A verseny még júniusban indult, szeptember 1-jéig mintegy ötven erdélyi énekes, zenekar jelentkezett dallal, ezek közül a szakmai zsűri válogatott ki hat döntős dalt, egyet pedig közönségszavazással lehetett a fináléba juttatni.
Az Erdély dala zsűritagjai egyébként Bagossy Norbert, a Bagossy Brothers Company együttes frontembere, Keresztes Ildikó énekesnő, Lukács László, a Tankcsapda frontembere, valamint Dorogi Péter, az Intim Torna Illegál megalapítója voltak.
A zsűri által a döntőbe juttatott dalok:
A közönségszavazás eredményeképpen pedig a fináléba jutott az Álljunk meg! együttes Ugyanúgy szeretnek című dala.
A munka java azonban még csak most kezdődik, a hét döntős előadó és dalszerző egy négynapos szakmai alkotótáborban vehet részt október 3–6. között. Itt neves dalszerzők és előadók segítenek tökéletesíteni a dalokat. A mentorgárdát Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana, valamint Tarján Zsófia, a Honeybeast együttesek énekesei alkotják, valamint a jól ismert marosvásárhelyi énekes, Vizi Imre.
– mondta a Ligetnek az esemény sajtósa, Kedei Csenge, aki szerint a szervező MIÉRT elégedett az elsőként meghirdetett dalversennyel, ugyanis Erdély minden szegletéből érkeztek mindenféle dalok. Újdonságnak számító előadók és zenekarok mellett ott voltak a felhozatalban a hosszú éves tapasztalattal rendelkező énekesek is.
Az alkotótáborban tökéletesre csiszolt dalokat október 30-án a döntőben láthatjuk, hallhatjuk újra,
amikor kiderül, hogy a melyik dal kapja majd meg az Erdély Dala címet. A döntőt az Erdély Televízió közvetíti majd élőben, a dalokat a szakmai zsűri értékeli majd. A közönségnek azonban itt is fontos feladata lesz, hiszen továbbra is ötödik zsűritagként tudja segíteni szavazatával a kedvencét.
– összegzett a Ligetnek Kedei Csenge.
Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású és eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.
Hosszú, külföldön töltött évtizedek után hazatért szülővárosába, Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa vár itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást.
Székelyföld varázslatos tájainak és gazdag kultúrájának része a vasúthálózat fejlődése is, amely a 19. század végén érte el Marosvásárhelyt, Szászrégent és Székelyudvarhelyt.
A mentőkutyák és kiképzőik közötti kapcsolat rendkívüli. A kölcsönös tisztelet és hűség jegyében valódi csapatként dolgoznak együtt, hogy eltűnt személyeket kutassanak fel, bajba jutott embereket találjanak meg, és életeket mentsenek.
Mit tudunk az irodalomba belopózott karácsonyról? Milyen meghatározó versek és prózaszövegek mutatják be az erdélyi téli ünnepet? S hogyan tud korrajzként szolgálni egy-egy téli, karácsonyi mű? Balázs Imre József irodalmárral beszélgettünk.
Meghitt, békés hangulat árasztja el a teret, amint megszólal a zene. „Mint a hegymászók egy út után, mi is visszatérünk ilyenkor, és amit a külvilág lerombolt, visszaépítjük belülről” – vallja Gagyi Dénes régizenész és hangszerkészítő.
Ugyanabból a szögből, ugyanolyan képkivágással, ugyanolyan fókusztávolságú objektívvel fényképezte újra édesapja ötven évvel ezelőtt Gdańskban készült fotóit Szentes Zágon. Ezekből a képekből jött létre az egyik legszemélyesebb kiállítása GDAŃSK50 címmel.
A zenés színház egyik ikonikus darabját tűzte műsorára a Csíki Játékszín: A muzsika hangja című musical bemutatóját december 20-án tartják. A népes szereplőgárdát felsorakoztató produkció rendezője Szenteczki Zita, koreográfusa Korom Sára.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.