Értékelni és élvezni kellene a pohárba töltött italt – erről beszélgettünk szilveszterre készülődve Lakatos József pultossal. Szó esett arról, hogy a szilvapálinkán túl miként isszák a töményeket a székelyek, és hogyan lehetne részegedés helyett inkább élvezni az italokat.

Óceán mellett van a szülőföldje, így otthon ideje zömét a parton tölti, sokat szörfözik, de focizni, kézilabdázni is szokott. Ennek szinte szöges ellentéte új otthona, Székelyudvarhely. Miközben vidékünkön kalandozik, nemcsak új kultúrákat fedez fel, hanem saját magát is. Thaisaval, a brazil cserediákkal beszélgettünk.

Amerikai álma megvalósítására tízdolláronként gyűjtötte össze pénzét a székelyudvarhelyi Bíró Kinga. New Yorkban landolt, onnan pedig sorra vette a legendás városokat, idilli partokat, sőt a Karib-szigetekre, Mexikóba és Jamaicába is eljutott a huszonöt éves lány. Szerinte még bőven vár rá kaland.

Mindig táncban, zenében és érzésekben gondolkozik, egy előadás előtt pedig hosszú hónapokig, akár évekig is emészti a feldolgozandó témát. Nemcsak ő, hanem a táncosok, de a közönség is érzi azt, amit elképzelt – derült ki Hégli Dusánról, a felvidéki Ifjú Szívek Táncszínház művészeti vezetőj&

Valami mellett, mintsem valami ellen akar felszólalni alkotásaival Simó Ibolya székelyudvarhelyi filmes. A újgazdag fiatalok nyomasztó világa után Monyo és Baba életét, valamint a varsági iskolások útját követte. A rendezővel most kezdődő forgatásáról, illetve legújabb filmötletéről is beszélgettünk .

Mérnökként kezdte, de már egyetemistaként elkezdett gyűjteni, filmezni az idős táncosok mozdulatait. Tanár lett, és végül a tanárból olyan koreográfus, aki táncosgenerációkat nevelt ki, táncegyütteseket alapított. László Csabával beszélgettünk.

Székelyudvarhely 18–19. századi történelmében meghatározó szerepe volt a bethlenfalvi Haberstumpf családnak, főként az építészként sikeres karriert befutott Haberstumpf Károlynak. A Haáz Rezső Múzeumnak ma otthont adó épület egykor családi villája volt. Oda járt nyaralni unokája, Bethlenfalvay Gábor.

A középkori székelyek életét fedik fel azok a külföldi régész egyetemisták és szakemberek, akik Patakfalva határában, az egykori templom és cinterem területén végeznek ásatásokat. Olyan részleteket derítenek ki így a századokkal ezelőtt élők életéről, amelyek kimaradtak a krónikákból.