HIRDETÉS

Apai depresszió: nem csak az anyáknak nehéz a gyerek érkezése

Rédai Attila 2018. szeptember 28., 20:15 utolsó módosítás: 2018. szeptember 30., 17:08
HIRDETÉS

A szülés utáni depresszió szindrómája ugyan közismert, de minden bizonnyal keveseknek jutnak eszébe a fogalom kapcsán az apák. Pedig őket is érinti a jelenség, sőt. A gyermekvállalás nem mindig vagy nem csak boldogság, a felkészületlen párok számára gyakran válásba torkolló hidegzuhany. Léder László pszichológussal, az Apa Akadémia alapítójával járjuk körbe a témát.

A gyerekek érkezése után nem mindig találja meg a helyét a férfi a családban, ami súlyos konfliktusokhoz vezethet (képünk illusztráció) Fotó: 123RF

Ma már jelentős, több tízezer fő részvételével elkészített kutatások mutatják ki, hogy a szülés utáni depresszió szindrómája egyáltalán nem az anyák „kiváltsága”, sőt: a férfiak több mint egynegyede lesz depressziós a szülés körüli időszakban. De ami még durvább, az, hogy míg az anyáknál a gyerek életkorának növekedésével a tendencia javul, addig a férfiaknál a gyermek öt éves koráig tovább nő a depresszió előfordulási aránya, mutatott rá a pszichológus. „

Azt már nem a kutatási eredmények, hanem saját tapasztalatom mondatja velem, hogy nem csak az előfordulási arány, hanem a depresszió mélysége is növekedhet a férfiaknál. Míg az anyáknál a depresszió mögött tényleg nagyon sokszor hormonális változások állnak, az apáknál nem ez a jellemző. Bár náluk is van hormonális változás, de az apai depresszió fő oka, hogy

HIRDETÉS
az apa nem találja a helyét a várandósság alatt, a születés körül, majd igazából a gyerek kiskorában sem a nevelésben, a családban”

– fejtette ki Léder László.

Akár az anya, akár az apa depressziós, ez veszélyezteti a párkapcsolatokat. Amennyiben nem kerül segítség, félő, hogy – Léder László megfogalmazásában – a „lábon kihordott szülői depresszió” a válóperes bíróságokon végződik. Olyannyira, hogy kimutatható: az első vagy sokadik gyermek születése szorosan összefügg a válások gyakoriságával. „Két nagyobb tendencia figyelhető meg: amikor a párok betöltik a 40. életévüket, s 7-10 évnyi házaság után úgymond beleunnak egymásba, ilyenkor több a válás. A másik nagyobb tendencia pedig pontosan a gyerek születése körüli időszak, ami nagyon megviseli a párokat” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ebben a témában is végeztek el kutatást, megdöbbentő eredménnyel: a párok megítélése szerint

a gyerek születése körüli időszakban hatalmas boldogságveszteséget élnek át, nagyobbat, mint váláskor, a munkahely elvesztésekor, vagy ami még sokkolóbb: úgy vélték, hogy a partner halálánál átéltnél is nagyobb ez a veszteség.

„Megdöbbentő, de hozzáteszem, hogy érthető. Azért érthető, mert a gyerek születése körüli időszak le van rózsaszín mázzal öntve, az emberek – férfiak is, nők is – pedig csalódnak, mert nem arra számítanak, amit kapnak” – vázolta Léder László. Szerinte pedig éppen a realitásra való rákészüléssel lehetne boldogabbá, konfliktusmentesebbé tenni ezt az időszakot a szülők számára.

Az apák számára külön nehézség az „apátlanság” jelensége, vagyis az, hogy ma még mindig sokan gondolják azt, hogy a férfiaknak a várandósság, a születés alatt másodlagos a szerepe. Ez pedig egy olyan bénító üzenet, aminek hatására a férfiak gyakorlatilag „offline” állapotba kerülhetnek: mintegy kikapcsolnak, nem vesznek tudomást a történésekről.

Gyakran fordul elő, hogy a férfiak ilyenkor a hivatásuk felé menekülnek, úgy gondolván, hogy ebben az időszakban a pénzkereset az ő fő felelősségük.

Nem vesznek részt vagy nem vesznek részt eléggé a születés és a gyereknevelés körüli döntések meghozatalában, amelyek esetében a nők gyakran átveszik az irányítást. „A nőket sem hibáztatnám ebben, hiszen ők is ezt a kódot kapják, hogy ez az ő felelősségük” – mutatott rá Léder László.

Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy ebben az időszakban – mivel a nő kiesik a munkahelyéről, a család bevételei pedig megcsappannak – a férfi több munka elvállalásával „kompenzál”. Miközben a bevételek csökkennek, a kiadások nőnek.

„Azt szoktam tanácsolni a fiatal családoknak, hogy ne vállaljanak felesleges kiadásokat ebben az időszakban.

Ilyenkor szokott lenni a lakás- és autóvásárlás, bútorok beszerzése és így tovább, mert a gyereknek minden kell. Rásegít erre jócskán a bébimarketing is, s pillanatok alatt elköltik a párok több havi jövedelmüket, s utána pedig kétségbeesetten próbálják utolérni magukat” – fejtette ki a pszichológus, aki szerint ebben időszakban a legfontosabb, hogy minél több időt és energiát a gyerek születésére és egymásra tudjanak a szülők fordítani, hogy pihenjenek rá, mert tudatában kell legyenek annak, hogy nagyon nehéz időszak következik.

A gyerek életkorának növekedésével sokszor még súlyosbodik is az apai depresszió (képünk illusztráció) Fotó: 123RF

„Én is családpárti vagyok, és hiszem azt, hogy az ember életének egyik legmeghatározóbb és legszebb élménye a gyermekvállalás. De hogy ez az szép maradjon és jó legyen, nem szabad csak úgy belecsúszni, mert akkor csalódás fog érni, és a boldogságélményből trauma, depresszió és válás lesz” – figyelmeztetett a szakember.

Szerinte az apákat is fel kell készíteni arra, hogy nehéz idők előtt állnak. Hiszen ha minden jól megy, a szülés is komplikációmentes, akkor is jöhet egy olyan időszak, amikor a szülők kialvatlanok lesznek, az intimitás a párok között jelentősen csökken. Ha nem megfelelő a felkészülés, ahelyett, hogy a párok összetartanának a nehéz időkben, inkább elidegenednek egymástól:

a felmérések szerint már a várandósság alatt a párok 65 százalékánál csökken a szexualitás, 20 százalékuknál pedig teljesen meg is szűnik.

Ez nem csak szexuális frusztrációt okoz: az intimitás hiánya a depresszióhoz vezető egyik legfontosabb ok. Ezzel kapcsolatban a még mindig jelen levő buta előítéletek is nehezítik a helyzetet: sokan azt tartják, hogy a várandósság alatti szexuális élet árt a magzatnak, holott ennek pont az ellenkezője igaz, csökken például a koraszülés kockázata annál a kismamánál, aki a várandósság alatt is él szexuális életet.

Másik konfliktusforrás a születés körüli időszakban az, amit a pszichológus „rokonmenedzsmentnek” nevez: megjelennek a család életében a rokonok, a nagyszülők. „Én nagyon nagyszülőpárti vagyok, szerintem jobban ott kell legyenek a nagyszülők az unoka születésénél, mint ahogy a modern családban szokás, csak fel kell készülni arra, hogy „bombák” robbanhatnak” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. A „zöld özvegység” modern jelensége is lehet problémák, súlyos konfliktusok forrása: ilyen még soha nem volt a történelem folyamán korábban, hogy a nők megszokott közösségeikből kiszakadva gyakorlatilag hónapikig „össze legyenek zárva” gyerekeikkel.  

Mindezen problémákra a pszichológus szerint leginkább a tudatosítással lehet felkészülni, de mi van, ha ez nem sikerült a legjobban? Mit lehet tenni, ha már benne vagyunk a slamasztikában, az elidegenedésben, elhidegülésben, s gyorsított tempóban száguldunk a válás felé? „Ha olyan a kapcsolat, és még ezt bírja, akkor le kell ülni, és át kell ezeket a dolgokat beszélni. Ezeknek a beszélgetéseknek az kell legyen az alapja, hogy tudjuk: normális dolog, hogy ez egy nehéz időszak, újra ki kell találnunk magunkat, és nézzük meg, hogy konkrétan mit lehet csinálni azért, hogy ne legyünk frusztráltak, és legyen több időnk egymásra.

Amellett tehát, hogy kibeszéljük a problémákat, újra kell tervezzük a család életét annak érdekében, hogy mindannyian megtaláljuk a helyünket benne.

Ha viszont már bemerevedtek az álláspontok, akkor egy mediátorra van szükség, aki nem feltétlenül terapeuta, de egy olyan személy, aki segít a pároknak újra meghatározni a dolgokat. Ez nagyon sokat szokott segíteni” – tanácsolta a szakember.

Hétpróbás apaság
Az Apa Akadémia következő előadásának címe: Hétpróbás apaság, melyet az Apa Akadémia Facebook-oldalán élőben is lehet követni majd 2018. október 16-án. További információ: www.apaakademia.hu.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS