Bőr és napsütés: tények és tévhitek

„Napfény nélkül nincs földi élet. Mindenki számára ismertek a napsütés pozitív pszichés, hangulatjavító hatásai, mindenki tapasztalta már, hogy sokkal energikusabb és jókedvűbb, ha süt a nap. Ugyanakkor a napsütés másik nagyon fontos jótékony hatása, hogy az UVB-sugarak hatására D-vitamin képződik a bőrben, amely kulcsfontosságú vitamin az egészséges csontokhoz, izmokhoz, és az immunrendszer megfelelő működéséhez. De, mint általában mindennek, a túl sok napsütésnek, a túlzott és korlátok nélküli, meggondolatlan napon tartózkodásnak is vannak negatív következményei” – kezdi a pozitívumokkal Gáspár Réka bőrgyógyász. Hozzáteszi, egyes bőrbetegségek, mint a pikkelysömör, atópiás dermatitisz, szeborreás dermatitisz számára is kedvező hatású lehet a napsütés, de nem minden esetben és nem mindenkinél, és természetesen csak akkor, ha érvényesül a mértékletesség.

Ráadásul a D-vitamin képződéssel kapcsolatban jó tudni azt is, hogy napsütéses nyári napokon már körülbelül 15-20 perc alatt képes képződni a szervezet számára szükséges napi D-vitamin mennyiség úgy, hogy csupán a ruha által nem fedett bőrt (karok, arc, vállak) éri a nap

– hangsúlyozza a doktornő, rámutatva, hogy ezért nincs szükség naphosszat süttetni magunkat a forró napon, ráadásul a D-vitamin a táplálékkal is bevihető, vagy akár étrendkiegészítők formájában is, bőrrák kockázata nélkül.

A bőrgyógyász azt mondja, hogy az UV-sugárzás negatív oldala hangsúlyosabb, mint a pozitív. Az UVB-sugárzás leégést okoz, illetve bizonyítottan rákkeltő hatású. Az UVA-sugarak pedig – amelyek egyébként áthatolnak az üvegen és a felhőkön – felelősek a bőr gyorsabb öregedéséért is, ami megnyilvánul a bőr korai ráncosodásában, megereszkedésében (mert károsodnak a rugalmas és kollagén rostok), illetve van rákkeltő hatásuk is. 

Amivel fontos tisztában lenni az orvos szerint az az, hogy az előbb említett káros hatások fokozódnak, összeadódnak az évek, évtizedek folyamán. Ezzel a kumulatív hatással magyarázható, hogy a korábbi leégések, napozások, de még a szoláriumozások is általában később bosszulják meg magukat, és különféle bőrdaganatok és rákmegelőző elváltozások kialakulásához vezethetnek, illetve a bőr gyorsabb öregedését, inesztétikus bőrelváltozások (kitágult hajszálerek, érdes foltok, pigmentfoltok, öregségi foltok) megjelenését okozhatják. „Vagyis, bár a leégés csupán múló kellemetlenségnek tűnhet, az ismétlődő leégések hosszútávon az egészségre igen káros hatásúak, kockázatosak, ezért rendkívül fontos lenne tenni ellenük, és elkerülni őket” – hangsúlyozza a bőrgyógyász.

Gáspár Réka azt mondja, a napi UV-terhelés mintegy fele 12 és 14 óra közt éri a bőrt, de ha tehetjük, nem csak ekkor, hanem a teljes 11 és 16 óra közti időszakban kerüljük a direkt napsütést. „Tengerpartokon, vízpartokon a víz és homok visszaverő hatása növeli az UV-dózist akár 30-40 százalékkal is. Nyáron még árnyékban is 40-50 százalékos lehet az UV-terhelés, vagyis tökéletesen még az erdőkben sem vagyunk védve, de természetesen mégis sokkal inkább, mint a tengerpartokon” – emeli ki a bőrgyógyász. Rámutat, az UV-sugárzás erőssége függ a földrajzi szélességtől is, az Egyenlítő felé haladva a sugárzás intenzívebb, tehát mediterrán vagy trópusi tengerparton erősebb az UV-sugárzás. De a tengerszint feletti magassággal is nő az UV-terhelés, 1000 méterenként kb. 15 százalékkal. 

S ha mindezeket tudjuk, akkor már csak az a kérdés, hogyan óvakodjunk a napsütés káros hatásaitól. Minél nagyobb felületen fedik ruhák a bőrt, annál védettebbek vagyunk – hangsúlyozza Gáspár Réka. Hozzáteszi, a közhiedelemmel ellentétben a sűrűbb szövésű, illetve a sötétebb, például a piros, sötétkék, sötétzöld színű ruházat jobban véd az UV-sugarakkal szemben.

Ajánlott ugyanakkor a jó minőségű, UV-szűrős napszemüveg, és a széles karimájú kalap viselése is, a napsütésnek közvetlenül kitett bőrre pedig kenjünk fényvédőt.

Persze a fényvédők széles piacán sem egyszerű eligazodni, a bőrgyógyász azonban azt ajánlja, hogy ne higgyünk a fényvédők körüli tévhiteknek: a jó minőségű fényvédők az elérhető legjobb védelmet nyújtják az UV-sugárzással szemben, igenis hatékonyak, és nincs káros, veszélyes hatásuk a bőr egészségére nézve. A hatékonysághoz természetesen szükséges helyesen használni őket, megfelelő mennyiségben, megfelelő gyakorisággal, megfelelő időben. Olyan terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis véd úgy az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzással (PPD faktor jelöli) szemben, illetve vízálló. Ezeket a gyártók jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson. Arcon érdemes speciálisan az arcra kifejlesztett terméket választani.

Az SPF-faktort illetően legalább az SPF 30-as, vagy ennél nagyobb faktorszámú termékek ajánlottak. Minél nagyobb az SPF-faktorszám, annál hatékonyabban képes kiszűrni a fényvédő a káros sugárzást, az SPF 30 az UV-sugárzás megközelítőleg 97 százalékát blokkolja, az SPF 50 pedig 98 százalékot.

Ezért az SPF számától függetlenül minden fényvédőt újra kell kenni kétóránként” – nyomatékosít a szakember.

Nem mindegy a mennyiség sem, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) termék szükséges a védettséghez. A kémiai (nem ásványi) fényvédőket 20 perccel a napon tartózkodás megkezdése előtt fel kell kenni a bőrre.

A bőrgyógyász kiemeli, mivel a gyerekek bőre sokkal érzékenyebb a napsugárzásra, ugyanis vékonyabb, a védekező mechanizmusok is éretlenebbek, ezért rájuk fokozottan érdemes figyelni. Tűző, erős napon lehetőleg ne tartózkodjanak a gyerekek, az árnyék jóval nagyobb biztonságot nyújt számukra. A ruházat tekintetében is fontos, hogy minél jobban fedjen, kalap is ajánlott, ugyanakkor léteznek speciális, UV-védelmet nyújtó ruhák, fürdőruhák is, ezek ún. UPF jelzéssel vannak ellátva – nyaralásra érdemes ezekből beszerezni.

Gyerekek számára ugyanakkor speciális gyerekfényvédőt ajánlott választani. Egyébként a fényvédők használata csak 6 hónapos kortól lehetséges.

Ha már megtörtént a baj, vagyis pecsenyére égettük a bőrünk, akkor is érdemes bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Elsősorban védjük a naptól a leégett bőrfelszínt. Hűtsük a bőrt gyakori hűs zuhanyokkal, hideg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek.

Használjunk hidratáló hatású krémeket, testápolókat, de jótékonyak lehetnek az enyhe szteroidos krémek, kenőcsök is – javasolja a szakember.

Ugyanakkor ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás, fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére pedig jól jöhetnek az ismert gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ne szedjük le a tetejüket. Orvoshoz általános rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás, zavartság esetén szükséges fordulni.