Székelyföldi népi építészet – ahogy a gyerekek látják

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont minden évben tanulmányutat szervez az V-VIII. osztályos diákok számára a Kulturális Örökségnapok alkalmából, az épített örökségünk népszerűsítése érdekében. A tanulmányút eredményeként a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Megyeháza Galéria, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa szervezésében Népi épített örökségünk gyerekszemmel címmel nyílt kiállítás csíkszéki, udvarhelyszéki és gyergyószéki diákok munkáiból. A február 5-én a csíkszeredai Megyeháza földszinti kiállítótermében megnyitott tárlatot Kovács Árpád művészettörténész méltatta.

A kulturális örökséget népszerűsíteni – ezzel a céllal szervezik meg évről évre a Népi épített örökségünk gyerekszemmel elnevezésű kiállítást.

Az esemény azonban több, mint egy gyerekrajztárlat, a szervezők biztosítják, hogy az iskolások maguk is lássák, fedezzék fel a szóban forgó örökségeket. Ezt szolgálja a kiállítást megelőző tanulmányi út, amelynek keretében minden évben más-más térségbe látogathatnak el a diákok.

A tavalyi év végén megszervezett kiránduláson Udvarhelyszék épített örökségével ismerkedhettek meg a résztvevők. Ezt követően a diákoknak az egykori építészetből kiindulva kellett alkotniuk, grafikai vagy festészeti eljárással. Kovács Árpád a beérkezett 85 pályamunka kapcsán elmondta, többnyire a székely falusi házakat örökítették meg a diákok, de voltak akik egy-egy részletet ragadtak ki a kapuk mintájából, a ház díszítő elemeiből. Olyan munkák is érkeztek, amelyeknek alkotói továbbgondolták a láttottakat, így nem csupán egy régi házat rajzoltak le, hanem összekötötték gondolatiságában a jelennel, vagy éppen a technikai szabadságot kihasználva kísérleteztek a kivitelezéssel.

A megnyitón a művészettörténész rövid kitekintőt tett, és a tanulmányúton elhangzottakat idézte. Így például felvázolta egy hagyományos székely falusi háznak a felépítését is. „Egyszintes, ereszes házakat építettek régen, ahol hagyományosan két szoba volt. A lakószobában, vagy ahogy régen nevezték, lakóházban élték az életüket az emberek, itt kapott helyet egy tűzhely, a lavor, de még az ágyak is, ahová álomra hajtották a fejüket. Mellette hagyományosan volt a tisztaszoba, vagy tisztaház, ami a vendégek fogadására volt fenntartva, illetve itt szültek a nők, vagy ravatalozták fel a halottat.” Kovács Árpád azt is kiemelte, hogy ezekre az udvarhelyszéki lakóházakra hatással volt a szász építészet is. A kapuk is eltérőek a hagyományos székely kaputól: kőből vagy téglából építették a kapu alsó részét, a tetejét cseréppel fedték. „Viszont csak az alapot készítették kőből, a házaknak, illetve a csűröknek, a gazdasági épületeknek a szerkezete fából készült.”

Kovács Árpád hangsúlyozta, a tanulmányutak és a kiállítások célja, hogy bemutassák a székelyföldi népi építészetet, azt, hogy a kulturális örökség sokszínű és sokrétű. Szerinte azonban nem csupán a hagyományőrzés a célja a kezdeményezésnek, hanem a fiatalok közösségi identitásának nevelése is, az otthon érzésének kialakítása.

Egyfajta edukatív program is ez, hiszen azáltal, hogy a diákoknak le kell rajzolniuk az épületeket, megfigyelik azokat.

A művészettörténész úgy véli, ha az iskolásoknak írniuk kellene róla, hamar elfelejtenék az interneten olvasottakat, így viszont megtapasztalják a múltat, a népi épített örökségünket.

A megnyitó végén a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai átadták a részvételi okleveleket a diákoknak, illetve a díjakat is a helyezetteknek. A kiállítás március 25-ig látogatható, a belépés ingyenes.