Nőgyógyászati daganatok: ne legyen késő a riasztás!

A méh és a petefészek daganatos megbetegedései sokkal több nőt érintenek, mint gondolnánk, és azt, hogy kinek milyen esélye van a gyógyulásra, nagyban meghatározza, hogy a rákos elváltozásra milyen stádiumban derül fény. A téma nemrégiben a Nők tabukról pozitívan projekt keretében is napirendre került a csíkszeredai Nyírő Erika és Prohászka-Rád Boróka által kezdeményezett előadássorozat keretében, amelynek vendége Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvos volt. Ennek apropóján kérdeztük a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezetőjét.

A leggyakrabban előforduló nőgyógyászati daganatos elváltozás a méhnyakrák, a gyakoriságot illetően pedig Románia e tekintetben messze az első helyen áll Európában. Ha a statisztikai adatokat nézzük, évente 4300-4400 megbetegedést regisztrálnak, de az elhalálozási arány is igen magas, méhnyakrákban évente 1900 nő hal meg az országban. Ez azért is sokkoló – derül ki Hompoth György szavaiból –, mert ez a daganattípus teljes mértékben megelőzhető egy egyszerű teszttel, a méhnyakrákszűréssel ugyanis ki lehet mutatni azokat az elváltozásokat, amelyek elrákosodhatnak.

Számos olyan daganatos megbetegedés van, ilyen a méhnyakrák is, amely esetében a tünetek későn jelentkeznek. Amikor tünetek vannak, akkor már vesztettünk, későn jön a riasztás, és lépéshátrányban vagyunk. Egy rákmegelőző elváltozást egy kisebb beavatkozással már eltávolíthatunk, és ezzel elindulhat a gyógyulás. Ellenben a méhnyakrákműtét egy hosszú és nehéz beavatkozás, sok esetben el kell távolítani a méhet, a méhszalagokat, a nyirokmirigyeket, és akkor sem beszélhetünk a gyógyulásról, hanem csak arról, hogy mekkora esélye van az érintettnek az ötéves túlélésre” – tudtuk meg.

Ami a méhtestrákot illeti, ez esetben – jegyzi meg – hamarabb jelentkeznek a tünetek, „csak ezek a tünetek versengenek az emberek optimizmusával”. Leggyakoribb tünet a megváltozott vérzés, lehet ez bővebb menstruáció vagy két menstruáció közti vérzés, esetleg menopauzában jelentkező vérzés.

„Persze nem kell minden rendellenes vérzés esetén egyből rákra gondolni, viszont ilyenkor mindenképpen indokolt egy vizsgálat.

Amennyiben megváltozott a normális menstruációs ciklus, javallott az ellenőrzés az okok kiderítésért, mert időt nyerünk, s ha időt nyertünk, teljesen más eséllyel gyógyítható ez a betegség”.

A daganat kialakulása esetén a műtét elkerülhetetlen, és a rákos elváltozás stádiumától függően lehet szó kiegészítő kezelésről, azaz sugár- vagy kemoterápiáról. „A méhtestrák kialakulásának hormonális okai vannak, azaz megváltozik a hormonháztartás, egy relatív ösztrogén túlsúly alakul ki. A rizikófaktorok között említhetjük meg többek között az elhízást, a magas vérnyomást.

– hangsúlyozza ki a szülész-nőgyógyász főorvos.

Ami a petefészekrákot illeti, mivel a tünetek későn jelentkeznek, a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés életet menthet. Ez esetben ugyanis időben észre lehet venni olyan elváltozásokat, amelyek elrákosodhatnak, vagy pedig fény derülhet egy korai stádiumban lévő rosszindulatú elváltozásra. Ez pedig esélyt ad a betegség leküzdésére. „A petefészekrák tünetei nem specifikusak. Jelentkezhet enyhe alhasi fájdalom, felléphet puffadás, rossz közérzet, és később jelentkezhet a has növekedése, de ekkor a daganat már áttéteket képez. A petefészekrák minden korcsoportot érint, volt már 35 év körüli páciens, aki petefészekrákkal küzdött, de hetven év feletti nőknél is gyakran találkozunk ezzel az elváltozással” – teszi hozzá.

A főorvos ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a petefészekrák esetében nagyon fontos ismerni a családi kórelőzményt. „Vannak olyan génmutációk, amelyek valószínűbbé teszik a mell- és a petefészekráknak a kialakulását, ha a családban – szülők, nagyszülők – esetében halmozottan fordult elő ez az elváltozás. Ezeket a génmutációkat lehet tesztelni, idejében be lehet avatkozni akár profilaktikusan, megelőző jelleggel is. Hangsúlyozom, a petefészekrák szempontjából a legfontosabb tudni, hogy fordult-e elő közeli rokonnál hasonló daganatos megbetegedés, és értesíteni kell erről a nőgyógyászt.” A petefészek elváltozásai közé sorolható ugyanakkor a ciszta is, amely jóindulatú elváltozás, és mivel a legtöbb esetben tünetmentes, csak nőgyógyászati ellenőrzés során derül fény rá.

Valahol helyet csinálnak maguknak, és ezért ezek önmagukban nem jelentenek veszélyt a szervezetre, noha lehetnek tüneteik is a jóindulatú daganatoknak. Éppen ezért amikor egy jóindulatú daganattal találkozunk, soha nem az a cél, hogy azt a daganatot eltávolítsuk, csak akkor, ha tünetet okoz. A rosszindulatú daganat egy teljesen más daganattípus. Ez esetben a sejt gyakorlatilag elveszti a funkcióját, csak a szaporodásra áll rá, és nem tartja tiszteletben a szövetet, valamint azt a szervet, amelyből kiindul, azaz mindent tönkretesz, ami az útjában áll, ugyanakkor persze szóródik is. Kis sejtek leválhatnak a daganatról, nyirok útján elvándorolnak, és megtelepednek más szövetben, szétszóródnak a szervezetben” – magyarázza a jó- és rosszindulatú daganatok közötti különbséget a főorvos.

Hompoth György szerint nagyon fontos lenne a rákmegelőzési szűréseken való részvétel, a rendszeres orvosi ellenőrzés és a családi kórelőzmény ismerete.

„Figyelni kell a legapróbb jelekre, és vizsgálatra jelentkezni, hogy megtalálhassuk a kiváltó okot, és elkerüljük a súlyosabb problémát” – emeli ki.