„Rokoyával” a népi giccs ellen

Csiby-Gindele Botond a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolában végzett textil szakon, majd Nagyváradon folytatta tanulmányait a Partiumi Keresztény Egyetem tervezőgrafika szakán, itt készült el az első székely népművészet ihletésű projektje és egyben diplomamunkája a tekerőpataki Karpaten Milk tejfeldolgozó vállalkozás arculatának újratervezése által. Ezt követően Egerben az Eszterházy Károly Egyetem Tervezőgrafika szakán kezdte meg mesteri képzését, és itt készült el a 2018-as Bogyólé borcímke terve, amely megtervezésekor sokat tanulmányozta a magyar népművészeti motívumokat. Ennek hatására az idén elkészített mester diplomamunkája szintén népies gyökerű volt: egy kortárs székely népviselet-generátort tervezett, amely teljes mértékben a székely népviselet kánonrendszerére és kommunikációs funkciójára épül: ez a Rokoya projekt.

„Erdélyi magyarként szerencsésnek érzem magam, hogy aktívan élhetem meg a székely hagyománykört, a népi kultúrát. A néptánc, népművészet elsajátítása még a tantervem részét is képezte, így már egész fiatalon kialakult bennem a népművészet szeretete. Időközben vettem észre, hogy ez egy igen érzékeny téma, amelyet rengetegen használnak, mint dekorációs elem, minden további tudás nélkül. Úgy éreztem, a népművészet elvesztette a rég kivívott tiszteletét, modern alkalmazása már-már giccsnek minősül. A népi ihletésű projektjeimmel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy felelősséggel jár a népi motívumok felhasználása a kortárs dizájnban” – emelte ki Csiby-Gindele Botond.

Hozzátette: a népviselet teljes egészében egy jól felépített és meghatározott rendszer, amely kommunikációs szerepet tölt be. Utal a korra, erkölcsi-családi állapotra, társadalmi helyzetre, vagyonra, tájegységre.

Napjainkban azonban igen népszerűvé váltak a vásárokon kapható, „népies jellegű ruha” megnevezéssel illetett termékek, viseleti darabok. Ezek a ruházati cikkek a népviseleti örökségből ihletődnek, legyen az székely, magyar vagy akár román, anyaguk is megegyező lehet egy eredeti népviseleti ruhadarabbal, többnyire vászonból vagy gyapjúból készülnek, mégis meg vannak fosztva bárminemű jelentéstől és kommunikációs funkciótól, amely az eredeti népviselet egyik nagy prioritással rendelkező funkciója. Így sok esetben a másodlagos, mögöttes jelentéshordozó képesség hiányában ezek a ruhadarabok a népi giccs halmazát gazdagítják.

„A népművészet tömegcikké alakulásának problematikáját elemezve építettem fel a diplomamunkám, amely egy kísérleti megoldásnak is értelmezhető.

Munkámban a székely népviselet logikáját használva fel alkottam meg a Rokoya nevű kortárs népviseletminta-generáló rendszert. A program a felhasználó által megadott személyes és egyedi adatokat átdolgozva képes kortárs vizualitású terülőmintát generálni” – vezette fel a tudnivalókat az ötletgazda.

A részletekkel kapcsolatosan elmondta: a tervezés alatt oly módon dolgozta fel a népművészeti örökséget, hogy kerülte a hagyományos népi motívumok egy az egybe történő lemásolását és alkalmazását. A projekt megtervezésekor a fő szempont nem a vizuális feldolgozása volt a népviseletben használt motívumoknak, hanem azok rendszerének és logikájának megértése és alkalmazása.

„A projekt megalkotása előtt, kezdetben lokalizáltam azon történelmi régiókat Erdélyen belül, ahol elterjedt a székely népviselet. Székelyföld történelmi székei szerint osztottam fel nagyobb halmazokra a székely népviseletet. Így a Rokoya generátor a következő székek népviseletét dolgozza fel: Gyergyószék, Marosszék, Csíkszék, Udvarhelyszék és Háromszék, amely tartalmazza Kézdiszéket, Orbaiszéket, Sepsiszéket és Bardóc-Miklósvárszéket. A következő lépés a székek viseleteinek felkutatása, rendszerezése és osztályozása volt” – magyarázta a tervezőgrafikus művész.

Azt is elismerte, hogy a projekt elkészülése során számos problematika merült fel, a legnagyobbat a generálási folyamathoz szükséges összegyűjtött információk kidolgozása, rendszerezése és alkalmazása jelentette, ugyanis logikusan kellett felépülnie annak az egységnek, amely egy kérdéssor kitöltésével kapott adatokat dinamikus vizuális jellé konvertál. A Rokoya rendszer teljes mértékben a felhasználó által megadott személyes és egyedi adatokat átdolgozva képes olyan mintát generálni, amely megismételhetetlen, ezáltal növelve az egyediségét. Ezek az egyedi minták kapnak helyet a ruhákon.

A ruhák formai világának megálmodója Vass Aranka Adelina divattervező. A generátor jelen formájában összesen négy különböző fazonú ruhából enged választani, de a jövőben ez még további fazonokkal gazdagodhat. A generált minták szublimációs transzfernyomásos technológiával nyomott textileken testesülnek meg, amelyből a népviseleti formákat tiszteletben tartó, újszerű modellek készülnek a felhasználó számára. A megvalósult darabok nem csak színükben mutatnak kapcsolatot az eredeti székely népviselettel, hanem szabásmintájukban is rokonságot alkotnak. A ruhák újszerűbb formai lénye barátságosabb és praktikus, könnyen viselhető darabokat eredményezett, amelyek eleget tesznek a mindennapok vagy akár ünnepi viseletek elvárásainak.

Az eredeti női népviseleti modellekkel ellentétben jelen ruhadarabok nem állnak külön kötény, szoknya és mellény részből, mivel mára ezek elvesztették funkcionalitásukat. Így logikátlan és jelentés nélküli lenne ismét viselni ezeket a darabokat külön-külön a Rokoya mintáival. Jelen viselettervezetek formájukban egyesítik a mellényt és a szoknyarészt, így egy egységes ruhát alkotva. Felvételük és viselésük egyszerű a jelen kor igényeinek megfelelően. „A Rokoya-ruhák nem lemásolt népi jellegű, népviseletet helyettesítő darabok, hanem korszerű divatos viseletek, amelyek csupán vizualitásuk logikai rendszerében közösek a hagyományos történelmi székely ruhával” – zárta Csiby-Gindele Botond.