Bulitéma? Természetesen nyolcvanas, kilencvenes évek!

Péter Beáta 2019. január 31., 18:19

Egyre népszerűbbek manapság az olyan bulik, amelyeket egy bizonyos kor, tematika jegyében szerveznek. Ennek megfelelően a buliban felcsendülő zenét is az adott tematika mentén válogatják össze, és az öltözék is ennek megfelelő. Hogy miért? Mert külön élmény egy ilyen bulira készülni, és külön hangulata van részt venni benne. Most, a farsangi időszakban remek alkalom ilyesmit szervezni, mi ezúttal a nyolcvanas, kilencvenes éveket választottuk tematikául. Divattervezőt és DJ-t is felkerestünk.

Holdjáró és diszkógömb – két kellék a nyolcvanas, kilencvenes évekből Fotó: 123RF

A nyolcvanas, kilencvenes évek kitűnő választás lehet, ha egy vegyes korosztályú társaságnak szervezzük a farsangi mulatságot: a fiataloknak kihívás is lehet akár, hogy a szüleik által viselt ruhadarabokat beszerezzék, annak a korosztálynak pedig, amelyik ebben az időszakban volt tinédzser, a nosztalgiázás vagy éppen az örök kedvencek miatt érdekes.

Egy beöltözős buliban tehát előtérbe kerül az öltözék, a „jelmez”, Szász Emőke, a Delikates műhely egyik divattervezője segítségével jártuk körbe, hogy melyek voltak a legfőbb jellemzői a kor divatjának.

Ha visszaemlékszünk vagy megnézünk egy-két részt az ebben az időszakban készült sikersorozatokból –  vagy gondoljunk csak a videóklipekre –, akkor azokban minden olyan elem felbukkan, amely meghatározta az akkori divatot. A Dallas vagy a Dinasztia sorozatokban például szépen felsorakoztatják az akkoriban kötelező ruhadarabokat, a kombinációkat és színösszeállításokat. A hangsúly a felső részre esik, a hölgyeknél a blúz, az ing – nagyon jellemző volt az ingblúz – illetve a blézer méretes válltömést kapott, a derekat övvel hangsúlyozták, ettől egy kissé eltúlzott homokóra-alkatú volt mindenki – mutat rá a szakértő.

„A nadrágok magas derekúak, ha belekerült a blúz, akkor a hangsúlyos öv fényes csattal elengedhetetlen volt. A derék akkor is hangsúlyt kapott, ha kiengedve jelent meg az ing vagy ingblúz, ilyenkor egy keskeny öv, esetleg egy lógó végű, zsinóros kiegészítő fonta körül a derekat. A nadrágok bő szabásúak voltak, vagy egészen laza szárúak, szoknyanadrág-hatással, vagy lefelé szűkülő, a jól ismert répaszárú fazonnal. Mindkét esetben nagyon trendin kiegészítette a nadrágot a csinos körömcipő. Főként a nyolcvanas években voltak jelen az enyhén hegyes orrú, nem túl magas, mégis csinos sarkú cipőcskék. A lapos cipőknél az enyhe hegyesített orr volt a jellemző, sok esetben masnival vagy domináns fényes csattal.”

Ha már a fényes csatt szóba került, akkor az ékszerekről is elengedhetetlen beszélni, hiszen, ha a fent említett sorozatok női szereplőire gondolunk, rögtön beugrik a nagy fényes klipszfülbevaló, valamint a domináns színekben pompázó erőteljes kiegészítők.

A hölgyek ruhatárát a csillogás jellemezte, az arany és ezüst árnyalatok gyakran a hétköznapi viseletben is hangsúlyosan jelen voltak: fényes övcsatok, díszek a cipők orrán, nagy fülbevalók, gyűrűk és nyakékek.

Divat volt a levéltáska, általában hosszú füllel, amely sokszor méretes aranyláncból állt, és amelyet félvállon viseltek.

„Gyakran hordtak a nők szoknyát, lényegesen többször, mint most mi. Az elegáns hossz az a lábközépig érő, az ún. midihossz volt, laza szabással. A szoknyanadrág szintén helyet kapott a divatban, ez lehetett háromnegyedes, láttatva a bokát és hangsúlyt adva a cipőnek. A rakott szoknya szintén dívott, télen vastagabb szövetből, nyáron vékonyabb, selymes tapintású anyagokból. Fontos részlet az anyaghasználat, mivel divat lett a műszál, így az ingek, blúzok sok esetben enyhén fényes, selymes tapintású anyagokból készültek, így ha még a nagy aranygombokat is elképzeljük, máris érthető a csillogó elegancia fogalma, ami a hétköznapokra is jellemző volt. Nem beszélve a bundák és a szőrmék diadaláról.”

Fejpánt, farmer és füss-füss szerkó. Ennyi kellett, hogy valaki menő legyen Fotó: 123RF

Szász Emőke elmondta, a férfiaknál is fellelhető a kort jellemző széles váll, amelyet az öltönyök esetében szintén a válltömés „oldott meg”. A trapezoid sziluett volt a jellemző, széles váll és a csípő irányába lefelé keskenyedő vonalvezetés. A nadrágok bő szárúak voltak, sokszor a boka vonalánál végződve, gyakran kilátszott a zokni a lebegő nadrágszárból. Ha nem öltöny, akkor puffos vállú, derékban húzott kabátot viseltek, ez utóbbi gyakran bőrből készült. Divat volt az ún. bomber dzseki, sportos szabású, álló gallér nélküli, a már említett szűk derékrésszel.

Ami a színeket illeti, a nőknél és a férfiaknál egyaránt jellemzőek voltak az erősebb színek, a türkiz, a zöldek, a pinkek és a lilák hódítottak a semleges színek mellett. A nőknél az állatminta, tigris-, leopárd-, kígyó és korokodilbőr hatású darabok voltak az igazán divatosak. Ne feledkezzünk meg a frizuráról sem, a tupírfésű alapfelszerelés volt minden nő piperetáskájában, hiszen legyen szó hosszú vagy rövid hajról, annak tupírozottnak kellett lennie.

„A fiatal korosztály öltözködésére kicsit más volt a jellemző, főként a kilencvenes éveket hangsúlyoznám, hiszen ez az időszak nagyon extravagáns, menő darabokat hozott.

Ha a Kaliforniába jöttem című filmre vagy a jól ismert Merlose Place-re, a Jóbarátokra, vagy akár egy Michael Jackson-klipre gondolok, akkor rögtön az elengedhetetlen haspóló villan be farmerrel. A farmernadrág nagyon alap volt, a magas derekú, bővebb csípőjű és lefelé szűkülő fazon. Egy jó kis farmer egy rikító színű – ha lehet neonzöld vagy pink – haspólóval mindent vitt.”

Elengedhetetlen kiegészítő volt az egybetalpú, magasított cipő, vagy szandi, az a bizonyos holdjáró. Farmerdzseki vagy színes bőrkabát és nagy karkötők kellettek még az igazán trendi összképhez – magyarázta a divattervező. Ebben az időszakban jelentek meg a szűk, testre szabott elasztikus bodyk, amelyek azért voltak fontos elemei a kor divatjának, mert egy bizonyos fajta újítás jellemzője. Ezt a sportruházatból vettük át, és ez főként annak köszönhető, hogy Amerikában elindult az aerobikmozgalom, amely a nők testmozgásaként meghódította a világot. Gondoljunk csak egy türkiz strecsnadrágra és egy pink bodys outhfitre – azt hiszem, elengedhetetlen jellemzője a kornak, akárcsak a fejpánt. Ez már a nyolcvanas években hódító útjára indult, és a kilencvenes években már az utcai, hétköznapi viseletben is ott találjuk. A másik fontos elem a szabadidőruha, a tipikus füss anyagból készült cipzáras felső és nadrág kombináció, általában erőteljes tűrkizkék árnyalatokkal. Divat volt a tréning és a tornacipő, nem csak edzéshez – vázolta a divattervező.

És hogy hozzánk mindebből mi jutott el? A szakember szerint minden.

A nyolcvanas évek divatja kissé kevésbé csillogva – inkább az összejövetelek, ünnepi alkalmak jellemzője volt a csili-vili összhatás – de a vonalvezetések és alapjellemzők hangsúlyosan jelen voltak az erdélyi nők darabjaiban is. Nehezen ugyan, de hozzájutottak a Fürge Ujjak és a Burda folyóiratokhoz, és ügyes kezek megkötötték, horgolták és varrták a divatos darabokat. „1990 után már a média hozta magával a trendet, én például ugyanolyan menő bőr miniszoknyában virultam a diszkóban anno, tinikoromban, mint a Spice Girls-lányok a tévében” – fogalmazott.

A Spice Girls 1997-ben. Recept szerint

Szász Emőke kiemelte, az idei divatot is jellemzik bizonyos, a nyolcvanas, kilencvenes évekből átvett elemek. A rakott szoknya vagy ruha rakott szoknyarésszel alapdarab, amely már a tavaly jelen volt a trendben. Divat a háromnegyedes bő nadrág, nadrágszoknyához hasonló, lapos és magas sarokkal egyaránt menő.

Ott van még az overál, az egybeviselet, amely most is divatos, és szintén retrónak számít. A haspóló is ismét menő, akárcsak a magas derekú, lefelé szűkülő nadrágszárak. A sportruházat is befolyt a hétköznapi viseletünkbe, főleg a tinik körében: egy rikító színű edzőcipő, és egy derékban, az ujjak végénél gumiba húzott szabadidő-felsőre emlékeztető kabát a suliban is igazán trendi.

És hogy mit javasol azoknak, akik nyolcvanas, kilencvenes évek tematikájú jelmezbálba készülnek?

Mindenképp válasszanak egyet a nagyon jellemző irányzatok közül. „Legyen az luxusban fürdő, a Dinasztia-sorozatból inspirálódott hölgyemény, puffos ujjú, válltöméses blúzzal és állatmintás nadrággal, nagy klipszekkel vagy csini, fényes sztreccses, szoros body fittnesz-lady. Aki a visszafogottabb hangulatot keresi az öltözékében, hátha talál az anyukája vagy nagymamája szekrényében egy csinos, térden alul érő, kötött ruhát, klasszikus blézerrel. A férfiaknak könnyebb dolguk van, lazán beöltözhetnek Walkernek, a texasi kopónak, farmerbe, ingbe és bőrdzsekibe, vagy a Backstreet Bolys valamelyik tagjának, füss tréningbe.”

Ha már tematikus buli, akkor a korra jellemző zene elengedhetetlen része az estének. A csíkszeredai Mezey Zsolt – Zsola – életének a nyolcvanas évek közepétől része a zene. A korábbi rádiós műsorvezető ma is tart retróbulikat. Mint mondja, előbb a nyolcvanas évek zenéjével indít ilyenkor, amibe persze a rock is belefér, néhány Bon Jovi-szám például. De a Neoton Família Édentől keletre c. száma nélkül sincs retró buli.

Zsola-féle playlist előadói a nyolcvanas évekből
Kérésünkre Zsola felsorol néhány sztárelőadót a nyolcvanas évekből: ABBA (az évtized elején) BoneyM, A-HA, Alphaville, Bonanza Banzáj, C.C.Catch, Depeche Mode, Eruption, Kylie Minogue, London Boys, Máté Péter, Modern Talking, Neoton Família, Pet Shop Boys, Saragosa Band, Samantha Fox, Zoltán Erika, Blue System, Silent Circle, Eurythmics, Gombay Dance Band, R-Go, Ken László, Baltimora, Bonnie Tyler, Donna Summer, Dolly Roll, Fancy, Gipsy Kings, Gloria Gaynor, Albano-Romina Power, Madonna, Ricchi E Poweri, Smokie, Bob Marley, Bikini, Edda, Dinamit, Napoleon Boulevard, Europe, Gipsy Kings, Hungária, Joan Jett, KFT, LGT, Omega, Queen, Roxette, Shakin Stevens, Tina Turner, Tom Jones, Demjén, Zalatnay Sarolta, Charlie.

„Rengeteg stílus bontakozott ki a nyolcvanas években, akár a rock, akár a pop területén. Akkor fogalmazódott meg, hogy melyek azok a zenék, amelyek rádióbarátok, és melyek azok, amelyek nem. A rockműfajban voltak olyanok, amelyekre azt mondták, hogy divatrock. Ha visszaemlékszünk, sok zenekarnak az összes tagja egyformán nézett ki, tupírozott haj, rongyok lógtak mindenkiről, kiszakadt mellények. A popzenében akkor kezdődött el az un. italodisco, ami aztán a kilencvenes években bontakozott ki valójában, viszont akkor már kicsit elment egyesek számára emészthetetlen formába, nem is maradtak ezek túl sokáig fenn. De akkor alkottak sok olyan maradandó számot, amelyekre ma is szívesen buliznak az emberek.”

Zsola rámutatott, a magyar zenekarok között a Neoton Família vitte a prímet.

„Kaptak egy olyan stúdiótechnikát Japánból, amilyen még nem volt akkor Magyarországon. Ezzel csomó új hangzást be tudtak vinni a zenéjükbe, amely aztán végigkísérte az egész pályafutásukat. Ezért szólt tisztábban az összes Neoton-dal, mint a többieké. Hangzásbeli, minőségbeli különbségek voltak. Ekkor élte virágkorát B. Tóth László rádiós műsora, a Poptarisznya. Innen vetették az emberek a számokat kazettára, magnószalagra. Igaz, minden egyes műsorban csak egyetlen számot hagyott úgy, hogy nem dumált bele. Amikor levegőt vett, felnyomta a zenét, amikor beszélt, lehúzta. Mintha a tengeren lettél volna, úgy hullámzott, kapkodtad a fejedet, mint vasorrú bába a mágnesviharban.

Nálunk, Csíkban ez a zenei élet úgy csapódott le, hogy egyetlen egy diszkó volt itt, a kultúrházban. A DJ-k hetente kapták a magnószalagokat Bukarestből, amelyen nyolc-tíz dalból álló válogatások voltak, amelyek aztán azért lettek felkapottak, mert sokat játszották. Rádiókban nem nagyon lehetett hallani modern zenét, csak 1989 után kezdődött el a kereskedelmi rádiózás, ahol ezeket lejátszották. De ettől függetlenül sokan beszereztek lemezeket, aki ügyes volt, hozzájutott egy-egy aranylemezhez. Aztán mindenki a másikéról másolta. Ez volt a »vetetett« kazetták korszaka.”

Gyerekeinknek már el kell magyarázzuk, hogy mik ezek. Mi még emlékszünk a „vetetett” kazetták időszakára Fotó: 123RF

Már a nyolcvanas években születtek feldogozások, például az A-HA Take On Me c. száma is egy Elvis-dal volt eredetileg – magyarázta Zsola. Volt a pop-vonal, a diszkós időszak, C.C. Catch, Sabrina, Annie Lenox, Madonna, a Roxette – eleveníti fel Zsola. „A Roxette érdekes történet, mert duettnek számított, mégis formációként léteztek, koncerteken is többnyire élőzenekarral léptek fel. Talán ők jellemezték legjobban a pop-rockot. Rádióban még elment, nem is a rockműfajba tartozott, nem is a popműfajba. A másik vonal a Depeche Mode, Bonanza Banzáj, aztán voltak a rockerek. '89-ben a Lambada hódított, többen is feldolgozták, mai napig is hallok feldolgozásokat. Aztán a kilencvenes években a fiú- és lánycsapatok: megvolt a recept, öt fiúból kellett álljon egy banda, megvolt, hogy kell kinézzenek, milyen séró, milyen ruha, egyiknek mogorva arca kellett legyen, volt egy, aki jól énekelt stb. A csajoknál is ugyanez volt, de szépen eltűntek a süllyesztőbe. Például a Spice Girls akkor megcsinálta, amit kellett, de külön-külön nem alkottak akkorát.”

Zsola-féle playlist előadói a kilencvenes évekből: Ámokfutók, Animal Cannibals, Baby Sisters, Bestiák, Soho Party, Carpe Diem, Hip Hop Boys, Emergency House, Happy Gang, Kozmix, Rapülők, T.N.T., UFO, V-Tech, Pa Dö Dö, Unlimited, Ace Of Base, Alexia, Amber, Bad Boys Blue, Blue System, Corona, Culture Beat, Dj Bobo, Snap, Dr. Alban, E type, Fancy, Fun Factory, Haddaway, Heath Hunter, Scatman John, La Bouche, Loft, Masterboy, Maxx, Mc Hammer, Mr President, No Mercy, Prince Ital Joe, Real Mc Coy, Rednex, Snap, Squeezer, Vengaboys, Daft Punk, Stereo Mc, Republic, Pokolgép, Bryan Adams, Celine Dion, Cher, Dire Straits, Elton John, Joe Cocker, Inner Circle, Mike@ Mechanics, Paul Young, Zucchero, Lionel Richie, Mariah Carey, Whitney Houston, Scooter, Brooklyn Bounce, Zambo Jimmy, Bikini, George Michael, Britney Spears, Backstreet Boys, Spice Girls – a teljesség igénye nélkül.
Ennyi talán elég is lesz a bulink playlistjének összeállításához. És ha végképp stílusosak szeretnének lenni, ha már kazettás magnót nem is találunk, egy diszkógömböt mindenképp szerezzünk be.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat