Erőszak a zárt ajtók mögött: gyorsabb segítség a bántalmazottaknak

A családon belüli erőszak megfékezését célzó átfogó törvénycsomag a 2018–2021-es időszakot célozza meg, és főként a jelenlegi törvénykezés javítására összpontosít.

– foglalta össze a témában elindított törvényhozói munka lényegét Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei nőszervezetének alelnöke.

A családon belüli erőszak felszámolását szolgáló jelenlegi intézményrendszer a Megyei Család- és Gyermekjogvédelmi Hatóság alárendeltségébe tartozik. Ez a létesítmény együttműködik a rendőrséggel és bizonyos központokkal, amelyek védelmet nyújtanak a bántalmazott családtagoknak. A készülő új jogszabály értelmében e mellé rendelik az úgynevezett sürgősségi beavatkozási csapatot. Amennyiben feljelentés érkezik, hogy családon belüli bántalmazást észleltek – nem kizárólag a családtagok, hanem akár a szomszédok részéről is érkezhet –, a sürgősségi beavatkozási csapat kiszáll a helyszínre és felméri a helyzetet. Súlyosságának függvényében a bűncselekményt jelzi a hatóságoknak, amely megkezdi az ilyen esetekre előírt eljárásokat. A kiszálló csapat tagjai különböző intézmények szakembereiből állnak majd.

A Maros megyei képviselő szerint az RMDSZ is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végre elővette és kellő komolysággal kezeli e nehéz kérdéskört. A törvénycsomagba a kormánypárt beemelte az erdélyi magyar szakemberek által javasolt sürgősségi távoltartási rendelet intézményét is.

Csép Éva Andrea szerint az általuk kidolgozott rendelet a veszélyes esetekben alkalmazható, amikor az áldozat komoly fenyegetettségnek van kitéve. Ilyen esetben a bántalmazott rögtön a helyszínen kérhet távoltartási végzést. A rendelet eddig is szerepelt a törvénykezésben, azonban 72 órán belül bocsátották ki. Abban az esetben,

ha az elkövető megszegi a határozatot, egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

Az új törvénykezés a szexuális erőszak áldozataira is kitér, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a látleleteket azonnal elkészítsék, tehát a sürgősségi ügyeletnél helyben mintákat vegyenek. Ezek a későbbiekben a bíróságon felhasználhatók bizonyítékként. A stratégiába bevett újdonságnak számít az is, hogy

az iskolai tananyagba beillesztenék a toleranciára való nevelést, valamint a nemek közötti egyenlőség elfogadását.

A csíkszeredai Áradat Egyesület és az RMDSZ nőszervezetének közös, jól működő programsorozata is ezt a célt szolgálja. A kezdeményezésnek köszönhetően számos erdélyi iskolához jutottak el, amelyekben rendhagyó osztályfőnöki órákon világosítják fel a diákokat a családon belüli erőszak súlyos társadalmi következményeiről.  A fiatalok naprakész információkat kapnak arról, hogy milyen formában érintheti a családok tagjait a fizikai- vagy lelki erőszak, különös tekintettel a nők elleni fellépésre. A szakemberek szerint a törvényhozás éppúgy megkerülhetetlen e témában, mint a fiatalok idejében történő felvilágosítása, a bántalmazások visszaszorítása ugyanis mindannyiunk közös ügye.

A családon belüli erőszakról a jelenlegi törvénykezésben is szót ejtenek, azonban nincs megadva a pontos meghatározás. Az új jogszabály ezt pontosítja, amikor konkrétan megfogalmazza, hogy mire vonatkozik az áldozat, illetve a családon belüli erőszak fogalma. „A rendelkezés értelmében minden típusú bántalmazás – a pszichés, szociális, szexuális, gazdasági, valamint a lelki is – bekerül a meghatározásba” – részletezte Csép.

„A témában felgyorsított törvénykezést az indokolta, hogy Románia 2016-ban elfogadta az Isztambuli Egyezményt” – mutatott rá Csép Éva Andrea. Ennek célja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.

Románia előtt 37 ország írta alá az Európai Tanács ide vágó rendelkezését, amely kimondja: az aláíró országoknak fontos feltüntetni jogszabályaikban a korábban nem szereplő bűncselekményi formákat. Az új törvénykezési stratégia tehát a romániai jogszabályokat összhangba hozza az uniós rendelkezésekkel.

A törvénycsomag – bár hozzájárulhat a családon belüli erőszak megfékezéséhez – mégsem elegendő. Az agresszorokkal szemben eredményes lehet, mivel a szigorú büntetés miatt elbátorodhatnak. Az áldozatok esetében azonban mentalitásváltásra van szükség. Nagyon sokan magánügyként kezelik a bántalmazásokat, szégyellnek beszélni róla, így a megoldásokat sem keresik. „Amióta ezzel a témával foglalkozom, nem titkolom, hogy rendszeresen megkeresnek bántalmazott nők. Nehéz megélni e történeteket és kellő higgadtsággal tanácsot adni” – mondta Csép Éva Andrea. Az RMDSZ nőszervezete a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalommal (NEEEM) vette fel a harcot a jelenséggel. Ezzel elérték, hogy a témáról már nemcsak a médiában, hanem a közbeszédben is egyre több szó esik.

A bántalmazottak számára létfontosságú, hogy mielőbb biztonságba kerüljenek, így könnyebben lépnének ki a mérgező környezetből.

Az ország egyharmadában azonban nem működnek olyan intézmények, amelyek támogatást nyújthatnának a bajba jutott és kiszolgáltatottá vált áldozatoknak. Marosvásárhely szerencsés ebből a szempontból – mondta a Maros megyei képviselő –, hiszen egy rendkívül segítőkész központot tudhat magáénak, amely a családon belüli bántalmazás áldozatainak nyújt segítséget.

Kolozsváron tavaly Oláh Emese alpolgármester kezdeményezte egy hasonló tanácsadó központ létrehozását. Az önkormányzatoknak törvényes kötelessége segítséget nyújtani, és minden tízezredik lakosra számítva biztosítania kell egy helyet a saját működtetésű menhelyen. A legtöbb városban azonban az ellátórendszernek súlyos hiányosságai vannak. Kolozsvár sem kivétel, hiszen egy 13–14 férőhelyes menedékházat kellene a megyeszékhelyen működtetni, ilyen szolgáltatás azonban nem létezik. 

A jelenleg létező, kis létszámú intézmények orvosi és jogi konzultációt nyújtanak a sértett félnek. Pszichológusaik, szakembereik vannak, akik segítenek feldolgozni a traumatikus eseményeket.

Amennyiben az áldozatnak menedékre van szüksége, akár fél évig is tartózkodhat egy ilyen központban,

ahol szakemberek segítik a felépülésben és az újrakezdésben.