Esküvői szalon helyett kézműves babák: Szőcs Ramóna új kezdete

Nem is tudta magáról, hogy lenne türelme ilyesmivel foglalkozni – mutatott rá a csíkszeredai Szőcs Ramóna a beszélgetésünk kezdetén. „Valószínű, azért, mert örökké nagy pörgésben voltam, nem volt időm ilyenre. Aztán jött ez a vírushelyzet, leállt minden, elmaradtak az esküvők, és valamit kellett kezdjek a hirtelen jött sok időmmel.” Mint mesélte, a karantén időszakában varrta meg az első nyuszit, lefotózta, és húsvétkor ezzel köszöntötte ismerőseit a Facebookon, mire sokan rákérdeztek, hogy vajon eladásra készült-e, mert szívesen rendelnének. Így kezdte el készíteni a babákat, nyuszikat, macikat, egérkéket, előbb csak a barátainak, ismerősök gyerekeinek ajándékba.

Úgy is terveztem meg ezeket, hogy olyanok legyenek, amit egy gyerek szívesen megölel, amihez hozzábújhat. A fiaim is kértek, nekik nadrágos, fiús alvópajtikat készítettem. Ők is figyelemmel követik a készülő babákat, hogy milyen lesz a szoknyájuk, a pulcsijuk, milyen a hajuk, lesz-e fonat benne” – magyarázta mosolyogva.

A babák ruháit Ramóna édesanyja köti, ha valaki kér még hozzájuk kiegészítőket, azt is elkészíti. „Ő nagyon régóta kézimunkázik. Úgy látom, hogy a pici ruhák megkötésében is örömét leli, a mindennapi élet problémáitól függetlenül azt a kis időt kispórolja magának, egyfajta énidő ez számára. De számomra is jó megalkotni ezeket, mindig jó érzés beülni a műhelybe, amelyet az esküvői ruhaszalonban alakítottam ki. Mindegyik baba más és más, nem készítettem még két egyformát. Meg szoktam kérdezni, hogy kinek rendelik, és akkor rá gondolva, személyre szabottan varrom meg a babákat.”

Úgy véli, a kézimunka iránti szeretet egyfajta családi örökség, nem csak az édesanyjától, hanem a nagymamájától is tanulta a hímzést, a kötést, a horgolást, csak eddig nem használta ezeket a munkája során.

„Én inkább tanulni akartam, karriert, két egyetemet végeztem egymás után, majd létrehoztam a céget, a szalont, minden, amit szerettem volna, benne van ebben a cégben úgy a személyes, mint a szakmai fejlődésem. És igazából soha nem volt időm másra, a szalon volt a mindenem, ott tudtam kiteljesedni. Ilyen szinten is örülök most a babavarrásnak, nagyon boldoggá tesz, ha elkészül egy-egy darab.”

Kiderült, nem csak gyerekeknek igénylik az általa készített babákat, sok felnőtt is rendel magának, hogy ott legyen például az íróasztalán dekorációként. Ők leginkább hajas babákat kérnek, a gyerekeknek pedig macit vagy nyuszit. Egy baba elkészítése mintegy két napba telik, van, hogy az éjszakába is belenyúlik a „manómunka”, de Ramóna nem bánja, mert nagyon szívesen készíti őket, tervezi meg a kis tüllszoknyákat, csipkeruhákat. Azt is elmondta, nem olcsók ezek a babák, jó minőségű anyagokat vásárol, antiallergén töltőanyagot, moshatóak, öltöztethetőek és úgy próbálja kivitelezni, hogy fokozottan figyel a varrástechnikára, a minőségre.

Ramóna babái közül már sok utazott Angliába, Magyarországra, Írországba és Szerbiába is. Karácsony előtt pedig egy szerbiai magyar szociális otthonba küldött ajándékba több darabot.

„Egy kedves ismerősömmel jártuk végig ezt a projektet, hogy huszonkét gyereknek készítettünk ajándékot. Nagyon jó érzés, hogy megtehettem, mert ezek a gyerekek nem férhetnének másképp hozzá ilyen típusú babákhoz. Ez az ismerősöm fedezett fel engem, a legelső babáimat ő rendelte az unokahúgainak, és úgy megszerették, hogy még kért, hogy készítsek nekik. Így született ez a kapcsolat, és elértünk odáig, hogy ezeknek a szegény sorsú gyerekeknek is tudtunk ajándékozni, névtelenül persze. Nagyon hálás vagyok neki, mert végig ő biztatott és inspirált. Helyi szinten is nagyon sok erőt kaptam ehhez, éreztem az emberek támogatását, az együttérzésüket. Úgy érzem, hogy a sok év munkája, a befektetett idő és hozzáállás most térül meg, sok visszajelzést, szeretetet kapok.

Most, hogy minden leállt, ki tudok nézni a nagyvilágba, hogy mi történik. Én mindig próbáltam adni a munkám által, és most itt kapom vissza, jó érzéssel tölt el. Nem tudom, hogy mi lesz ezzel, ha újraindul az esküvői vonal. Pillanatnyilag egy jó elfoglaltság ahhoz, hogy túllendítsen ezen az időszakon. Azt hiszem, engem nagyon szeretnek odafent, hogy megkaptam ezt a lehetőséget” – véli Szőcs Ramóna.