Kendó, avagy milyen értékeket képes adni egy harcművészet

Molnár Rajmond 2021. szeptember 08., 19:29 utolsó módosítás: 2021. szeptember 08., 19:40

Számos pozitív hatást gyakorolt az életére a keleti kardforgatási harcművészet a 35 éves Csibi Zsoltnak. Önbizalom, határozottság, elszántság – hogy csak néhányat említsünk, ezeket pedig az élet más területeire is át tudta vinni.

A harcművészet révén talált rá önmagára Csibi Zsolt •  Fotó: Veres Nándor
galéria
A harcművészet révén talált rá önmagára Csibi Zsolt Fotó: Veres Nándor

Noha kevesen tudnak róla, térségünkben is vannak aktív művelői az itt talán kevésbé ismert japán kardforgatási harcművészetnek, a kendónak. A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják, két bambusz kardot forgatva. Csíkszeredában 1994 óta van jelen ez a sportág – fogalmazott beszélgetésünk kezdetekor Csibi Zsolt, aki már több mint tíz éve gyakorolja ezt, és, mint fogalmazott, számos pozitív hatást gyakorolt az életére. 

„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – válaszolt is rögtön a pozitívumokkal kapcsolatos kérdésemre. „Mielőtt elkezdtem volna ténylegesen is művelni a kendót, gyerekkoromban nagyon csodáltam a harcművészeteket. Fiatal felnőtt koromra jött el az a pont, hogy körülnéztem a városban, milyen választék is van ilyen téren, így találtam rá a kendóra, mondhatni, ebben találtam meg leginkább, amire szükségem van.

Nem olyan dologra volt szükségem, ami jobban kecsegteti az egómat, hanem olyanra, ami kimozdít a komfortzonámból, és belevisz olyan helyzetekbe, amelyek területén nekem mindenképp javítani kellene.

Ezek a félelem, az önbizalomhiány és még sorolhatnám. Nem tévedtem sokat, nagyon sokat segített, az önbizalom kérdésében leginkább, de még ide sorolhatnám a határozottságot is” – magyarázta. 

Alapállás a kendóban •  Fotó: Veres Nándor
Alapállás a kendóban Fotó: Veres Nándor

Mint fogalmazott, miközben zajlik az edzés, a küzdelem, végig az a gondolat jár a fejében, hogy ez félelmetes, de épp erre van szüksége. „Ez az érzés egy évtized távlatából sem múlt el.

Minden egyes gyakorlás alkalmával a saját gyengeségeimmel és félelmeimmel kell szembeszállnom, és minden igyekezetem a gyakorlatra fordítanom.

Ez a hétköznapokban sem működik másképp. A sok gyakorlás oda vezetett, hogy ugyanezt a hozzáállást kezdtem átvinni a hétköznapi dologba is. Ehhez óriási ráadás az is, hogy látván, mekkora tudás és mennyi munka van a harcművészetben, folyamatosan emlékeztet: mindig van, ahová lehet és kell fejlődni”  – emelte ki Zsolt.

A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják •  Fotó: Veres Nándor
A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják Fotó: Veres Nándor

Mivel a küzdelem nem éles karddal zajlik, hanem bambuszkardokkal – folytatta –, nagyon fontos, hogy az ellenféllel azt tudjuk éreztetni, hogy le van győzve. „Ehhez óriási elszántság és határozottság szükséges minden egyes vágásnál. Ez a határozottság hiánycikk volt az életemben azelőtt, ezért ezt elsajátítani a mesterem tanítása és a kendó által talán az egyik legnagyobb érték, amit itt kaptam” – mondta.

Bambusz kardokat forgatva zajlik a küzdelem és a gyakorlás •  Fotó: Veres Nándor
Bambusz kardokat forgatva zajlik a küzdelem és a gyakorlás Fotó: Veres Nándor

Mesterét, Búzás Csabát, a kendó csíkszeredai meghonosítóját megemlítve Csibi Zsolt úgy fogalmazott, hogy leginkább a filmekben látott – mint például A karate kölyök – mesterekhez tudná őt hasonlítani. „Egy igazi harcművész mester. Soha életemben olyan tanácsot nem kaptam tőle, ami ne lett volna releváns, vagy nem állta volna meg a helyét. Emellett iszonyatosan erős mint ember és mint karakter, végtelen egyenes és határozott. Már 60 éves, de még mindig rettenetesen fiatal” – mesélte a csíkszeredai mesteréről.

Csapás fölülről. A kendó sok mindenre megtanította portrénk alanyát •  Fotó: Veres Nándor
Csapás fölülről. A kendó sok mindenre megtanította portrénk alanyát Fotó: Veres Nándor

Megtudtuk, a kendót viszonylag kevesen művelik Csíkszeredában, de vannak köztük kamaszok és harminc éven felüliek is. Minden évben megszervezik az országos bajnokságot, ennek eddig kétszer Csíkszereda adott otthont. 

Nagyvolumenű versenyeket is szerveznek, legutóbb Csíkszeredában volt az országos bajnokság •  Fotó: Veres Nándor
Nagyvolumenű versenyeket is szerveznek, legutóbb Csíkszeredában volt az országos bajnokság Fotó: Veres Nándor

Zsolt egyébként a középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte, Brassóban és Csíkszeredában is járt egyetemre, jelenleg pedig egy csíkszeredai IT-cégnél dolgozik. Egyetemi tanulmányait követően többször is megfordult külföldön dolgozni. „Ösztönösen kirugdostam magam a komfortzónámból ezen kiszállások alkalmával, bármilyen nehéz is volt, de valahogy mindig jó helyre sodort az élet. Jól beszélek nyelveket, dolgoztam fordítás és tolmácsolás területén is, de az elmúlt 15 évben sok helyen megjártam magam, a mosogatástól a projektvezetésig sok mindennel foglalkoztam már, az utam mégis visszahozott Csíkszeredába” – zárta a beszélgetést portrénk alanya.

„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – mondta Csibi Zsolt •  Fotó: Veres Nándor
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – mondta Csibi Zsolt Fotó: Veres Nándor

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.