Az egyre elérhetőbb csillagászat

Már nemcsak könyvekből és szabad szemmel, hanem telefonos applikációk segítségével is követni lehet a csillagok, bolygók állását. S a nemrég megfigyelt holdfogyatkozás nem is olyan nagy szenzáció, mint ahogy a laikusok tartják. Legalábbis ez derült ki egy, a nagyközönség számára szervezett, a csillagászatot népszerűsítő rendezvényen, ahol öt-hat távcsőn keresztül lehetett figyelni az égboltot.

A Vásárhelyi Forgatag keretében megszervezett „járdacsillagászaton” két-háromszáz érdeklődő is részt vett, bizonyítva, hogy a tudományág mit sem veszített népszerűségéből, sőt: egyre többen kipróbálnák, milyen is felfedezni a naprendszer bolygóit az éjszakai égbolton. Varga István amatőr csillagász érdeklődésünkre elmondta, ehhez tükrös távcsöveket használnak, amelyek követik az égbolt látszólagos mozgását. „Amatőr műszerek ezek, amelyek az átlagember által is elérhető áron megvásárolhatók” – mutatta a részben saját maga által összeállított, részben vásárolt távcsövet, vagy ahogy szaknyelven mondják: binokulárt. 

Nagyon érdekesek az úgynevezett kettős csillagok, amelyek egymás körül forognak – hívta fel a figyelmet Varga István. Hozzátette: a nemrég megfigyelt holdfogyatkozás nem olyan nagy szenzáció, ahogy azt a laikusok tartják, hiszen évente többször is megtörténik, és a Föld valamelyik részéről látható.

Este fél 9 előtt már gyülekeztek az emberek a Vársétányon, be sem volt sötétedve még, a csillagászok azonban már szerelték, állítgatták távcsöveiket. Mit fogunk látni ma este? – kérdeztük Varga Istvántól, aki elmondta, amennyiben szerencsénk lesz és nem takarják el az égboltot a felhők, akkor a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, a Vénuszt és még további érdekességeket.

A Vénusz, amelyet köznyelven Vacsoracsillagnak is neveznek, elsőként bukkant fel az égbolton,

vagyis a nézelődők elsőnek fedezték fel a láthatár aljában, két fakorona között, két kisebb felhő alatt. Fényesen csillogott, és amikor belenéztünk a távcsőbe, felfedezhettük, hogy csak egy félkör alakzat látszik belőle, a fogyó Holdhoz hasonlít leginkább éppen a formája. „Még így is szép volt” – mondta egy érdeklődő, aki először vett részt csillagnézésen, ahová tulajdonképpen a kisgyerekét kísérte, és ha már ott volt, gondolta, belenéz a távcsőbe. „A gyerekemet nagyon érdeklik a csillagok, ez most jó alkalom, hogy megfigyelhesse az égboltot” – magyarázta.

Általában azok, akiknek a csillagvizsgálás a hobbijuk, már gyerekkorukban, fiatalon kezdenek érdeklődni az égbolt fényes látnivalói iránt. Erre jó példa Fuccaro Orsolya, tizedikes diáklány, aki elmondta, már régóta érdekli a csillagászat, de komolyabban egy éve foglalkozik ezzel. „Kértem a szüleimet, karácsonyra kapjak egy távcsövet, és megkaptam” – mondta, miközben a távcsövét igazgatta háta mögött a hosszan kanyargó sorral. A Marsra állította a binokulárt, amelyben jól látszott a vörös bolygó. Édesanyja is ott állt mellette, és elmondta, el szokta kíséri a lányát, segít a távcső szállításában, támogatja a hobbiját, amely egyre komolyabbá válik, életcél lesz belőle, hiszen sokat tanul a csillagokról, a csillagászatról.

– magyarázta Fuccaro Borbála, a bolyais diáklány édesanyja. Orsolyától azt is megtudtuk, hogy a Bolyai gimnáziumban működik a BCSE, vagyis a Bolyai Csillagászati Egyesület, amelynek egyelőre két aktív tagja van, de céljuk, hogy minél több tagot toborozzanak.  

Arról, hogy miképpen lesz valakiből amatőr csillagász, Varga István is mesélt. Elsősorban a kíváncsiság hajtja az embert, kezdi figyelni az égboltot, a csillagokat, megtanulja azok nevét, a csillagképeket, a bolygókat. „A 80-as években, amikor még középiskolás voltam, már akkor lappangott bennem a csillagászat iránti szenvedély, amely komolyabban három éve foglalkoztat” – magyarázta, majd hozzátette:

egy egyszerű, pár száz lejes távcsővel is meg lehet figyelni a csillagokat, de akár szabad szemmel is lehet azokat tanulmányozni.

Akit komolyabban érdekelnek a bolygók, azoknak hatalmas irodalom áll a rendelkezésükre, szakkönyvek, csillagászati térképek, internet, telefonos applikációk. A planisztéra például egy olyan térkép, amelyen be lehet állítani az időpontot, az órát, az irányt, és  megmutatja, milyen csillagok láthatók éppen akkor az égbolton. Ugyanezt az okostelefonra feltöltött program segítségével is meg lehet figyelni. A helyszín fontos, mert ha nincsenek a közelben fényforrások, fák, épületek, akkor sokkal jobban megfigyelhetők az égitestek. Fuccaro Orsolya a fényszennyezettséget emlegette, mint zavaró tényezőt, Varga István pedig arról beszélt, hogy ha nagyon tiszta égboltot akarnak látni, akkor a Nyomáti-tetőre mennek, illetve kihasználják azt, hogy télen a legtisztább az égbolt.

„Azok az apró pontok a Jupiter holdjai” – hívta fel a figyelmet Varga István. A Jupiternek hetvennél több holdja van, amelyek közül négy az amatőr távcsővel is látható. A bolygónak láthatási periódusai vannak, nem minden évszakban figyelhető meg. A Vénusz is vagy este, vagy reggel fénylik az égen – hangzott el a magyarázat. Ahogy a felhők megengedték, fent a magasban láthatóvá vált az Arkturusz, az Ökörhajcsár Alfa csillaga, vagyis a legfényesebbike. „Hány éves kortól lehet valaki az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület tagja?” – kérdezte valaki a sorban állók közül, majd jött is a válasz: 14 éves kortól. Az egyesületnek Marosvásárhelyen körülbelül 15 tagja van, Erdély-szerte több tucat, központja Csíkszeredában működik.

Ha valaki a gyerekének, illetve saját magának csillagvizsgáló távcsövet szeretne vásárolni, több lehetőség közül választhat. Az interneten is lehet rendelni, használtat is lehet venni, egyszerűbbet, vagy kicsit, amivel szintén jól meg lehet figyelni az éjszakai égboltot. Varga István elmondta, ha kérik, szívesen segít, személyre szabott tanácsot ad, hiszen a kortól is függ, a felkészültségtől, attól, hogy mennyire komolyan akarja ezt a hobbit művelni az érdeklődő.