Amikor másodpercek döntenek: óvintézkedések vízbefúlás ellen

Szász Cs. Emese 2018. augusztus 30., 14:59 utolsó módosítás: 2018. augusztus 30., 15:00

Elővigyázatossággal, óvatossággal meg lehetne előzni a vízbefúlásos balesetek jó részét – mondja a Maros Megyei Hegyimentők vezetője, Kovács Róbert, miután múlt héten három esetben is vízbefúlásos esethez riasztották az alakulat búvárcsapatát. A szakember szerint, bár ilyen esetekben másodperceken múlik egy fuldokló élete, egyáltalán nem mindegy, hogyan segítünk a bajbajutottnak.

Az sem mindegy, hogyan segítünk egy fuldoklónak •  Fotó: 123RF
galéria
Az sem mindegy, hogyan segítünk egy fuldoklónak Fotó: 123RF

Az idén hét alaklommal riasztottak fulladásos balesethez a Maros Megyei Hegyimentők búvárcsapatát, a hétből három azonban a múlt héten volt, így mondhatni

a vízbefúlásos esetek száma szinte ötven százalékkal emelkedett a szezon végére.

A múlt héten Maroskeresztúron a Marosba fulladt egy 12 éves gyerek, valamint Pókán a 2-es tóban egy horgászcsapat egyik tagja lelte halálát a vízben. Még egy Brassó megyei fulladásos esethez is riasztást kaptak a Maros megyei hegyimentők, de aztán, amire elindult a búvárcsapat, a helyi vészhelyzeti felügyelősség megtalálta a vízbefúlt személy holttestét. Kovács Róbert szerint ez a szám lehet sok is, kevés is, attól függ, hogy melyik évhez viszonyítjuk, tavaly ugyanis összesen három vízbefúlt eset volt a megyében, de volt olyan év is, amikor harminc haláleset történt a Maros megyei vizekben.

Kovács Róbert szerint a legtöbb ilyen jellegű baleset a Marosban történik, ugyanis a folyóban nem egyenes a meder, gübbenők vannak, sokszor megtörténik, hogy derékig érő víz után egy-két lépéssel bennebb már négy-öt méteres víz következik. Úgyhogy a legtöbb baleset a Marosban történik, de idén Szovátán édesvízű tóba is fulladt bele valaki.

Meg lehet-e előzni a bajt?

A szakember szerint a balesetek jó részét meg lehetne előzni némi elővigyázatossággal. „Az a legjobb óvintézkedés, ha az ember felméri a saját úszótudását, és ha tudja, hogy úszik jól, akkor nem megy ilyen helyekre fürödni, inkább marad a strandokon, uszodákban, ahol felügyelet van, ahol tudni lehet, mekkora a víz mélysége, ahol nem fordulnak elő váratlan helyzetek, például mélyedés, ágba beleakadás. Vagy olyan helyekre menjünk, ahol biztosra tudjuk, a meder milyen mély, és biztonságosan tudunk fürödni” – javasolja első körben Kovács Róbert. Hozzáteszi: a legtöbb baleset akkor történik, amikor váratlan szituáció elé kerül fürdőző, például bemegy, derékig ér a víz, de lép kettőt, és hirtelen bezuhan a víz alá.

„Ilyenkor az szokott történni, hogy pánikba esik, elkezd levegő után kapkodni, és sajnos egy nagy korty víz is leállíthatja a légzést, utána hosszú másodpercekig nem kapunk levegőt, ami még nagyobb pánikot idéz elő, így folyamatosan kapkodunk a levegő után és nyeljük a következő adag vizet, ez okozza a nagyon gyors fulladásos halált”

– magyarázza a szakértő.

Biztonságosabb, ha nem beleugrunk a vízbe •  Fotó: Pixabay.com
Biztonságosabb, ha nem beleugrunk a vízbe Fotó: Pixabay.com

Hozzáteszi: óvintézkedés lehet még az, ha a nagy melegben felhevülünk, nem hirtelen ugrunk a vízbe, hanem előbb lehűtjük a testünket, locsoljuk magunkat a sekély vízben, s csak utána kezdünk úszni. Nagy mélységű vízbe ne ugorjunk bele rögtön, mert ezek a vizek nem átlátszóak, nem látjuk azokat az akadályokat, amelyekbe esetleg beleütközhetünk. Megtörtént például, hogy valaki egy fejest ugrott, beleütközött, belegabalyodott egy nagyobb ágba, egy fába, ami a víz alatt volt, vagy éppen beleütötte a fejét egy kőbe, s elveszítette az eszméletét – sorolja a leselkedő veszélyeket Kovács Róbert.

Hogyan segíthetünk egy fuldoklónak?

A hegyimentők vezetője felhívja a figyelmet, hogy egy fuldoklónak sem mindegy, hogyan segítünk, ugyanis könnyen kerülhet a segítő is bajba. „Nagyon jól meg kell gondoljuk, hogy mire vagyunk képesek. Egy fuldoklót, ha ki akarunk húzni, tudni kell, hogy az teljesen pánikban van, nem fog ránk hallgatni, egyetlen célja, hogy fennmaradjon a víz tetején, akár annak az árán is, hogy megfog minket, maga alá nyom, ránk áll, megszorít. Ha nem tudjuk a mentési procedúrát, megtörténhet, hogy mi is bajba kerülünk” – figyelmeztet., miközben rámutat, volt már olyan, hogy meg akart menteni egy fuldoklót valaki, s végül mindketten belefulladtak, de volt olyan is, hogy a fuldoklót sikerült kimenteni, s meghalt az, aki a segítségére sietett.

„Az én ajánlatom az, hogy vegyünk magunkhoz valamit, egy hosszabb faágat törjünk le egy bokorról, egy deszkát vegyünk el a partról vagy bármit, ami a közelünkben van, s nyújtsuk oda a bajba jutottnak másfél-két méterről, azt meg tudja fogni, és mi ennek segítségével ki tudjuk húzni a vízből. Ha ez nincs, akkor egy hosszabb ruhadarab, például egy nadrág is megteszi”

– tanácsolja a hegyimentő. Hozzáteszi: természetesen vannak nagyon jól úszó, felkészült emberek, akik ilyen esetekben simán megfogják és kihúzzák a fulladozó személyt, de ilyen kevés van. Ráadásul ilyen esetekben nincs idő van mérlegelni és cselekedni, másodpercek vagy maximum egy perc az időszak, amíg még közbeavatkozhatunk, ugyanis nagyon gyorsan beáll a fulladásos állapot, s az áldozat lesüllyed a víz aljára, ahol megtalálni már végképp nehéz.

Bevetésen a Maros Megyei Hegyimentők búvárcsapata •  Fotó: Facebook/Salvamont
Bevetésen a Maros Megyei Hegyimentők búvárcsapata Fotó: Facebook/Salvamont

„Elég két-három nagyobb korty víz, ami bekerül a légcsőbe, s ezután az ember egyszerűen nem tudja kontrollálni magát, s a víz alatt fog maradni” – magyarázza a hegyimentő, miközben hozzáteszi, ha valaki nem tud segíteni egy fuldoklónak, azért nem fogják felelőssségre vonni, azt a törvény nem várja el ugyanis, hogy bárki az életét kockára tegye azért, hogy másokat mentsen meg.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.