Orbán Balázsét pedig Fülöp Zoltán. 

 Fazakas Szabolcs arra is kitért, hogy a kutatás során kiderült, hogy Orbán Balázsnak volt egy párbaja Budapesten, amelyre Ugron Gábor kísérte el. Adta magát, hogy Ugron Gábor unokája, Ugron Béla mondja fel azokat a szövegeket, amelyeket a dédapja mondott Orbán Balázsnak.

A film története egy valós történeten alapszik: nem sokkal Orbán Balázs halála után Koncz Ármin megtalálta a Szejkén három jegyzetfüzetét. Ezeket később átadta az Erdélyi Múzeum Egyesületnek, budapesti levéltáraknak. Ezekben a füzetekben olyan feljegyzések találhatók, amelyek nincsenek benne A Székelyföld leírása kötetben, mintegy kiegészítő anyagként írta a kutatásokról.

Orbán Balázs ezek által vezeti végig Ármint az életén, és a filmben kiderül, hogy azért mesélte el a történeteket Árminnak, hogyha erre a pillanatra sor kerül, akkor Ármin tudjon végigmenni ezeken az élethelyzeteken, és a szejkei Kossuth-villában – az instrukciókat betartva – találja meg a füzeteket. De van a történetben mérgezés, párbaj, vannak benne titkosügynökök. De megjelenik Victor Hugo, Kossuth Lajos, egyáltalán próbáljuk bemutatni, érzékeltetni azt a kort, amiben éltek. Tudjuk azt is, hogy Orbán Balázs Isztambulban megmentette Kossuthot, majd hozott onnan egy kisebb csapatot a forradalmárok segítségére. Közben Világosnál letették a fegyvert, így visszafordultak. Sok olyan sztori van a filmben, ami a néző számára összerak egy élettel teli, kalandvágyó Orbán Balázst. Aki hazatér Székelyföldre, mindent megtesz a szülőföldjéért, és letesz az asztalra egy székely mitológiai anyagot. Hihetetlen sztorik vannak róla, filmbe illő történetek. A megszületése előtti történetét bele se tettük, az egy külön film lehetne” – magyarázta a rendező.

Mint mondta, noha nem bizonyított, hogy az osztrák titkosügynökök valóban megfigyelték Orbán Balázst, de elképzelhető, mivel folyamatosan jött-ment, Párizsban Victor Hugo sírjánál szónokolt, többször is felkereste Kossuthot.

Ugyanakkor faluról falura járt, papokkal beszélgetett, rajzolt, tervezett – és nem tudhatták, hogy mit. Ezért is lehetett fontos a jegyzetfüzeteit megkaparintani az ügynököknek” – avatott be Fazakas. És hogy ezek a noteszek valójában milyen – még a forradalomnál is hangsúlyosabb – veszélyt rejtettek magukban, kiderül a rajzfilm végén.

A képi világot 2D-s és 3D-s animációval teremtik meg. A 3D-s jelenetekhez a Kováts fényképészet biztosítja a hátteret korabeli fotográfiákkal. „Ők adják a korabeli udvarhelyi képeket. Így épül a fotókra a kép, a figurákat belehelyezzük ebbe a környezetbe” – magyarázta a rendező. Hozzátette, a 2D pedig az Orbán Balázs jegyzetfüzeteiben talált rajzok stílusát idézi.

A filmet támogatja a Nemzeti Filmalap, és Bukarestben is van érdeklődés produkciós partnerségre – emelte ki Fazakas Szabolcs. „Orbán Balázs volt az egyik első magyar politikus, aki a magyar parlamentben felszólalt az erdélyi románság érdekében. Tenni fogunk róla, hogy ez az információ a román nemzethez is eljusson.”