A szexuális nevelés mint lehetőség

A médiából, reklámokból ömlik a szexualitással kapcsolatos tartalom, a gyerekek pedig sok időt töltenek az online világban, a jelenlegi járványhelyzetben főleg. Szülőként csak egy ideig áll módunkban korlátozni a gyerek online tartalomfogyasztási- vagy akár előállítási szokásait, a felnőtt tartalmakkal való találkozás pedig csak néhány kattintásra lehet tőlük. A gyerekek születésüktől kezdve kíváncsiak a természetes biológiai folyamatokra is, de az ingerek fel is gyorsíthatják ezt bennük.

A felgyorsult életmód következménye az is, hogy egyre fiatalabb lányok kezdenek el menstruálni, van, hogy már negyedikesen vagy ötödikesen biológiailag érettek a gyereknemzésre. Fejben, viselkedésben és sokszor lélekben is azonban még gyerekek,

ezért is kell időben elkezdeni beszélgetni velük az ő szintjüknek megfelelően a saját nemiségükről, férfi és nő közötti különbségről, a másodlagos nemi jellegekről, a nemi aktus érzelmi részéről, következményeiről – vélik a szakemberek. A kérdés azért is aktuális, mert múlt héten a képviselőház döntőházként szavazta meg annak a törvénynek a módosítását, amely révén a szexuálpedagógia bekerül az iskolai tantárgyak közé egészségügyi nevelés néven, és szülői beleegyezéssel vehetnek részt rajta a diákok.

Szexuális nevelés: ezentúl csak egészségügyi nevelés címszó alatt, szülői felhatalmazással

A szexualitás érzelmi szintje tabutémának számít az iskolai órákon, ahogy a szexuális zaklatás, a nemi identitás vagy a terhességmegszakítással kapcsolatos kérdések is. Pszichológus magyarázta el, miért olyan fontos erről az iskolában is beszélgetni egy szakember vezetésével.

Lukács-Márton Réka marosvásárhelyi pszichológust is keresték már meg, hogy tartson ilyen jellegű órákat, és a szülők nagy része azt mondta, hogy aktuális és fontos téma, de volt, aki határozottan elutasította azzal érvelve, hogy majd ő szeretné felvilágosítani a gyerekét. Ezzel nincs is baj, ha megfelelő időben teszi, nem túl későn vagy túl korán. Mindig fel kell mérni a gyerek szintjét, hogy ne mondjunk többet, mint amennyi őt érdekli – fejti ki a véleményét a pszichológus.

„A másodlagos nemi jellegek kialakulása nem egyik napról a másikra történik, és úgy vélem, egy család esetében kizárt, hogy a gyerekek ne tudjanak arról, ha az édesanya menstruál, nem csak azért, mert házisárkánnyá teszi őket erre a pár napra, hanem mert ez a világ legtermészetesebb dolga. Ha tud erről a kislány, akkor nem esik kétségbe, ha megjön a menstruációja, nem gondolja, hogy ettől meg fog halni. A szexuális fejlődés velejárója, hogy a lányok egyszer elkezdenek menstruálni, és néha fáj a hasuk, de szerintem örüljünk annak, amíg ez van, mert ez a természetes. Az is fontos, hogy a lányainknak mit adunk át, ezt nevezzük transzgenerációs átörökítésnek.

Ha esetleg sportolunk ebben az időszakban is, talán egy kicsit morcosabbak vagyunk, de megy tovább az élet ezeken a napokon is, akkor nyilván a gyerek is ezt úgy próbálja megélni, hogy ez a nőiességünk része. Mikor elkezdődik a másodlagos nemi jellegek kialakulása, például a lányunk elkezd szőrösödni, megnőnek a mellei, fel kell ajánlani a beszélgetés lehetőségét. A fiúknál az érés később történik, de negyedik-ötödik végén elkezdődhet náluk is a másodlagos nemi jellegek kialakulása, például a fanszőrzet növekedése, a hang mutálása, az éjszakai pollúció, beszélgetni kell velük ezekről, mert ezek természetes folyamatok, és ha a szülő ezt úgy tudja tálalni, hogy ne tűnjön a világ végének, hanem úgy, hogy ezek az emberi lét velejárói, és nem tabuként kezeli, akkor a gyerekek tudnak megfelelően kérdezni. Illetve ajánljuk fel a lehetőséget, hogy bármi kérdésük van, akkor válaszolunk nekik” – magyarázza a szakember.

Szerinte a legnagyobb baj az, hogy a mai fiatalok nagy része pornófilmeken szocializálódik, és azt gondolják, hogy a normális szexuális aktusnak mindazt kell tartalmaznia, amit a megrendezett filmben látnak.

Lukács-Márton Réka szerint az egyik legnagyobb kérdés az iskolai szexuális nevelésben: hogyan beszéljünk róla, mennyi ideig? Ha nem beszélünk róluk, akkor nem lesz lehetőségük a fiataloknak, hogy hiteles információhoz jussanak, mert másként internetről, kétes és féltudományos oldalakról, egymástól informálódnak a szexualitás terén. Vannak oktató filmek, amelyek szépen, és nem pornográf stílusban mutatják be a szexualitást, de a többség nem ilyen filmeken szocializálódik – mondta el a pszichológus.

Városi Emőke iskolai tanácsadó megérti a szülők kételyeit, amit a szexuális nevelés iskolai megközelítésével kapcsolatban érezhet egy részük. „Ők valószínű, attól félnek, hogy konkrétan a nemi aktus lesz a lényeg az órákon. Még nem tudom én sem, hogy miről fog szólni ez, lehet, hogy a végén én sem fogok mindennel egyetérteni, de a lényeg, hogy a szexuális felvilágosítás magába foglalja az önismeretet, a nemi identitást, a saját nemeddel- és a nemi szerepekkel való azonosulást, az önbizalom fejlesztést és az értékeink feltérképezését, nem a banánnal és az óvszerrel kezdjük, ahogy ezt sokan elképzelik, és nem is ez az elsődleges célja a szexuális felvilágosításnak” – fejtette ki a marosvásárhelyi iskolai tanácsadó, aki maga is szervezett már öt–nyolc osztályosok, illetve középiskolások számára szexuális felvilágosítással kapcsolatos tevékenységeket.

„Kifejezetten szexuális felvilágosítással kapcsolatos tevékenységet tartottam meghívott szakemberekkel, vannak olyan alapítványok, amelyek foglalkoznak ezzel. Volt, aki nem kérte a szülők beleegyezését, de volt olyan, amely ragaszkodott a szülő hozzájárulásához.

Ezek bizalmas beszélgetések, volt alapítvány, amelyik nekem sem engedte meg, hogy részt vegyek rajtuk, de általában az osztályfőnök felé történő visszajelzések alapján az derült ki, hogy a diákok hasznosnak tartották, és nem tudok arról, hogy lett volna ebből valakinek gondja. Az alapítvány meghívottai orvosok és rezidensorvosok voltak. A nemi felvilágosításnál ugyanis fontos, hogy melyik szemszöget képviselik, létezik az orvosi, keresztény és pszichológiai megközelítés, attól függ, mi a cél. Úgy vélem, az orvosi például sok szemszöget tud képviselni, és a fiatal rezidensekkel a gyerekek is bizalmasabbak voltak” – mesélte el tapasztalatait az iskolai tanácsadó.

Sokan félnek a témától, van olyan pedagógus, aki fontosnak tartja, hogy erről beszéljen a gyerekekkel, de sokszor csak akkor merik ezt felhozni, amikor kiderül, hogy valaki terhes, akkor viszont már késő, legfeljebb példa lehet arra, hogy ez is megtörténhet – tette hozzá Városi Emőke.

Megértem a szülők fenntartását is, mert van olyan szakember is, aki esetleg annyira lazán veszi, hogy az aktust magát népszerűsítené a kiskorúak körében, vagy van, aki a konzervatívabb szempontok túlzott képviseletével frusztrációt és szégyenérzetet váltana ki a gyerekből.

Értem, hogy a szülőknek vannak fenntartásaik, de vannak olyan dolgok, amelyeket a szülőnek kellene megbeszélni a gyerekével, de sajnos sokan nem teszik meg.

Például ha egy ötödikes lány nem tudja, hogy menstruálhat, akkor a nemiségének a megélése sokkot fog kiváltani belőle, nem is beszélve arról, hogy a menstruációval járó ismeretek hiánya milyen következményekkel járhat. Volt a csoportban olyan a fiúk között, aki tudott róla, mert beszélgettek már otthon a szülőkkel erről, és meglepő, hogy mindezt ugyanabban a közösségben tapasztaltam, de a legtöbben nem beszélnek erről nyíltan a szülőkkel” mutatott rá a tanácsadó.

Hozzátette: a tevékenység külön lány és fiú csoportban zajlott, ahol az életkori sajátosságok keretén belül dolgoztákk fel a témát. Tehát a szexuális nevelés egy felvilágosultabb szülői közösséget is igényel, akik nem zárkóznak el a gyerekek kényes kérdései elől, mert azzal csak máshová fordulnak, és nem biztos, hogy a barátok vagy az internet jobb hely lenne ezen kérdések megválaszolására, mint az iskola. Fokozatosan kell elmondani, hogy mitől nő a nő, mitől férfi a férfi, lehetőséget nyújtani arra, hogy megismerjék egyszer önmagukat, értékrendjeiket, céljaikat megfogalmazhassák, és jövőbeli terveket tűzzenek ki maguknak, mert ha mindez hiányzik, az anatómiai ismeretek és családi támogatás mellett sajnos már hatodikos-hetedikes lányok esnek teherbe. Szomorú, de ez igen gyakori szegény vagy szociálisan hátrányos, rendezetlen családi környezetben nevelkedő gyerekek körében, olyannyira, hogy nem is gondolnánk. Az iskolában kapott információ és nevelés csak egy kis részt tud lefedni, és nem helyettesíti az otthoni nevelést vagy felvilágosítást. Az iskola és a szülők közösen és összedolgozva kellene ezt a feladatot is ellássák, kiegészítve, nem pedig helyettesítve egymást – fogalmazott az iskolai tanácsadó.

A szakemberek véleménye is alátámasztja azt, hogy a szexuális felvilágosítás hiánya különböző szociális okokkal keveredve vezethet oda, hogy Románia élen jár az európai abortusz-statisztikákban, és a kiskorúak teherbe esési mutatóiban világszinten vezető helyen áll az ország.