HIRDETÉS
A különböző internetes közösségi felületeken töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben, legalábbis ez derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló kísérleti tanulmányból, amelyet az Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt a minap – írta az MTI. A kutatók arra a három közösségi felületekre összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgatók körében. A felsorolt közösségi oldalak egyébként Székelyföldön is a leginkább használt online közösségi felületek a fiatalság körében.
A kutatók arra alapozták feltevésüket, hogy a közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. Eszerint amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja. Ez be is igazolódott, ugyanis a kutatás egyik fő következtetése szerint
ha valaki a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depresszió és a magány érzését.
Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén.
Bár a tanulmány nem határozta meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken az internetes oldalakon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, a kutatás eredményekből mégis kirajzolódik két olyan következtetés, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat: először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket.
Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentelhet azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően. Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Tehát az eredmények nem azt jelentik, hogy teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat az életünkből, de hasznos lehet korlátozni azok használatát – állapítják meg.
Napjaink egyik hangsúlyos problémája a szóban forgó jelenség – jelentette ki érdeklődésünkre Dósa Zoltán csíkszeredai pszichológus. Leszögezte, noha a térségünkben kevés alkalommal esik róla szó, fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a közösségi média árnyoldalaira is, például a túlzott aktivitásra, amely nem csak függőséget, szorongást is okozhat, amennyiben az ember mindig a mások által posztol tartalmakat hasonlítja a saját életkörülményeihez.
Például egy túlsúlyos ember olyan fotókat készít magáról, amelyeken nem látszik a fölösleg, és még lehetne sorolni” – fogalmazott.
A szakember szerint az emberek természetüknél fogva hajlamosak magukat másokkal összehasonlítani. „Ha folyamatosan azt látjuk, hogy valaki rengeteg mindent megengedhet magának, nyaralást, szép ruhát és szép autót, boldog párkapcsolatot, akkor természetesen kialakul egyfajta irigység. Az emberek többsége pedig ahelyett, hogy arra törekedne, hogy ő is elérje azokat a célokat, inkább irigykedik. Ez pedig nyilván közrejátszhat a szorongásban, a lerombolt önképben, akár a depresszió kialakulásában is” – magyarázta Dósa Zoltán. Hozzátette, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy sokszor a posztolt tartalmak nem a valóságot tükrözik, mivel mindenki előnyös színben próbál feltűnni. Hangsúlyozta, ez
a probléma leginkább a fiatalokat érinti, egy megfelelő értékrenddel és gondolkodással rendelkező felnőtt, másként éli meg ezt.
Épp ezért fontos, hogy már tinédzser korban beszéljenek erről a szülők a gyerekkel, illetve az iskolában is tartsanak a témával kapcsolatos felvilágosító előadásokat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
