Vidnyánszky Attila: egységes egész vagyunk

Péter Beáta 2023. június 10., 11:05 utolsó módosítás: 2023. június 10., 11:08

Javában zajlik Magyarországon a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, amelyre a világ minden tájáról érkeznek színházi alkotók: 58 ország több mint négyszáz társulata, közel nyolcszáz előadás szerepel a programban, a rangos eseményre erdélyi társulatok is meghívást kaptak. Ebből nem maradhattak ki a határon túli színházak – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, a főszervező Nemzeti Színház vezérigazgatója. A Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának tagjával, az idei rendezvénysorozat művészeti vezetőjével arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Magyarországra hozni az olimpia szervezési jogát, de arra is kitértünk, hogy a mesterséges intelligencia korában mitől tud vonzó lenni a színház, és hogy a Nemzeti Színház milyen missziót tart fontosnak a külhoni területeken.

Vidnyánszky Attila •  Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház
Vidnyánszky Attila Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház

Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál! – Madách Imre sorait választották a Magyarországon zajló 10. Színházi Olimpia mottójának, amelynek gerincét a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) előadásai adják, de a program átszövi egész Magyarországot,

keresztmetszetét adva a kortárs színházi törekvéseknek.

A hivatalosan április 15-én megnyitott rendezvénysorozat keretében a csatlakozó budapesti és vidéki teátrumokban, bábszínházakban, a magyar táncélet intézményeiben, a zenés színházakban gazdag kínálattal várják a nézőket,

fesztiválokat szerveznek az olimpia égisze alatt, és a befogadó színházak egy külföldi produkció mellett egy-egy határon túli magyar színház előadását is vendégül látják.

Vidnyánszky Attila a rendezvény megnyitóján •  Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház
Vidnyánszky Attila a rendezvény megnyitóján Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház

De mi is a Színházi Olimpia?

Az ókori olimpiák szellemében, ugyanakkor a hagyomány és korszerűség jegyében hívták életre 1995-ben Görögországban a Színházi Olimpiát olyan neves rendezők, drámaírók, színházi szakemberek, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Robert Wilson, Núria Espert, Tony Harrison, Jurij Ljubimov, Heiner Müller vagy Antunes Filho. A világ legnagyobb és legrangosabb eseményét időről időre egy-egy országban, városban rendezik. 1995-ben tehát a görögországi Delphoiban indult útjára (Az új évezred kapujában mottóval), 1999-ben Japánban, Sizouokában (Reményt teremtünk), 2011-ben Moszkvában (Színház az emberért), 2006-ban Isztambulban (Minden határon túl), 2010-ben Szöulban (Az ember és a szeretet), 2014-ben Pekingben (Álom), 2016-ban Wrocławban (A világ az igazság helye), 2018-ben Új-Delhiben (A barátság zászlaja), míg 2019-ben Szentpéterváron és a japán Togában (Hidakat teremtünk mottóval) szervezték meg a világszínházi seregszemlét.

A jubileumi kiadás attól is különleges, hogy nem csak egy helyszínen zajlik, hiszen a budapesti központi események mellett az egész országra kiterjesztették a színházi találkozások lehetőségét.

A Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának alapító elnöke Theodórosz Terzopulosz, a bizottság felügyeli az olimpiák szervezését. A 2023-as olimpia szervezésével Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezetőjét bízták meg, akit áprilisban hivatalosan is a bizottság tagjai közé választottak.

Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia egyik alapítója a megnyitón •  Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház
Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia egyik alapítója a megnyitón Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház

Magyarországon a jubileumi kiadás

De hogyan is sikerült Magyarországnak megkapnia a jubileumi kiadás szervezési jogát? Hiszen a Színházi Olimpiára magyar társulatot az évek során csak ritkán hívtak meg: 2001-ben a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház a Dorottya című előadással, valamint a Hattyúdal utcaszínház vett részt az olimpián, majd 2018-ban a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Nemzeti Színház kapott meghívást a 2019-ben Szentpéterváron és Togában (Japán) megszervezett rangos rendezvényre. „Maga a részvétel is már egy jelentős dolognak tekinthető, és 2018-ban, amikor megkaptuk a meghívót az olimpiára, már akkor megfogalmazódott bennem, hogy de jó volna emlékezetesen szerepelni, egy olyan névjegyet letenni, amely feljogosítana bennünket arra, hogy mi szervezzük a következőt.

Arra gondoltam, hogy ez milyen szépen egybefűződne 2023-ban a 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóval – mert akkor még nem volt se koronavírus, és nem zajlott a közelünkben háború. Közben egy MITEM a vírus miatt kiesett, úgyhogy ez most a kilencedik kiadás. De akkor még úgy gondoltam, hogy a színházigazgatói mandátumom is lejár 2023-ban, és jó lenne megpróbálni az olimpia szervezési jogát megkapni, és ezzel fejezném be ezt a történetet.

2019-ben szépen szerepeltünk a Rocco és fivérei előadásunkkal Szentpéterváron, nagy szakmai sikert aratott, és pár hétre a vendégjátékunk után az akkori kultúráért felelős államtitkárral, Fekete Péterrel meghívtak bennünket a szentpétervári nemzetközi kulturális fórumra. Addigra én már sok helyen lenyilatkoztam, hogy milyen álmaink, terveink vannak, hiszen a magyar színházi élet olyan gazdag, erős és sokszínű, hogy megérdemelné, ha beemelnék egy kicsit jobban ebbe az olimpiai mozgalomba” – idézte fel Vidnyánszky Attila. Elmondta, a pétervári kulturális fórumon fel is vázolták az elképzeléseiket, és már ott hangsúlyozta:

azt szeretné, hogy a magyarországi kiadás ne csak egy szűk színházi elit ünnepe volna, és ne csak egyetlen színházhoz kötődne, hanem az egész szakma keresztmetszetét érintené, és a budapesti súlypont mellett minél több vidéki város is bekapcsolódjon az olimpia programjaiba.

Már a megnyitó napján számos csoda várt a nézőkre •  Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház
Már a megnyitó napján számos csoda várt a nézőkre Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház

„Nagyon pozitívan értékelték az előadásunkat, és elindult egy komoly háttérmunka és gondolkodás. Aztán 2020-ban, amikor már januárban éppen sejtette magát a koronavírus, egy sajtótájékoztatón Theodórusz Terzopulosz elmondta, hogy nagyon elnyerte a szervezőbizottság tetszését ez a gondolat, és ő azon lesz, hogy Magyarország megkapja a szervezési jogot. Többfordulós történet volt, míg aztán

2020 tavaszán mondatott ki, hogy megkapjuk a jogot.

Nagyon-nagyon sok háttérmunka, nyüzsgés, zsongás kellett hozzá. Ugyanakkor minden elv, eszme, gondolat szép és jó, de ha nincs anyagi háttér mögötte, akkor ott hal meg, ahol megszületett.

Kellett hozzá a magyar kormány támogatása és elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatása, aki fogadta a szervezőbizottságot, felvázoltuk az olimpia jelentőségét, és ezt követően jött a döntés, hogy hétmilliárd forintot különít el a kormány ennek a rendezvénynek a megszervezésére.

Akkor már tudtam, hogyan lehet ebbe bevonni a határon túli színházakat is: az volt az ajánlatom a befogadó színházak felé, hogy meghívhatnak egy társulatot bárhonnan a világból és egyet a külhoni területekről, az olimpia kontójára. Ez volt a nagyon egyszerű ajánlat, és ha közben kitaláltak mellé egyéb programokat és fesztivált, nagyon jó, de ha csak ez a két vendégjáték létrejön, már egy pezsgő színházi történet lesz belőle.

Elkezdődött a komoly szervezőmunka, felállt egy iroda, és az utóbbi másfél év a színházunk egy része számára arról szól, hogy szervezzük és csináljuk az olimpia körüli dolgokat”

– magyarázta a 10. Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Óriásbábok a megnyitó napján •  Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház
Óriásbábok a megnyitó napján Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház

A magyar színház keresztmetszete

A számos külföldi, különböző színházi és anyanyelven megszólaló előadás, kuriózumszámba menő produkció mellett a magyar színházi élet keresztmetszetét is nyújtja a rendezvény programsorozata: a Pajtaszínház-mozgalom, a kis falvak színjátszócsoportjai, a gyerek- és diákszínjátszók (akik például jelentős európai fesztivált szerveznek Pécsett), az amatőr színházak (ők Debrecenben szervezik meg a nemzetközi fesztiváljukat), a tánc-, báb- és cirkuszművészet képviselői, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjai is részt vesznek az olimpián.

A főszervező Nemzeti Színházhoz több mint száz intézmény csatlakozott partnerszervezőként, akik programjaikkal gazdagítják az olimpia kínálatát.

„Soha nem volt ilyen összefogás, soha! Ötvennyolc országból több mint négyszáz társulat érkezik, mintegy nyolcezer résztvevővel. És az őszi programjai az olimpiának még nyitottak, mert van egy őszi része is, hiszen 200 éves a miskolci színház, és szerettük volna ezt is megünnepelni. De itt lesznek a színházi világ legrangosabb társulatai, csodálatosabbnál csodálatosabb programokkal várjuk a nézőket. És mindebből nem maradhattak ki a határon túli színházak.

Ha nem lennék én is határon túli, akkor is azt mondanám, hogy mi egy egységes egész vagyunk. Szabdaljanak ugyan a határok szanaszét bennünket, akkor is: a magyarnak egységes kulturális vérkeringésnek kell lennie. És ha valahol nem az és nyikordul, akkor azzá kell tenni. És örülök neki, hogy ilyen sokan válaszoltak a meghívásunkra, talán nincs is olyan határon túli színház, amely így vagy úgy ne lenne érintve a programunkban”

– mutatott rá Vidnyánszky Attila.

A tragédia maszkja •  Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház
A tragédia maszkja Fotó: 4K MEDIA STUDIO / Forrás: Nemzeti Színház

Nyitás egymás felé

Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy az utóbbi években a Nemzeti Színház hangsúlyosabban jelen van előadásokkal a külhoni területeken, mint korábban, hiszen úgy vélik, hogy a Nemzeti Színháznak a nemzet színházának kell lennie. Arról, hogy miért fontos ez a misszió, a színház igazgatója elmondta, hogy ezt a gondolatot már a 2012-ben benyújtott pályázatában kiemelte. „Sőt, még 2002-ben, amikor Márta Istvánnal pályáztunk a Nemzeti Színház élére – akkor sikertelenül –, már megfogalmaztam, hogy én a nemzet színházát szeretném megcsinálni.

Ezt a színházat az egész nemzet lelke szülte meg, és ezt mindenkinek egy kicsit a magáénak kell éreznie.

Ezért nyitottuk meg ezt a színházat. Csak az elmúlt egy hónapban többszáz gimnazista volt itt, vagy éppen a pajtaszínházasok vehették birtokukba pár napra. Befogadószínházként is évente több mint száz előadást láttunk vendégül – a koronavírus kicsit leállította ezt, de már újra kezdjük utolérni magunkat ilyen szempontból. Ugyanakkor szeretnénk jelen lenni a külhoni területeken. Természetesen örülünk, ha hívnak bennünket, fogadókészek, partnerként kezelnek és együttműködnek velünk a határon túli színházak, de ha nem, akkor is megyünk. Most van egy áttörés például a kassai színháznál – a régi magyar színház –, a szlovák állami magyar színháznál, amelyikből hamarosan nemzeti színház lesz. Oda korábban úgy tudtunk bemenni, hogy egy évvel azelőtt kibéreltük úgy, hogy ők nem tudták, hogy mire bérli ki a helyi kisebbség, és mikor már szembesültek vele, hogy ide most a Nemzeti Színház fog bemenni, amelyik ott a háború óta nem játszott, akkor ledöbbentek. Tamási Árontól játszottuk akkor a Vitéz lélek című előadást, és az egy tett volt. De így vagyunk minden elcsatolt résszel.

Erdély különösen fontos helyszín, ahová tudunk, megyünk. Még akkor is, ha nem nagyon örülnek nekünk. Mert ha a szívemre teszem a kezem, akkor fájdalmasan, de meg kell állapítanom, hogy a színházak egy jelentős része azért másképp gondolkodik, például Erdélyben, mint ahogy mi gondolkodunk itt a Nemzeti Színházban.”

Kérdésünkre, hogy ez mit jelent, úgy válaszolt: más elvek mentén szerveződnek. Hozzátette, mindenki úgy szervezi a saját színházát, ahogy akarja, és ha az a közösség, amelyikből vétetett és amely számára működik, elfogadja, ha olyannak akarja látni, akkor olyan is lesz, amilyen. „Vannak színházak, amelyekkel nagyon nehezen értettünk eddig szót. De most van egy kicsi elmozdulás, áttörés, például Erdélyben. Volt olyan színház, amelyet háromszor hívtam a Madách Nemzeti Színházi Találkozóra és nem jött el, de most eljön. Az európai színházi élet erősen liberális értékek mellett szerveződik. Mi vagyunk a nagyon kevés kivétel egyike. Sajnos ez így van a határon túli, az erdélyi színházak kapcsán is.”

Szatmárnémeti Északi Színház, Harag György Társulat: Woyzeck •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Szatmárnémeti Északi Színház, Harag György Társulat: Woyzeck Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház

Tizenkét nyelven a Tragédia

A 10. Színházi Olimpián a határon túli magyar társulatok mellett román színházak előadásait is megtaláljuk, de bekapcsolódnak a MITEM és az olimpia programjába román színművészetis hallgatók is. A szervezők ugyanis egy különleges koprodukcióval készülnek Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából. „Az ember tragédiája több mint negyven nyelvre van lefordítva, ez a világ egyik legcsodálatosabb szövege. Egyre erősödik bennem az érzés, hogy csoda, hogy ez magyarul született meg, és alig van a világon szöveg, amelyik ehhez méltó, és büszkének kell lenni, hogy magyar ember írta ezt. Jó volna tehát minél több helyre eljuttatni, főleg fiatalokhoz. Így adódott a gondolat, hogy szólítsunk meg egyetemeket úgy, hogy például az angolok csinálják a londoni színt, az olaszok a római színt stb. Olyannyira sikeresnek bizonyult ez a munkálkodás, hogy

a lengyelek fogják a teremtés színt, a magyarok a bűnbeesést, az egyiptomiak az egyiptomi színt, olaszok a római színt, a törökök a bizánci színt. Sajnos a csehekkel nem tudtunk zöldágra vergődni, de franciák játsszák a párizsi színt, angolok a londoni színt és a román hallgatók csinálják a prágai színt, a másodikat szerbek, és a falansztert Georgiából jövő diákok csinálják, az eszkimó színt kanadaiak.

Több mint százhetven diák jön külföldről, hozzájuk csatlakoznak a magyar egyetemek, több mint kétszáz diák tizenkét nyelven fogja előadni Az ember tragédiáját. Az Eiffel Műhelyházban három napon át megmutatjuk egymásnak, hogy mivel készültünk, aztán én kiköltözöm velük a Hajógyári szigetre, összegyúrom és ott lesz egy rendhagyó előadás. Nagyon várom, remélem, várakozásaink szerint sikerül. Június 23-án mutatjuk be, fölveszi a közszolgálati televízió, és a magyar dráma napján, szeptember 21-én, amit Madách Tragédiája kapcsán ünneplünk, műsorra is tűzi. De mivel ez egy páratlan alkotói-közösségi folyamat lesz, a Színházi Olimpia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésében egy dokumentumfilm is készül arról, hogyan próbálnak és készülnek együtt a világ különböző pontjairól érkező színinövendékek.

Egy csomó diák meg fogja ismerni Madách Imre nevét, most tanulják a szövegeket, gondolkoznak és lelkesednek, és nagyon-nagyon várom őket”

– avatott be Vidnyánszky.

Váróterem Projekt:  Hatodik nap •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Váróterem Projekt: Hatodik nap Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház

Középpontban az ember

Felmerült a kérdés, hogy a koronavírus után hogyan sikerült újra behívni a nézőket a színházba, és hogy a mesterséges intelligencia, az egyre inkább a technológia irányába mozduló világban hogyan lehet létjogosultsága a színháznak.

„Ez nyugtat meg, mert mi leszünk az utolsók, akik megszűnünk, mert mi emberrel működünk.

Ember nélkül nincs színház.

De az emberekből nem fog kihalni a vágy, hogy embert lássanak, valóságos, élő embert a fájdalmaival, örömeivel, szenvedélyeivel, itt és most közvetlenül megnyilatkozva. Ez élteti a színházat és ez tesz engem ilyen szempontból optimistává. Mert minél gépiesítettebb lesz a világunk, annál inkább jönni fognak az emberek a színházba. Most, az olimpia ideje alatt csak a színházunkban végigkövetni a programot, már önmagában teljesítmény.

Megmozdult egy kicsit a szakma a koronavírus sokkja után, miközben hála Istennek visszajött a nézők nagy része. Az, hogy rólunk,a mi szakmánkról fog szólni a kulturális életünk hónapokon keresztül, mindenkinek jót fog tenni”

– zárta a beszélgetést Vidnyánszky Attila.

Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház: Káosz •  Fotó: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház: Káosz Fotó: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Újvidéki Színház: Anna Karenina •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Újvidéki Színház: Anna Karenina Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Tomcsa Sándor Színház: Nyolckor a bárkán •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Tomcsa Sándor Színház: Nyolckor a bárkán Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: A Doktor •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: A Doktor Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház: A vihar •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház: A vihar Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem: Bennem a létra •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem: Bennem a létra Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Sepsiszentgyörgyi M Studio: romeo@julia.com •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Sepsiszentgyörgyi M Studio: romeo@julia.com Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum: Love me •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum: Love me Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház: Macbett •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház: Macbett Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház - Gyulai Várszínház: Ifjú barbárok •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház - Gyulai Várszínház: Ifjú barbárok Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház: Tóték •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház: Tóték Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Csíki Játékszín: III. Richárd •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Csíki Játékszín: III. Richárd Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház: A csizmás kandúr •  Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház: A csizmás kandúr Fotó: Forrás: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Osonó Színházműhely: Ahogyan a víz tükrözi az arcot •  Fotó: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Osonó Színházműhely: Ahogyan a víz tükrözi az arcot Fotó: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház - SNT Drama Ljubljana - Konstancai Állami Színház: Prométheusz’22 •  Fotó: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház - SNT Drama Ljubljana - Konstancai Állami Színház: Prométheusz’22 Fotó: 10. Nemzetközi Színházi Olimpia/Nemzeti Színház
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.