Lélekgyógyítás zenével. Borsos Hunor nem csak látja a világot, hallja is annak dallamait

Azt eddig is tudtuk a zenéről, hogy nonverbális kifejező eszközként új csatornát nyújt a kapcsolatteremtéshez és az érzelmek megéléséhez, de mi is az a zeneterápia, amellyel a 29 éves Borsos Hunor is foglalkozni szeretne egy olyan térségben, ahol még gyerekcipőben jár a lélekgyógyítás zenei eszköze?

1996-ban Hamburgban a Zeneterápiás Világkongresszuson úgy fogalmazták meg, hogy a zeneterápia során

a képzett zeneterapeuta egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést.

Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy sérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és/vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen. Azóta eltelt több mint két évtized, térségünkben azonban még nem terjedt el ez a terápiás módszer, bár valamennyien megtapasztaltuk már, hogy milyen hatással van az emberi lélekre a zene.

Borsos Hunor 2017-ben szerzett zongora-előadőművészi oklevelet a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, és azóta is klasszikus zenével, előadóművészettel, zeneszerzéssel foglalkozik.

Egy ideig tanított egy magyarországi vidéki zeneiskolában Karcagon, majd 2021 végén hazaköltözött Marosvásárhelyre, azóta magán-zongoraórákat ad. Mint mondja, van igény erre, de a járványhelyzet miatt háttérbe szorultak a művészetek, az emberek nehezen szánják rá magukat, hogy erre pénzt adjanak. Érdektelenebbé váltak az emberek művészetek irányában 2020 óta – nyugtázza magában. Ezzel szemben

a zeneterápia leginkább az orvostudományhoz köthető, számára pedig a saját és más emberek lelkivilágának gondozását foglalja magába,

a zene által megszólaltatott hangok különböző érzéseket, érzelmeket és hangulatokat váltanak ki az emberekből, és a foglalkozások során ezeket megbeszélik. Így válik ez egy élő kapcsolattá, amely az élő zene segítségével jön létre két ember között – meséli nekünk Hunor, aki beiratkozott egy zeneterápiás kurzusra Pécsett, de a zenei diplomájával már most elkezdené a terápiákat, egy egyesületet is létrehoztak a családdal ennek érdekében.

Van egy honlapom, egy zenei naplószerű oldal, a www.therapiano.com, amelyre hetente töltök fel zenéket, és sok pozitív visszajelzést kaptam idegenektől is. Leginkább rögtönzésekben, improvizációkban érzem magam otthon” – vallja a fiatal zenész.

„A gyakorlatban úgy néz ki egy zeneterápiás foglalkozás, hogy van egy elektromos zongora vagy pianinó – talán a pinaninó jobb, mert az élőbb frekvenciákon szólal meg –, és amikor megérkezik a kliens, azzal kezdjük a beszélgetést, hogy milyen nap, hónap, év van ma, milyen napon született, és akkor ezeket a számokat összekombinálva próbálok olyan hangokat, hangulatokat kicsalni a hangszerből, amely sajátossá teszi ezt az órát. Végtére a zene is egyfajta matematika” – teszi hozzá mosolyogva. Ennek kapcsán pedig felszabadulhatnak bennünk érzések, amelyekről beszélhetünk, ez is a lényege, hogy a dallam felszabadít szorongásokat, így kellemes élményt élhet át a kliens.

Elmeséli, van egy olyan tapasztalat Magyarországon

a stroke-os betegek kapcsán, hogy akik nagyon leépültek, a zeneterápia segítségével elkezdtek megint mozogni, beszélni, járni.

A zenejátszás az agyban nagyon összetett folyamatokat hoz létre, de maga a zenehallgatás is hasonlóképpen tud működni – meséli a Ligetnek a fiatal marosvásárhelyi zenész.

Leginkább a felnőtt korosztályt célozná meg, vagy a tiniket. A kisgyerekeket az elején talán nem, vagy ha igen, csakis szülői jelenléttel, de fontosnak tartja, hogy legyen előbb tapasztalata ezen a téren. Bárkit fogad zeneterápiás foglalkozásra, olyant is, aki még életében nem ért zongorabillentyűkhöz. A hangsúly azon lenne, hogy a zenéhez értő terapeuta játszik a hangszeren, de fontos, hogy aki ott van mellette, az is megértse az összefüggést a hangzatokban, számokban, akár ki is próbálhatja a hangszert.

Magyarországon van már ebben gyakorlat, ott orvosok, zenészek vagy tarapeuták végezhetnek egy három trimeszteres, posztgraduális képzést, és ezzel foglalkoznak például kórházakban: pszichés betegek egyszerű kis hangszereket kapnak, például egy triangulumot, és ezáltal egy közösségi élmény alakul ki. „Én személyre szabottan szeretném ezt csinálni, csak egy valakivel foglalkoznék egyszerre.

– adja át a zeneterápia lényegét Borsos Hunor.