Az udvarszépítés örömei: Barabás József

A járványtani helyzet miatt kialakult bezártság, az otthon ülő életmód kimondottan kedvezett a kertészeteknek, tájépítészeknek, hiszen a több időt otthon töltők szépíteni akarták kertjüket, udvarukat, s sokszor szakembert is megkérnek erre. Barabás József az elmúlt három évben Angliában dolgozott tájépítészként, kertészként, de tavaly ősszel úgy döntött, hogy újra itthon folytatja, családja körében marad.

1997-ben hobbiból kezdett el tujákkal, különböző méretű növényekkel foglalkozni, minden pénzét arra költötte, hogy dísznövényeket, fákat vegyen, szaporítson. A szovátai városi kertészetbe járt be segíteni, tanulni. Erdészeti szakközépiskolát végzett, majd kertészmérnöki és vidékfejlesztési egyetemet. Mosolyogva meséli, hogy amikor  a rokonoktól a veteményes egy részét elkérte, hogy tujákat, dísznövényeket ültessen bele, akkor kételkedve fogadták ötleteit, de az elmúlt több mint húsz év bebizonyította, hogy jól döntött.

Vannak olyan ritkaságok, is, mint a törpe orgona, ami tudtom szerint Romániában sehol máshol nincs, és számos érdekes tuja, díszfa. Van a legelső kertészetben olyan cukorsüveg-fenyő, amely 22 éves, továbbá lilaakác is, amely vele egyidős” – mondja.

Lehet tőle ecetfát, szomorúfüzet, borókafenyőt is rendelni, de a barátok egy-egy tő kakukkfüvet is kapnak tőle ajándékba, hogy húsokat ízesítsenek vele.

Barabás József lelkesedve mesél a különböző növényekről, díszfákról, nagy szeretettel mutatja meg, hogy mi a különbség az ötféle aranyfa-bokor virágai között. Vallja, hogy a helyi kertészetekből átültette növények, fák sokkal jobban megmaradnak, túlélnek és fejlődnek, mint azok, amelyeket a nagyáruházakban lehet vásárolni. Elmondja azt, is, hogy a nagyáruházak kínálataikkal próbálják ugyan lenyomni az árakat, de az évek során bebizonyosodott, hogy a helyben nőtt, nem tápozott növények életképesebbek.

Volt olyan panziótulajdonos, aki a tujánkénti 5 lejes különbséget nézve egy nagyáruházából vásárolt és ültettetett  el 64 tuját, amiből 62 kiszáradt, s akkor vásárolt tőlünk, osztja meg velünk a szakember.

„Külföldön is dolgoztam, láttam, hogy az ottani kertészetekben a műtrágyával nevelt tuják hétévesen már akkorák, mint nálam a kertészetben 11 évesen. De, ha  azokat itt kiültetjük, nem bírják ki a telet” – hangsúlyozza Barabás József.

Megnézünk egy-két udvart, teret is, amit Barabás József készített. Közben elmeséli, hogy mindig meghallgatja a tulajdonosok elképzeléseit, elvárásait, s aztán elmondja nekik, hogy mit lehet abból megvalósítani.

„Fontos az összhang. Kis udvarra, kis ház mellé nem lehet, nem szabad nagy növényeket, fákat ülteti, azoknak a helye a nagy tereken, udvarokon van. De fontos az is, hogy milyen színű a kapu, a térkő, a ház, hiszen azoknak is találnia kell a növények színével, a sziklakert szikláival. Kerülöm a giccsest, hiszen, ha valaki belép egy udvarra, akkor azt kell lássa, hogy minden talál egymáshoz, rend van és gondozott az udvar.

– fejti ki a kertészmérnök.

A munkamenetre rákérdezve beszélgetőtársunk elmondja: ha azt kérik tőle, hogy ne legyen füves rész, csak tuják, dísznövények és fakéregszőnyeg, akkor a cserjék, fák, növények beültetése után egy háló is kerül a földre, ami megakadályozza, hogy a fű, gaz utat törjön magának. S erre a hálóra kerül rá vastagon a fenyőfakéreg, ami tartós, és jól mutat a zöld növények között.

Barabás József az elmúlt időszakban azt tapasztalta, hogy az emberek egyre zárkózottabbak lesznek, sövénykerítéseket, egymás mellé ültetett tujákat kérnek, hogy minél jobban eltakarják udvarukat, életterüket. Az is jellemző, hogy

szeretik megnézni, hogy mi van a szomszéd udvaron, és attól nem szeretnek lemaradni, sőt, ha lehet, még szebbet akarnak rendelni.

„Az emberek szeretik a szépet, és szeretnek büszkék lenni arra, ami a sajátjuk” – vonja le a következtetést a mérnök. Rámutat: a beültetett udvart, a tujákat, díszcserjéket gondozni is kell, hiszen akkor maradnak szépek, ápoltak.

Sokáig polgármesteri hivatalokkal is együttműködött, de mivel azok nagyon későn fizettek, nem érte meg velük együtt dolgozni. Most, ha rendelés van, akkor leszállítja számukra a kért növényeket, de azonnali fizetést kér. A legnagyobb eddigi munkája egy lakópark zöldövezetének kialakítása volt, ami igazi kihívás, hiszen minden tömbház elé más-más virágokat, cserjéket ültetett. Soha nem készít két egyforma udvart, teret, mindenik egyedi kell, hogy legyen.

Beszélgetésünk során kiderül, hogy Barabás József szeret kísérletezni, novemberben füvet ültetni, augusztusban kertet építeni. Vallja, hogy a hazai földbe nevelt fák és növények kis odafigyeléssel és az átültetést megelőző visszametszéssel képesek augusztusban is megmaradni új helyükön. Megtudjuk, hogy a tujákat, ha nyáron ültetjük át, azért érdemes visszametszeni, mert  levelükön keresztül párologtatják el a nedvességet, és ha túl nagy ez a felület, és gyökerükön keresztül még nem tudnak elég vizet felszívni, akkor elszáradnak. Jó tudni azt is, hogy nyáron érdemes és lehet a tujákat nem csak gyökerüknél, hanem teljes egészében öntözni, mert levelükön keresztül is fel tudják venni az életet adó nevességet. 

Az idén itthon maradt kertépítő szakember kora tavasszal sógora javaslatára egy kis málna- és eperültetvényt is létrehozott, s azt tervezi, hogy ha beválik, akkor nagyobb ültetvényt is létesít. Jó lenne több lábon állni mondja, s meséli, hogy egy árudát is létre szeretne hozni még az idén, kisfia csemetekertje mellé, ami Hármasfalu határában van. A most négyéves kisfiának csemetekertjében 10 000 növény van és 18 fajta gyümölcsfa. A csemetekert megléte biztonságot ad, hogy a növekvő gyermekkel járó minden kiadás esetén van mihez nyúlni, ott vannak a levendulabokrok, az aranyfa-cserjék és a gyümölcsfacsemeték, amelyeket el lehet adni. Valahányszor innen kivesz egy-egy növényt, pótolja, sőt bővíteni szeretné a csemetekertet, többek között levendulaültetvénnyel.