Karanténkilók: a gyerekeknél is nagyobb az elhízás veszélye a világjárvány miatt

2022-ben várhatóan a történelem során először a világon a túlsúlyos gyermekek száma meghaladja majd az alultáplált gyermekek számát. Amióta létezik az emberiség, a gyermekek alultápláltsága összességében mindig nagyobb probléma volt, mint a túlsúlyuk, azonban ez valószínűleg megváltozik. Mint manapság kis túlzással minden, ez sem független a koronavírus-járványtól. A világjárvány előtt az Amerikai Egyesült Államokban például a gyermekek 18 százaléka volt elhízva, tavaly ez az arány 22 százalékra növekedett.

A legújabb becslések szerint világszerte a 2–19 évesek mintegy 17 százaléka elhízott, az uniós országokban és az Amerikai Egyesült Államokban pedig már minden harmadik gyermek túlsúlyos.

Romániában sem áll túl jól ebben a tekintetben. A bukaresti Anya- és Gyermekegészségügyi Intézet (INSMC) által idézett 2015-ös tanulmány szerint Románia nyugati régiójában a 6–18 éves gyermekek körében 10 százalékos volt a túlsúlyosak aránya. Három évvel később 18,6 százalékos előfordulását jelentették a romániai gyermekek körében, a leginkább érintett korcsoportok a 10–14 és a 15–19 évesek voltak. Az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb jelentése is arra figyelmeztet, hogy egyre nő az elhízás által érintett diákok száma. A 2019–2020-as tanévben a 0–9 éves gyermekek körében regisztrált új elhízási esetek száma az országban előforduló összes eset közel 20 százalékát teszi ki, de a serdülők körében is aggasztó a helyzet.

Az is igaz ugyanakkor, hogy

a tendencia már évekkel a járvány előtt is ebbe az irányba tartott, de a pandémiával együtt járó karanténidőszak és mozgásszegény életmód, illetve az online tanulás még többet rontott a helyzeten.

Így látja ezt Nagy Beáta dietetikus orvos is. „Túlsúlyos gyerekek mindig is voltak, de most tényleg egyre inkább növekedik a számuk. Legtöbben egy mozgás- és ingerszegény környezetben élnek, nem az van manapság, hogy délután szaladgálunk a ház vagy a tömbház körül, és erre rátevődött a pandémia okozta bezártság, az online tanulás. Az idő alatt még az sem volt meg, hogy fel kell öltözni reggel, és el kell menni az iskolába. Nem kellett megmozduljanak még annyira sem, hogy lemenjenek szünetben az udvarra, vagy elmenjenek a boltba vásárolni. Ez pedig mind negatív hatással volt a gyerekek súlyára” – mondja a nutricionista. Hozzáteszi, mindemellett otthon több idő jutott nassolásra, hisz nem csak szüneten, akár órákon is ehettek az online tanuló gyermekek. Nagy Beáta gyerekpáciensei mintegy 80 százaléka túlsúly miatt fordul hozzá, és bizony

gyakran kopogtatnak az ajtaján a segítséget kérő szülők.

A szakember elismeri, az okok összetettek: rohamosan fejlődik az élelmiszeripar is, ennek pedig megvannak az előnyei és hátrányai.

A gyerekeket azonban arra „tanítja”, hogy minél többet, minél gyorsabban, minél szénhidrát-dúsabban étkezzenek, még a boltokban a pénztárak mellett, az ő szemmagasságukban is édesség van általában – nem véletlenül. S ha megvannak a kedvencek, egyre kevésbé nyitottak az egészséges étkezés, a főtt étkek felé, miközben a rohanó világban egyre nehezebb is megoldani, megszervezni a helyes táplálkozást. Nagy mumus ugyanakkor a képernyő: a televízió mellett a táblagép, az okostelefon, amely nem sarkallja arra a gyereket, hogy mozogjon.

– magyarázza Nagy Beáta.

Másrészt egy, az Alváskutató Társaságban megjelent tanulmányban amerikai kutatók kimutatták, hogy a tinédzserek cukor- és szénhidrátigénye annál nagyobb, minél kevesebbet alszanak. Az alacsony minőségű, feldolgozott, sok cukrot tartalmazó ételek fogyasztására való hajlam különösen este, 21 óra után jelentkezik, pontosan azért, hogy új energiaforrásokat raktározzunk el. A szakértők szerint

a tinédzsereknek egy nap legalább nyolc-tíz órát, a 13 év alatti gyerekeknek pedig kilenc-tizenegy órát kellene aludniuk.

Ideális esetben a sok negatív tényezőt kiszűrve megelőzni érdemes a problémát. De mit tehet a szülő, ha már felszaladtak azok a plusz kilók? Nagy Beáta azt mondja, egy jó szakember semmiképp sem ír elő egy drasztikus fogyókúrát egy gyermeknek, hanem megpróbálja az evési szokásokat megváltoztatni, egészségesebb alapanyagokra rábeszélni a családot, és a mozgásra.

„Időt kellene szakítani az étkezésre, akkor is, ha nehéz. Ne rohanás közben vegyük meg a sós perecet a gyereknek az iskolába, hanem készítsünk neki otthon reggelit, tízórait.

Ez rendkívül fontos lenne a fejlődésüknek és az egész emésztésüknek. Ugyanakkor keresni kell egy olyan mozgásformát, amelyet szeretnek. Sokan még a heti két tornaórát is megpróbálják kijátszani, még az sincs meg, nemhogy a plusz edzés. Pedig a magánórák mellett keresni kell valami olyan sportot, ami szellemileg is kikapcsolja és megmozgatja őket” – tanácsolja a szakember.

Úgy véli, az életmódváltás a kulcsszó, és az, hogy ilyenkor nemcsak a gyerek, hanem az egész család kell változtasson. Azzal támogatják a gyereket, hogy nem nassolnak eldugva a kamrában, inkább leülnek velük reggelizni, ebédelni – legalább az egyik szülő. És nem az van, hogy a gyerek zöldséglevest eszik és húst egy marék rizzsel, amíg a többiek pizzáznak.

A példamutatás a legfontosabb – hangsúlyozza a szakértő, aki szerint

meg kell kapni a gyerek ízvilágát is közben, mert nagyobb lesz a kitartása, ha legalább hetven százalékban olyan ételeket eszik, amelyeket szeret.

Aztán az elkészítési módokon, az adagokon még lehet változtatni. Nagy Beáta azt szokta kérni, hogy étkezési naplóval jöjjenek hozzá, amelyben egy hétig leírják, hogy mit eszik a gyerek. Így hamarabb látja majd, hogy hol a probléma, s nem csak általános tanácsokkal tud segíteni. Ugyanakkor

ne állítsuk mérlegre naponta a gyereket, mert az lelki sérülésekhez vezethet, főleg, ha már nagyobb súlytöbblettel rendelkezik.

Nagy Beáta szerint a megoldás kulcsa a szülő kezében van, mert a szülő vásárol, ő főz, ő adja a pénzt tízóraira. Ha a szülő elhatározta, következetesen kiáll az életmód-változtatás mellett, és példamutatással támogatja is a gyereket, szinte biztos a siker.