Erre csörög a dió…

Liget 2019. december 11., 14:45 utolsó módosítás: 2019. december 11., 14:46

Azok tudják igazán, mit jelent egy évre beosztani egy-két véka diót, akiknek nem volt diófájuk. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete székelyszentmihályi dióbetakarításra invitálja olvasóit.

Püspökkenyér – ünnepre, hétköznapra Fotó: Erdély Bálint Előd

Tófalvi Tamás székelyszentmihályi unitárius lelkész elmondása szerint az egyházközség diófáit a nőszövetség tagjai gondozzák, ők gereblyézik össze a leveleket is, így a terméssel is maguk gazdálkodnak. Utolsó szemig fel is szedik, hogy ne vesszen oda az avarban. Az asszonyoktól tudjuk, hogy másfél veder egy véka. Jól meg kell dolgozni ezért. Idén ősszel nem volt kellő időben eső, nem tudott lehullani a termés, aztán egy szeles napon tokostul potyogott le a zizegő, páratlan illatot árasztó levelek közé – tapogatózni kellett, hogy megtalálják.

Örök kedvenc a rumos teával átitatott lapok közé vastagon kent diókrémes torta Fotó: Erdély Bálint Előd

Ki (nem) kér egy szelet grillázstortát? Fotó: Erdély Bálint Előd

Ha időnap előtt megcsípi a hideg, rásül a burok, és „ezzel a feketével” sok dolog van. Ha nagyon rá van sülve, a dióbél nem is fogyasztható – osztották meg tapasztalataikat a diószedők, míg a templom- és kántorkerti öreg diófák alatt gyűjtögették a termést. Mindig értékesítik, és valami köz- és kisközösségi hasznú célra fordítják. Idén például a dióbél árából új halottaszászlót készíttetnek az 1963-as, nehezen mozgatható helyébe. 

A teljes cikket az Erdélyi Gasztró melléklet szerdai számában olvashatják el, sőt, még egy-két diós sütemény elkészítéséhez is találnak benne receptet.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat