Kacagva tűntél tova, vitted magaddal a mezők szénaillatát, amelyet kósza szellőid a hajunkba csempésztek, a tenger szelídségét, a homok forróságát, amelybe lábujjainkkal beletúrtunk, elvitted a fesztiválok tombolását, a kerti mulatságok kacagását, a találkozások örömét, a kertlevesek ízét, az utazások izgalmát, a szabadság mámorát, augusztusi csillaghullásaidat, langyos zivatarjaidat, amelyet szomjasan ivott be a föld, és amelyben oly boldogan áztunk el.
Mit hagytál itt te, nyár? A kapukban integető öregeket, fiaik, lányaik már rég messze járnak, túl a határon, egy másik otthon felé, a másik életük felé. Talán majd karácsonyra hazajönnek. Talán majd húsvétra hazajönnek. Talán csak te hozod el őket ismét. Itt hagytad még a gyógynövények erejét, amelyeket nagy gonddal őrizgetünk kamráinkban, néhány tengeri kagylót, hűtőmágnest, összegyűrt szalmakalapot.
És hát itt vagy, te ősz! Vékony lábaikat fehér harisnyába bújtatott iskolás lányokkal, füzeteket táskában cipelő, egymást botlasztgató nebulókkal, a koránkelős, álmos reggeleiddel, a szvetterbegombolós estéiddel, itt vagy és intesz, hogy most már komolykodni kell, pontos napi programot felállítani, átnézni az éléskamrát, fát aprítani és tüzet tenni a kályhába. Itt vagy könyörtelenül és gyönyörűen, ahogy jelzed, hogy bizony, mulandó minden.
Kérlek, hozzál a kosaradban bőséget, hozd el nekünk a csendes megnyugvást, a bölcs szemlélődést, a rozsdás levelek ropogását, amint szorosra fűzött cipőnkkel rájuk lépünk, az ég végtelen kékjét, amilyent csak szeptemberben festesz fel, adassék meg nekünk mustokat kóstolni víg szüret után, begyűjteni a termést, hogy ne éhezzünk, bebugyolálni magunkat meleg takarókkal, ha kint süvítve táncolod körbe a házat, szerteszét nézni a domboldalról, gyűjtögetni a lábunk elé guruló gesztenyéket, csokorba kötni a nekünk küldött leveleidet, örvendeni a napsugaraidnak, amelyek megsimogatják az öregek arcát.
Ezt kérem tőled, midőn lehúzzák a napernyőket a kávéház előtt, és a hátam mögött elrobog egy vörös postakocsi.
Egy költő és egy író. Társak az életben, társak az alkotásban. A Sepsiszentgyörgyön élő házaspárral az alkotói energiák találkozásáról, a sepsiszentgyörgyi otthonról, a kárpátaljai látogatásokról, és megismerkedésük történetéről beszélgettünk.
Másfél éves előkészítő munka eredményeként született meg az a társasjáték, amely az önkéntességet és a társadalmi felelősségvállalást kívánja népszerűsíteni a fiatalok körében.
Különböző tévéműsorok által ismerhettük meg, sokunk könyvespolcán ott vannak az általa jegyzet szakácskönyvek, az elmúlt években nyomon követhettük, hogyan alakítja ki az Őrségben a konyhakertjét, újabban pedig saját kozmetikai termékeit is piacra dobta.
A világ egyik leghíresebb fesztiváljának számít a velencei karnevál, amely Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és Húshagyókedden ér véget. Idén fotós kollégánk, Borbély Fanni is részt vett az eseményen, fotóin mutatjuk a színes kavalkádot.
Nagy Botond marosvásárhelyi fotós India, az emberiség bölcsője című egyéni kiállítását nyitották meg február 4-én, vasárnap a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállító termében. A fotóst élményeiről kérdeztük.
Egy hónapot töltött önkéntes munkával India legészakibb régiójában, Ladakban Konnát Árpád régésztechnikus. A kovásznai születésű szakember a fürdőváros művelődési házában tartott előadást a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain megtett utazásról.
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A szakember az afrikai országban szerzett élményeiről tartott vetítettképes előadást.
Dóczy Balázs, a világ 27 hivatásos LEGO-építőmesterének egyike mesélt a sepsiszentgyörgyieknek arról, hogyan jutott el a gyerekkori játéktól az egyedi makettekig és hogyan jött létre a Lánchíd kőoroszlánjának LEGO-mása.
Rendhagyó adventi naptárt hozott létre és tett szabadon elérhetővé Balázs Brigitta kommunikációs szakember, tréner, a Mi Online program megálmodója, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a tudatosabb, kiegyensúlyozottabb digitális eszközhasználatra.
Gyógyvíz és fürdő, kinti és benti medencék, bivalyrezervátum, szabadtéri makettpark, ahol székelyföldi épületek is vannak, csendes kisváros – mindez jellemző az Aradtól csak bő órára levő Mórahalomra, amelyet nemrég látogattunk meg, és amely elbűvölt.
Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? ...
Miért ilyen nehezített ez a viszony? Az anyósviccek mennyisége is érzékelteti e kapcsolat kínosságát. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.