Hogy megtörténjen a varázslat. Betlehemesek Menaságról

„Idős emberek visszaemlékezései alapján hallottam én arról, hogy volt az a bizonyos betlehemezés Menaságon. Próbáltam utána kutatni, hogy mi is volt, hogy is volt, leírásokat kerestem, elég nehezen indult a folyamat. Élt Menaságon egy úgynevezett kántor, nem volt kinevezett kántor ő, hanem csak így szólították, mert nagyon jól tudott énekelni. Ennek az idős embernek, Dénes Jóska bácsinak a régi füzetében találtam leírást arról, hogy hogyan is zajlott régen a betlehemezés. De ráakadtam Székely László csíkszentgyörgyi plébános 1940-ből fennmaradt írására is, és ez azért volt jobb a korábban fellelt emlékiratoknál, mert ebben már kottás anyagot is találtunk.

– meséli Károly Veronika menasági tanítónő, a Repülj Madár Egyesület vezetője.

A menasági betlehemesek a negyvenes évek derekáig több ízben is bemutatták hagyományos pásztorjátékukat, aztán néhány éves szünet után 1970-ben a település akkori plébánosa, Bakó Gábor esperes arra ösztönözte az embereket, hogy elevenítsék fel e karácsonyi népszokást, tanulják be, és a templomban adják elő. „Mivel a templomban szűk helyen van a szentély, építettek egy szabadtéri színpadot a templom kertjében, és 1971-ben ott mutatták be. Akkor az egyszer, és soha többet. Akkor már nem engedték, hogy házakhoz járjanak, noha tulajdonképpen a betlehemesnek az a lényege, hogy házról házra járnak, elviszik kis Jézus születéstörténetét az otthonokba. Az akkori előadásról is fennmaradtak emlékek, a néprajzi gyűjtés során régi felvételekre bukkantam, a szereplők visszaemlékezései nagy-nagy segítségünkre voltak” – magyarázza Veronika.

Mint a beszélgetés során kiderül, a betlehemes felújítását igencsak rendhagyóra tervezte, ugyanis igyekezett felkutatni azoknak a leszármazottait, akik 1971-ben is színpadra léptek. Így például – jegyzi meg – Dénes István, akit napjainkban a prológus szerepében láthatunk, tulajdonképpen édesapja nyomdokaiba lép, hiszen 49 évvel ezelőtt ő is ugyanezt a szerepet kapta.

„József szerepében Oláh Sándort láthatjuk, akinek édesapja ’71-ben szintén József szerepét játszotta, de a fellépők legalább fele a korábbi szereplők leszármazottjai.

– fűzi hozzá. Van tehát, akinek a gyermeke, másnak az unokája vagy rokona vette át a szerepet. Gondolkodtak azon is, hogy fiatalokkal adják elő a betlehemest, de úgy döntöttek, hogy először az idősek vegyék át a stafétát, és majd tovább adhatják ők a fiatalabbaknak.

A felújított betlehemesnek tavaly karácsonykor volt a bemutatója, akkor az ünnepi szentmise után a kultúrházba vonultak az emberek, hogy megnézhessék. Nagy siker volt – mondja Veronika –, megkönnyezték sokan, megható volt hallani a korabeli szövegeket, a régi, hagyományos énekeket. Idén advent harmadik vasárnapján, a csíkszentgyörgyi karácsonyi vásáron sokak örömére újra megtörtént a varázslat, színpadra léptek a kis Jézus születésének tanúi, Mária, József, a pásztorok, az angyalok, a háromkirályok.

De a menasági betlehemesnek a korabeli szöveghez való ragaszkodás mellett egy másik jellegzetessége is van, éspedig az, hogy csak férfiak adják elő, egyetlen női szereplője sincs. Így volt ez mindig.

„Én is gondolkodtam azon, hogy ehhez hogyan is viszonyuljunk, de aztán arra gondoltam, hogy ha őrizzük az eredetiséget, akkor legyenek csak férfiak. Volt, aki megjegyzést tett, volt, aki rákérdezett, miért is van ez. Régen is így volt. S talán azért, mert esténként a férfiak könnyebben eljutottak a próbákra. Próba közbe előkerült a pálinka is, kicsit elbeszélgettek mellette, visszaemlékeztek a háborús időkre, katonaéletre, nyugodtan tudtak lenni, az asszonyok nem nógatták, hogy menjünk haza, fejezzük be. A másik fontos érv, ami e mellett szólhat, hogy a csoport gyakran eljutott más településekre, távolabbi vidékekre, még Budapestre is a Gyöngyösbokréta mozgalom keretében, s akkor ott napokig együtt voltak elszállásolva. Asszonnyal nehezebb lett volna” – mondja nevetve.

A menasági hagyományőrző csoport egyébként karácsony másodnapján, december 26-án Csinódba viszi el a kis Jézus születéstörténetét, az érdeklődők 14 órától láthatják a csinódi kápolnánál, az erdő szélén a betlehemes játékot.

Aki nem tud a helyszínen lenni, az is részesülhet az élményből, hiszen az internet segítségével az egész világgal megosztják. Az online esemény itt érhető el. Károly Veronika számára igen kedves a prológus és a huszár elköszönő szövege, Csíkmenaságon karácsonykor a kántálók is ezzel az áldással búcsúznak a befogadó gazdáktól, és az alkalmat kihasználva a helybéli menasági hagyományőrzők nevében is ezzel az áldással köszönti az olvasókat:

„Nemes házigazda maradjon békével,
Nézze el vétségünk csekély verseinkkel.
Ezen példázatunk gerjessze örömre,
Krisztus születése példatételére,
Mert Krisztus érettünk világra született,
Minket elveszteket világra vezetett.
Születése által boldogokká is tett,
Mivel mennyországba minket részeltetett.
S hogy megérhettük ezt a dicső évet,
A 2020-at boldog remények közt is végeztessük,
Minden szándékunkat véghez is vihessük.
A hatalmas Isten szent áldását kérjük,
Hogy a nagy egekben adjon örök szállást,
Hogy a színe előtt megláthassuk egymást,
És boldogan lakjuk mennyeknek országát”.