HIRDETÉS
Múltkutatók vitáznak afölött, mióta is járnak Csíksomlyóra pünkösd táján az emberek. Még azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy a kereszténységgel együtt jött ez a szokás, mert a pünkösdi ünnepnek vannak olyan elemei, amelyek az úgynevezett pogány időkre utalnak.
Hogy 450 éves múltról beszélünk, az az alfalvi István paphoz köthető, aki a helybéliekkel és hozzájuk csatlakozó gyergyószékiekkel indult 1567-ben megvédeni a hitét az unitárius vallást terjesztő János Zsigmond seregével szemben. Kérdés, hogy akkor a Tolvajos-tetőre vonuló székely férfiak győztek-e, békekötésre bírva az ellent, vagy a kegytemplomban imádkozó asszonyok és gyermekek láttán tett csodát az istenanya Mária. Tény azonban, hogy István pap akkor megígérte,
minden évben bevezeti seregét hálát adni azért, hogy hitükben megmaradhattak, és magyar magyarnak vérét nem ontotta.
Minthogy a múltat nem tudjuk kisilabizálni, a jelenben is nehéz lenne meghatározni, ki, miért indul gyalogosan Somlyó irányába. Együtt mennek, minden évben, díszes viseletben Máriához. Együtt, mégis minden ember a maga külön útját járja, így lesz mindenkinek más az út, az ajándék-élmény. Ebből próbál foszlányokat megosztani a Liget, hiszen mi sem maradhatunk ki a zarándokok sorából.
Ott leszünk a menetben, hogy önök is velünk lehessenek, bárhol éljenek is a nagyvilágban,
és jelentsen bármit is önöknek a hit, a vallás, a nemzet, vagy a csoda, melyből manapság sem kell szűkölködnünk... csak merjük észrevenni.
A hagyomány szerint a Szentháromság-oltárhoz kivonuló keresztalják sorát nyitó gyergyóalfalviak csütörtökön indulnak útjukra, s a tervek szerint hétfő lesz már, mire visszaérnek a falujukba. Az út során többször jelentkezünk friss képekkel és beszámolókkal, így ezért is érdemes lesz felkeresni pünkösd folyamán portálunkat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
