HIRDETÉS
Az Internet bevezetésével járó kezdeti lelkesedést felváltotta a megszokás majd a rászokás. Gyakorlatilag kevés olyan hely maradt, ahol valamilyen formában a kapcsolat nem hozzáférhető, az árak is a padlóra kerültek. Egy mobiltelefonos szerződés egyben világhálós hozzáférést is jelent, és ez lassanként már az egész Európára érvényes.
Az Interneten alapuló személyes kapcsolatok kiterjesztésével közösségi hálózatok alakultak ki, ahol többen, valamilyen formában átlátható módon egymással információkat, adatokat cserélhetnek, az adatok mennyisége pedig egyre növekvőben van.
Az e-mail alapú közösségi hálózatok terjedtek el eleinte. Az úgynevezett levelezőlisták, melyek révén a listára küldött leveleket minden listatag megkapta. Hivatkozhatok a civil szerveződések virágkorának kezdetén a gyergyói civil lista létrehozására, de én, személyesen több ilyen listának is a rendszergazdája vagyok a mai napig. Csakhogy közben a valós idejű közösségi hálózatok is megjelentek, ezek közül a nálunk legismertebb Facebook, ami az ötletgazdának világhírt és dollármilliárdokat jelentett.
Bármilyen eszközre (számítógép, laptop, tablet, okos telefon) telepíthető és azonnal megjelenít minden „újdonságot”.
A levelezőlistára küldött üzenet, információ akkor vált elérhetővé, mikor a címzett megnézte a postafiókját, a Facebook és társai esetében pedig a működő eszköz azonnal jelez – ezért valós idejű.
Ezeknek egy egyszerűbb változata az azonnali üzenetküldő (chat) volt, ami véleményem szerint a nyelvromlás egyik fő „eszköze”, ugyanis a fiatal generáció lerövidítve és a helyesírás szabályait sutba dobva kommunikál egymással. A Szervusz, hogy vagy, mit csinálsz? helyett kb. ennyit írnak egymásnak: Sze, micsi. A VOIP (Voice Over Internet Protocol – ami nagyvonalakban azt jelenti, hogy hangtovábbítás Internet kapcsolat révén) telefonálás volt egy következő fázis,
a sokat vágyott videotelefon megvalósulását is jelentette,
hiszen az üzeneten és hangon kívül a számítógépes kamera által felvett képet is továbbítja. A Skype talán a legismertebb ezek közül.
A 2004 óta működő Facebook közösségi hálózat és hasonló társai az összes előzően felsoroltak lehetőségeit magában hordozza. Nagyon sokan kihasználják, hogy rég nem látott ismerősökkel, családtagokkal tartsák a kapcsolatot, és közben előfordul, hogy
akaratukon kívül is olyan dolgokat közölnek saját magukról, amik a modern világban polcra került személyi szabadság, személyes intimitás sérüléséhez vezethetnek.
Köztudott, hogy a közösségi hálózaton megosztott információkat fel lehet használni sok mindenre, főleg, ha ezeket valakik hadrendbe állítják. Gondoljunk csak a szupermarketek törzsvásárlói kártyájára. A pénztárnál leolvasott kártya alapján könnyen lehet következtetni a fogyasztó szokására aszerint, ami nap mint nap a kosarába kerül. Ezért a kedves vásárló kedvezményt kap, ami költség szempontjából csak töredéke egy kiterjedt, fogyasztói szokásokat összegző közvélemény-kutatás árához képest.
Tessék belegondolni, hogy a közösségi hálózaton közzétett mindenféle fotók, elfogyasztott finomságok, kedvenc hírek, újságcikkek és a többi alapján milyen fogyasztói, szavazói vagy „mit tudom, én milyen” hajlamainkat képesek előbányászni az arra szakosodottak. A statisztika révén ismerjük, hogy sok ilyen jellegű információ egy helyen hatalmat is jelent. Mások hatalmát az egyén felett. Felettem, felettünk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
