Kurázsi mama, avagy egy anya háborúja

Nánó Csaba 2019. december 09., 14:34 utolsó módosítás: 2019. december 10., 14:45

December 12-én 19 órától láthatja a közönség Bertold Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámáját a kolozsvári teátrum nagyszínpadán. A novemberi bemutató hatalmas sikert aratott, a német drámaíró mondanivalója korunkban is érvényes.

A kincses városban magyar nyelven adják elő Brecht remekművét Nemes Nagy Ágnes fordításában Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház

Ritkán kerül színpadra Kolozsváron Brecht-darab – ha emlékezetem nem csal, utoljára 2006-ban játszotta a társulat a Kispolgári nász című művét –, várható volt, hogy a közönség nagy számban lesz jelen a november 19-i bemutatón. A színház az UTE Fest – az Európai Színházi Unió 18. fesztiváljának nyitónapjára időzítette a bemutatót, nem csoda, hogy a nézőtér felét színházi szakemberek töltötték be. Az előadásnak így még nagyobb lett a tétje, de minden jel arra mutat, hogy senki sem távozott elégedetlenül a színházból.    

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Staatsschauspiel Dresden közös produkciója azért is érdekes, mert a kincses városban magyar nyelven adják elő Brecht remekművét Nemes Nagy Ágnes fordításában, míg német nyelvterületen természetszerűleg Goethe nyelvén fut az előadás.

Brecht és a háború

A bajorországi Augsburg városában 1898. február 10-én született Bertolt Eugen Berthold Friedrich Brecht már gyerekkorában is szívesen verselt, első kötete tizenhat éves korában jelent meg. De nem csak az irodalommal találkozott nagyon fiatalon, hanem a háborúval is. Kamasz volt, mikor kitört az első világháború, a müncheni orvosi egyetem hallgatója, amikor ő is behívót kap. Igaz, a világégés akkor már a vége felé járt, de a fiatalember lelkében mély nyomokat hagyott a szenvedés, az értelmetlen küzdelem.

A szerencsétlenségeket, az éhezést, a nélkülözést, a kilátástalanságot jelképezi az előadás folyamán ide-oda rohangáló tömeg Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház

Talán a háborúban tapasztalt borzalmak miatt is Brecht egy idő után egyre komolyabban kezdett érdeklődni a marxizmus iránt. Karl Marx A tőke című művének elolvasása után még egy marxista szemináriumot is elvégzett. Kommunistának vallotta magát, és művészetét is a proletariátus szolgálatába kívánta állítani.

A Kurázsi mama című drámai krónikát a második világháború kitörésekor, 1939-ben írta svédországi száműzetésében. A háború – az egész Európát behálózó, nyomorba döntő háború – témája 1939-ben természetesen közvetlenül is időszerű volt, nemcsak az elvont példázat szintjén. Mint sok írónak, Brechtnek is menekülnie kellett Németországból a nácizmus elől, Hitler hatalomra kerülésekor. A német fasizmus háborújának küszöbén Brecht jellegzetesen nemzeti tárgyat választott: a harmincéves háborút idézte fel, a németség elnyomorodásának ősi forrását. A darab nagyon fontos szerepet töltött be az író életében. Olyan társadalmi problémákkal foglalkozik, amelyek a mai társadalmunkra is jellemzőek.

Egy anya veszte

Az előadás rendezője, az 1964-ben született Armin Petras Németország egyik legfontosabb színházi alkotója. A berlini Maxim Gorkij Színház és a stuttgarti Schauspiel igazgatója volt, ezúttal a kolozsvári és a drezdai társulatokkal együttműködve vitte színre Brecht darabját.

Már az előadás nyitóképe is lenyűgöző: rongyos, piszkos emberek fekszenek egy emelvényen, mintegy jelképezve a háború okozta szerencsétlenségeket, az éhezést, a nélkülözést, a kilátástalanságot. Az előadás folyamán ez a tömeg, amely olykor esztelenül és céltalanul rohangál a színpadon, testesíti meg a háborút. Egy olyan harcot, amelyre Brechtnél nem lehet mentséget találni, amely mindenkoron értelmetlen, és mindig pusztán az emberek szenvedésében csúcsosodik ki. „A háborút nem csak politikusok vívják, háború van az interneten vagy a kultúrák között is, tehát Brecht szövege most is időszerű” – mondta a darabról a rendező.

Játék a jegyekért!
A Kurázsi mama és gyermekei című előadást legközelebb december 12-én játsszák a kolozsvári színházban, a csütörtök esti előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki előadásra. A játékban való részvétel határideje december 11., szerda 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.

Az előadás központi figurája Kurázsi mama, a markotányosnő, aki ekhós szekerével megállás nélkül járja egyik katonai tábort a másik után. Mindezt a megélhetésért teszi, hiszen három gyereke van, és a fenyegető béke csak a jól menő üzletét veszélyezteti. Két fia és néma lánya sorban kerülnek kilátástalan helyzetbe, ám Kurázsi mama továbbhalad ekhós szekerével a sereg és a háború nyomában, hiszen nincs messze a következő üzleti lehetőség.

„Kurázsi mama nem tanul semmiből, nem bán meg semmit. Mindig képes továbbmenni. Brecht és Dessau darabja nagy tragikomikus ballada az élet értelmetlenségéről és az életörömről, ami nehéz időkben sem szűnik meg.

Mert énekelni, táncolni és szeretni akkor is kell, ha minden összeomlik. A továbblépés szakadatlan lendülete pedig azt is jelenti, hogy minden úgy marad, ahogy volt” – vélekedik Armin Petras, a darab rendezője.

Olyan társadalmi problémákkal foglalkozik a darab, amelyek a mai társadalmunkra is jellemzőek Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház

A főszerepet játszó Laczó Júlia kolozsvári színészi éveinek talán legnagyobb feladatával szembesült. A művésznőnek sikerült tökéletesen azonosulnia a szereppel, rendkívül hitelesen alakítja az erős, okos, nagyon jó üzletasszonyt. Aki végül makacsságával, keménységével nem csak magának, hanem gyermekeinek is árt.

Armin Petras jó előadást hozott létre, olyan színpadi képekkel, melyek szinte festményszerűen maradnak meg emlékezetünkben. A tragikus élethelyzetekbe sikerült némi humort is becsempésznie, ami oldja a darab olykor nem éppen vidám mondanivalóját.  

Az előadás alkotói
Bertolt Brecht − Paul Dessau: Kurázsi mama és gyermekei
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Staatsschauspiel Dresden közös produkciója
Rendező: Armin Petras. Az előadás létrehozásban közreműködött Olaf Altmann díszlettervező, Cinzia Fossati jelmeztervező, Denis Kooné Kuhnert koreográfus, Katrin Schmitz dramaturg és Norman Plathe-Narr fénytervező. A címszerepet Laczó Júlia játssza, a további szerepekben Tőtszegi Zsuzsanna / Maria Tomoiagă, Buzási András, Marosán Csaba, Sinkó Ferenc, Balla Szabolcs és Kató Emőke látható, a tömegjelentek szereplő: Jerovszky Tímea, Varga Csilla, Kicsid Gizella, Csutak Réka, Ötvös Kinga, Fogarasi Alpár, Laczkó Vass Róbert, Adrian Nicolae, Ábrahám Antonella, Platz János, Szőcs Szilárd Péter, Szalantai Gellért, Szallos Norbert, Bálint Előd, Erdei Máté, Gyenge Tímea, Nagy Gellért, Nagy Kopeczky Kristóf, Orbán Szabolcs, Pánczél Kata, Sepsi Melinda, Szántusz Noémi, Tatár Zsuzsa, Varga Péter, Wagner Áron.  
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat