Életrevaló gazdaegyesületi gyűlés „Coruncán”

Az 1938-as év nem volt könnyű az erdélyi magyarság számára. A román nacionalizmus egyre nagyobb teret nyert a háború közeledtével. 1937-ben a liberálisok és parasztpártiak mellett a Codreanu által vezetett legionáriusok 15 százalékot szereztek meg a szavazatokból, még abban az évben eltették láb alól a légió vezetőjét, akinek a helyébe Horia Sima lépett. Ő segítette hatalomra később Antonescut. Ilyen történelmi körülmények között az erdélyi gazdaéletre nem sok jó várt. Ennek ellenére az EGE kitartóan építette a falusi közösséget.

Ezt a célt szolgálták a gazdaegyesületi találkozók. Az 1869-ben alapított mezőgazdasági folyóirat, az Erdélyi Gazda számolt be a koronkai találkozóról. Felsorolta azokat a gazdálkodó vagyonos embereket – köztük számos gróf, báró is volt – akik amellett, hogy jó gazdaságokat működtettek, sokat tettek annak érdekében, hogy a falvak népe elsajátítsa az akkor korszerűnek számító technológiákat, megismerkedjen a külföldről hozott vagy az anyaországban gyártott gépekkel, s azokhoz hozzájuthasson, ezáltal pedig versenyképes legyen a többi romániai termelővel.

Ott volt Szász Pál mellett gróf Teleki Domokos és gróf Teleki Mihály Gerniesegről, Felszeghy András Cipăuból,

Csontos Miklós Tăureniből, Teleki Károly Dumbrăveni-ből és számos jeles mezőgazdász Târgu Mureşből (az akkori szabályok szerint a települések nevét nem volt szabad magyarul leírni, akárcsak később a Ceauşescu-diktatúra utolsó éveiben).

Reggel 9 órakor megkezdődött a fejőverseny, amelynek a szabálya az volt, hogy az nyer, aki 5 perc alatt a legtöbb tejet feji. Nos, 1938 júniusában, ezn a versenyen Duka János vitte el az első díjat, aki 4 és fél perc alatt 9 liter tejet fejt Bozsán Lajos 5 éves tehenétől. A második Szabó Károly lett, akinek 5 perc alatt csak 5 és fél liter tejet tudott fejni. Ezután következtek az állatkiállítások. S miután megtörtént a mustra, a nagy tömeg a templomba vonult. Mert akkor ez volt a dolgok rendje. Az istentisztelet után folytatódott a gazdanap a köszöntőkkel. A legnagyobb sikere a nagyenyedi dr. Szász Pálnak volt, akit lányok virágcsokorral, a fiúcskák búzakalászkötéssel a kezükben köszöntöttek.

A gazdanap a Toldalaghi kertben folytatódott. Itt minden Maros megyei gazdakör képviseltette magát. A beszédek, felszólalások, tudományos előadások mellett gyakorlati bemutatókra is sor került. Elkészítettek és működés közben bemutattak egy minta-kisgazda-trágyatelepet, amelynek tervét Patrovits Kálmán készítette, működését Seyfried Ferenc magyarázta el a résztvevőknek. A hozzászólások során a paniti (bocsánat: păneti) gazdakör elnöke, Barthos Gábor elmondta: „Megnyugtató érzés  tölt el bennünket, mert van, aki vezessen és volt, aki a hónunk alá nyúljon.”

Ezekkel a szavakkal a gazdamozgalom elnökére, Szász Pálra utalt. Aki a maga rendjén ezt mondta – „Mureş megye (nyilván elő beszédben Maros megyét mondott – a szerk. megj.) egyik vidékének nagy gazdatalálkozóján, amelyen a gazdakörök képviseletei az összességet jelentik, meg kell mondanom, hogy az illetékes tényezők felszólítására írásba foglaltam és memorandumban terjesztettem elő valamennyi jogos követeléseinket és sérelmeinket.” A folytatásban elmondta: addig kopogtatnak, dörömbölnek, amíg egyszer mégiscsak célt érnek, és a magyar gazdatársadalom megkapja azt, ami őt szám szerinti, erkölcsi és anyagi helyzete révén teljes joggal megilleti. A résztvevő elmondták, hogy a továbbiakban vásárral egybekötött kiállításokat, rendeznek Erdély-szerte. Az Erdélyi Gazda cikkírója úgy értékelte, hogy

Ha valaki azt gondolná, hogy a népes jelenlét csak amolyan ünnepi szóvirág volt a lap részéről, ki kell jelentenünk, hogy téved. A két világháború közötti időszakban a magyar falvakban számos gazdakör működött, s állandóan újak alakultak. Gyakorlatilag alig volt magyarlakta falu, ahova ne jutott volna el Szász Pálék mozgósítása, ahol ne alakultak volna meg a gazdakörök. Erre vonatkozóan idézzük az Erdélyi Gazda 1938. július 1-jei számának egyik rövid tudósítását.

„Az 1938. évi egyesületi közgyűlés óta az alábbi EGE gazdaköri fiókokat jegyezte be a cluji törvényszék és adta ki a gazdakörök szabad működésére vonatkozó végzést: ...Mureş megye: Adrianu Mic (Kisadorján), Trg.Mureş, Pânet (Mezőpanit), Vadu (Vadad), Coronca, Jedu (Jedd), Stejaris (Cserefalva), Beica deJos (Alsóbölkény), Dumbravioara (Sáromberke), Fânate (Szénáságy), Iernuteni (Radnótfája), Voivodeni (Vajdaszentivány), Pasareni (Backamadaras), Madaras (Mezőmadaras), Maiad (Nyomát), Band, Cinta (Fintaháza), Sanvasi (Nyárádszentlászló), Sântioana (Csittszentivány), Alunis (Magyaró), Gălăţeni (Szentgerice), Suveica (Szövérd), Sângerge de Mureş (Marosszentgyörgy), Găleşti (Nyárádgálfalva), Jobogeni (Jobbágyfalva, ma románul Valea), Ciuesd (Székelykövesd), Mitreşti (Csíkfalva), Cristeşti (Maroskeresztúr), Teavóca (Tekeújfalu), Sincai (Sámsond), Păcureni (Pókakeresztúr), Tonciu (Tancs), Periş (Körtvélyfája), Filpişul Mic (Kisfülpös), Budiul Mic (Hagymásbodon), Săbed (Szabéd), Gorneşti (Gernyeszeg), Luca (Lukafalva), Troiţa (Szentháromság), Abud (Abod).