A szexuális nevelés nem tabu, és nem ér rá kamaszkorban elkezdeni

Eberlein Éva identitás coach a Nagy Imre Általános Iskola szervezésében a Szakszervezetek Művelődési Házában tartott előadást Kamasz-támasz 2.0 címmel, egy korábbi, csíkszeredai eseményének a folytatásaként. Ezúttal a szexuális nevelés témáját járta körbe, nagy hangsúlyt fektetve a kamaszok szexuális nevelésére, és hogy a szülő hogyan tudja megközelíteni ezt a tabusított témát.

Az alapoknál kell kezdeni: a szülőknél

Mielőtt nekivágnánk ennek a nehéz témának, néhány kérdést tisztázzon le magában mind az anya, mind az apa. Mitől félek? Mi az, amit tudni szerettem volna az első párkapcsolatom előtt? Mit adok tovább a gyerekeimnek? És amennyiben megszületett a válasz ezekre a kérdésekre, le kell tisztázni azt is, hogy a szexuális nevelés és a szexuális felvilágosítás nem egy és ugyanaz a dolog, hiszen az utóbbi az előző része.

Éppen ezért, mindent a maga idejében kell elmondani a gyereknek, máskülönben nem fogja megjegyezni az elhangzottakat, és kezdhetjük újra.

Maga a szexuális nevelés egészében az emberről szól. Lépésről lépésre kell haladnunk ennek az egésznek a feltárásában, az alapok lefektetésében, a szexuális nevelés ugyanis elsősorban jellemformálás. „Kornak és érettségnek megfelelő információkat adjunk át a gyereknek. Korrektül, nyíltan kell beszélni a testről, nem virágnyelven” – hangsúlyozta az előadó.

A szülők gyakran félnek attól, hogy a gyerekeikkel szexuális nevelésről beszéljenek, mert nem tudják, hogyan közelítsenek a témához, vagy félnek attól, hogy a gyerekek valami „rosszat” tanulnak. Eberlein Éva kiemelte, hogy a szülői félelmeket félre kell tenni, mert ezek a félelmek befolyásolják a szexualitásról való beszélgetéseket, és sokszor a szülők saját zavaruk miatt elkerülik a beszélgetéseket, ami végső soron elszakíthatja őket a gyermekeiktől. A szülőknek tehát először saját magukkal kell dolgozniuk, hogy megszabaduljanak a saját félelmeiktől és zavaruktól, hogy nyíltan tudjanak beszélni a szexualitásról. Az önismeret és a saját érzéseink felismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szülők tudatosan, bizalommal és tisztelettel tudják vezetni a gyerekeiket a szexuális nevelés útján – mutatott rá.

A szexuális nevelés

„A szexuális nevelést nem szabad egyszeri nagy beszélgetésként felfogni, hanem folyamatos, mindennapos folyamatként kell kezelni, ami a gyerekek és szülők közötti kapcsolódás során természetesen formálódik.” Az előadó szerint a szexualitásról való beszélgetések már a legkisebb korban kezdődnek, amikor a gyermek még az anyaméhben is érzékeli a szülők közötti kapcsolatot, és később, születése után is tanulja, mit jelent férfinak és nőnek lenni, mit jelent egy kapcsolatban élni, mit jelent a szeretet, a tisztelet és a konfliktuskezelés.

Eberlein Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek nemcsak azokat a szavakat és információkat szívják magukba, amelyeket a szülők mondanak, hanem a szülői viselkedést, a párkapcsolati dinamikákat is megfigyelik. A szülők példája alapvetően befolyásolja a gyerekek későbbi választásait a párkapcsolatokban.

A szülők kapcsolata alapvetően meghatározza a gyerekek későbbi párkapcsolati mintáit. Ha a szülők tiszteletteljesek egymás iránt, ha a lányuk látja, hogy az apa virágot hoz az anyának, vagy hogy a szülők örömmel táncolnak együtt, az alapot adhat számára egy boldog párkapcsolat kereséséhez. Ugyanígy, ha a fiú azt látja, hogy az apa tiszteletteljes, és hogy a szülők közötti kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, szeretet és kommunikáció, akkor ő is ezt fogja keresni a jövőben a párkapcsolataiban.

– fogalmazott Eberlein Éva, aki arra is figyelmeztet, hogy mindaz, amit mondunk és teszünk, példát mutat a gyerekek számára, és ez lesz az, amit később keresni fognak a párjukban. A szülői példamutatás tehát nemcsak a szexualitás és a párkapcsolatok terén fontos, hanem az egész személyiségformálásban is. Ahogyan egy szülő viselkedik, ahogyan bánik a másikkal, ahogyan kommunikál és ahogyan kezeli a konfliktusokat, mindez hatással lesz arra, hogy a gyermek hogyan fog viselkedni a saját kapcsolataiban.

A méhecske és a virág

Az előadó szerint már négy-öt éves korban érdemes elkezdeni a szexualitás alapjaival kapcsolatos beszélgetéseket, amelyek később fokozatosan bővülhetnek, ahogy a gyerekek nőnek. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a beszélgetések folyamatosan zajlodjanak, és ne várják meg a nagybetűs beszélgetést, hanem lépésről lépésre, mindennapi helyzetekben kezdődjenek.

A szülők célja nemcsak az kell legyen a szexuális nevelés során, hogy megvédjék a gyerekeiket a szexuális betegségektől és a nem kívánt terhességektől, hanem az is, hogy egészséges, felelősségteljes felnőtteket neveljenek, akik képesek lesznek boldog párkapcsolatokra és egészséges szexualitásra. A szexualitás nevelése tehát nem csupán a testi aspektusokra összpontosít, hanem a gyerekek érzelmi, társas és jellembeli fejlődésére is. A nevelésben, különösen a szexuális nevelésben, a kulcs a kapcsolódás. A gyerekek számára nemcsak az információk, hanem az érzelmi kapcsolódás is kulcsfontosságú. Ha a szülők képesek bizalmas, nyitott beszélgetéseket folytatni gyermekeikkel, akkor könnyebben kialakíthatják azt a légkört, amelyben a gyerekek komfortosan érzik magukat, és tudnak kérdéseket feltenni, válaszokat keresni a szexualitásról.

Fentről lefelé haladjunk

Az előadó szerint a bizalmi kapcsolatot a gyermekünkkel fentről kell kezdeni. Először is, nem szabad tabu legyen a külső. Tanácsot kell adnunk a gyerekek frizurájával kapcsolatban, a bőrápolással kapcsolatban, az öltözködéssel kapcsolatban, s ha ez a bizalmi kör már ki van alakulva, akkor haladhatunk csak tovább. Ha ugyanis a külső nem tabu, az érzelmek sem lesznek azok, ezt pedig a kényes kérdések követik. Ugyanezen az elven kell kialakítanunk az otthoni alapokat is, amire majd építkezni tudnak a későbbiekben. A szülők feladata, hogy egy stabil hitet és értékrendet mutassanak kamasz gyerekeinek, ezt követi az identitás, majd a készségek, kapcsolatok és végül a viselkedés. Mindezt tudatosan kell tegyük.

Nagykorúsítás

A kamaszok egyszerre megszűnnek gyerekek lenni, ezt pedig tudatnunk kell velük. Több, a háztartás körüli munkába kell beavatnunk őket, ugyanígy több témáról kell velük tabuk nélkül beszélnünk. Sokan abba nyugodnak bele, hogy gyerekeik előbb-utóbb úgyis megtanulnak mindent ezekről a kérdésekről, ami igaz, de a szakember azt javasolja, hogy előzzük ezt meg. Szerinte a lehető legbiztosabb forrás, ahonnan megkaphatják a kamaszok a válaszokat a nagy kérdésekre, az a szülő. A lányoknak az anyjuk, a fiúknak az apjuk. Tabuk nélkül kell már beszélni velük a testi és érzelmi változásokról, a párkapcsolatokról, a testiségről és a hormonokról. Az utóbbi is külön figyelmet érdemel, ugyanis ezzel kapnak kézzelfogható magyarázatot arra a zűrzavarra, amely bennük játszódik.

A hormonok és veszélyek

Eberlein Éva felsorolt néhány olyan hormont, amelyekről nem árt tudnunk sem nekünk, sem a gyerekeinknek, ugyanis ezek változnak meg a kamaszkorban. Ilyen hormon a szerotonin, ami a normalitásért felel, az endorfin, ami az örömhormon, valamint az oxitocin, ami a kötődésért felel. Külön figyelmet szentelt az előadó az oxitocinra, az ugyanis azért felel, hogy automatikusan kapcsolódjunk ahhoz, ami kiváltotta a felszabadulását. A pornográfiával például ez is a gond, emiatt alakulhat ki a felnőttfilmek iránti függőség.

Ahogy a test nem szabad tabu legyen, úgy az sem, hogy beavassuk gyerekeinket abba, hogy mit szabad és mit nem.

Ellenkező esetben veszélynek tehetjük ki már a kamaszokat is, akik szintén átélik a szexuális bántalmazásokat, visszaéléseket, illetve a nemi betegségek is veszélyesek rájuk. Fontos nyíltan beszélnünk arról, hogy a testünk habár nem szégyellnivaló, nem mutogathatjuk, mert ezzel visszaélhetnek mások. Legyen szó a közösségi médiában megosztott tartalmakról, vagy akár az üzenetekben kapott ilyesfajta felkérésekről.

Eberlein Éva előadásának fő üzenete tehát, hogy a szexuális nevelés folyamatos, szülő-gyerek közötti kapcsolódás és kommunikáció, nem pedig egy egyszeri beszélgetés. A szülők példáján keresztül a gyerekek megtanulják, hogyan működik a párkapcsolat, hogyan kell tisztelettel és szeretettel bánni másokkal, és hogyan válhatnak felnőtté, akik képesek boldog, felelősségteljes párkapcsolatokra. A szülőknek tehát magukon kell dolgozniuk, hogy megfelelő példát mutassanak, és hogy a gyerekeik számára biztos alapokat adjanak a szexualitás és párkapcsolatok terén.