„Az üldögélés a tévé előtt a hétfő délutáni Premier League-összefoglalót nézve 1996 áprilisában, amikor Stan Collymore bevágja a győztes gólt a Newcastle ellen, egy egészen elképesztő, 4–3-ra végződő bajnokin – huszonhárom évvel később ez is eszembe jutott, amikor életemben először felülhettem arra a bizonyos lelátóra.
– olvasható. A cikk írója hozzáteszi, ez a tény egy Liverpool-szurkolónak tényleg kivételesen nagy dolog, ugyanis utoljára 1990-ben történt ilyen.
„Az a bizonyos gyerekkori emlék 1984-ből, amikor a Liverpool 2–1-re legyőzte a Bukaresti Dinamót (a fekete-fehér lámpás tévén is átjött, hogy nagyon nagy a sár, és hogy ezek az «angolok» a világ legjobb csapata, akikkel azokban az években óriási tragédiák történtek); azok a történetek, amelyeket az internet térnyerése óta összeolvastam, rendszereztem, azok a könyvek, DVD-k, amelyeket megvettem, megszereztem, lemásoltam, azok a sálak, mezek, ereklyék, amelyeket az évek folyamán vásároltam vagy ajándékba kaptam és összegyűjtöttem – mind-mind részei a klubhoz fűződő saját történetemnek.”
A szubjektív beszámolót teljes egészében az Erdélyi Sport június 30-ai lapszámában olvashatják.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.