Téli kirándulás nem télies tájon

Liget 2020. január 10., 11:10

Székelyudvarhely déli peremén húzódó egykori Gyárosfalva felett emelkedő Kuvar–Szálvátor-hegy–Köszörűskő gerinc és az alatta lévő gyógyforrások, az egykori Solymossy-gyógyfürdő, valamint a Jézus Szíve-kápolna környékére kalauzol a Székelyhon napilap pénteki Liget melléklete.

Kénes medence az egykori Solymossy-fürdőnél Fotó: Jánosi Csaba

A természetjárás nincs időhöz és időjáráshoz kötve, mert a természet minden évszakban és időszakban szép, még akkor is, ha hótakaró helyett szomorú, őszies, ködös táj fogadja a kirándulókat. 
A Sós-patak bal partján magas kőkerítéssel övezve áll a négykaréjos alaprajzú Jézus- vagy Jézus Szíve-kápolna. A felújítás alatt álló, korábban 13. századinak vélt kápolna Sófalvi András régész szerint a 16–17. században épülhetett, de így is Székelyudvarhely talán legrégebbi fennmaradt egyházi építménye.

Budapesten őrzik a kápolna eredeti kazettás mennyezetét Fotó: Jánosi Csaba

A kápolna jelenleg nem látogatható, eredeti festett kazettás mennyezetét budapesti múzeum őrzi, de Malonyay Dezső A magyar nép művészete című  kötetében látható a színes rajza. A népi eredetmonda szerint a Jézus-kápolna helyén vert tábort a Budvár népét szorongató tatár sereg.

„Mikor már nem volt a védőknek reménnyük sem, a kétségbeesés szélén egy székely íjász a várfokáról egy nyílat repített a tatársereg közepébe azzal a fohásszal, hogy »Jézus segíts meg!« Repült a nyílvessző egyenesen a kán sátorába, s annak szive közepébe. A vezérét vesztett tatársereg szétfutott, míg a várbéli nép szerencsés menekülésük emlékére emeltette kicsiny kápolnát.”

Tovább barangolva, az egykori Solymossy-fürdő területét járta be a szerző, aki a fürdő történetét is felidézi a cikkben. Majd a Nagy-völgyben folytatja a sétát, és azt is megtudhatjuk, hogy mitől kuvar a Kuvar.

Minderről bővebben a Liget január 10-i lapszámában olvashatnak.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat