Cefrekoncert a delnei pálinkafőzőben

Liget 2019. november 29., 13:50

Hogy egyre jobb minőségű pálinkát főznek, azt maguk is tudták, de hogy az általuk főzött málnapálinka a Székelyföld legjobb pálinkája címet fogja elnyerni, az talán még őket is meglepte. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletéből megismerhetik János András Elődöt és Vass Csongort, akik a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén élnek. Ők meséltek a minőségi pálinka főzéséről.

János András Előd és Vass Csongor gyermekkori jó barátok, komatársak, közös hobbijuk a pálinkafőzés Fotó: Veres Nándor

„A jó pálinkának a jó gyümölcs a titka” – szögezi le indulásból Előd és Csongor, akik gyermekkori jó barátok, komatársak, közös hobbijuk a pálinkafőzés. De nem az a fajta, amikor ősszel az ember egy hordóba beledobálja az udvaron található gyümölcsöt, s majd valamikor húsvétra pálinkát főz belőle. Nem. Ők szakszerűen látnak hozzá a gyümölcs begyűjtéséhez, előkészítéséhez, a cefrézéshez s majd a pálinkafőzéshez. „2015-ben költöztünk Delnére, és akkor kezdtünk hobbi szinten cefrézni, de az még nem mondható pálinkafőzésnek. Először főzetett a komám, finom volt. Főzettünk együtt is, arra is azt hittük, hogy finom, nagyon elégedettek voltunk. Aztán három-négy évvel ezelőtt egy közös barátunk Magyarországról hozott pálinkát, és akkor jöttünk rá, hogy az a pálinka, amit mi készítettünk, nem rossz, de a jó nem ilyen. Éreztük, hogy hályogkovács módjára láttunk mi ehhez hozzá, a házi pálinka világa ennél sokkal komolyabb dolog”– meséli Előd. Ugyanis eleinte még bérfőzdében főzették ki a cefrét, de idővel tudatosult bennük, hogy hiába szerzik be a jó minőségű gyümölcsöt, készítenek jó cefrét, a bérfőzdénél nem mindig sikerül a nagyon jó elő- és utópárlat-választás. Ez ugyanis a másik titka a minőségi pálinkának.

Légkondicionált helyiségben tárolják a cefrét, légmentesen zárt edényekben Fotó: Veres Nándor

Aztán a két székely fiatalember tanulmányozni kezdte a pálinkakészítés csínját-bínját, szakirodalmat olvasott, tanult, idővel még tanfolyamon is részt vett, korszerű eszközöket, magozó-, bogyózó- és darálógépet, valamint egy egylépcsős, aromatornyos berendezést is vásárolt. Először Elődnél üzemelték be, de mára már Csongornál is működik egy.

„Hiába van jó minőségű gyümölcsünk, mert ha nem adjuk meg neki a kellő tiszteletet, nem foglalkozunk vele megfelelőképpen, nincs ahogy jó pálinka kialakuljon belőle”

 – vallják. Megértették – mondják–, amit már elméletben is tudtak, hogy mennyire fontos része a jó pálinkafőzésnek az optimális elő- és utópárlatvágás. Ez gyakorlat kérdése, szagolni, ízlelgetni kell, hogy csak a lényeget, az értékes középpárlatot kapják meg. Az előpárlat nem fogyasztható, az utópárlat igen, de nem finom. Mivel úgy érezték, egyre jobb a saját főzésű pálinkájuk, idén tavasszal megmérettettek a Gyulai Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlatversenyen.

Az edényekből a kotyogón keresztül távozik a szén-dioxid Fotó: Veres Nándor

„Az a lényege a jó pálinkaversenynek, hogy az ember kap egy bírói lapot a pálinkájáról, amely rávilágít a legapróbb hibákra is, így ebből sokat lehet tanulni. Gyulán öt bronzérmet kaptunk, és motivációt arra, hogy csak a legjobb minőségű gyümölcsöt dolgozzuk fel. Teljesen irányított folyamatot alakítottunk ki, PH-beállítás, pektinbontás, fajélesztő és tápsók adagolásával. Optimalizáltuk a hőmérsékletet, légkondicionált helyiségben tároljuk a cefrét, légmentesen zárt edényekben, amelyek kotyogóval vannak ellátva a szén-dioxid távozására. Ennek is köszönhető, hogy már

a Székelyföldi Pálinkamustrán tizenhárom arany-, hat ezüst- és két bronzérmet kaptunk.

Amit a jó nevű főzdék nagy mennyiségben csinálnak, mi ugyanazt csináljuk kicsiben”– magyarázza Előd. Úgy vélik, a sepsiszentgyörgyi verseny egy első és igen fontos lépés az erdélyi minőségi pálinkafőzés színvonalának növelésére.

A teljes cikket a Székelyhon napilap november 29-i számának Liget mellékletében találják meg.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat