HIRDETÉS
HIRDETÉS

Esküvőszervezési bonyodalmak: éljen az ifjú pár!

Péter Beáta 2018. június 29., 14:21
HIRDETÉS

Legyen vidám a násznép, az ifjú pár boldog, a virágok szépek, az idő jó, az ételek finomak, bor jusson bőven, a zenekar jól húzza. Úgy legyen minden tökéletes azon a napon, amikor kimondják a boldogító igent, ahogy azt elképzelték. Esküvőre készülő párokat kérdeztünk, miként készülnek életük egyik legnagyobb eseményére.

Legyen vidám, szórakoztató, elegáns vagy hagyományos, sok az elintéznivaló, amíg a lagzi elkezdődik. Képünk illusztráció Fotó: Pál Árpád

Menyasszonyi és vőlegényruha, teremfoglalás, meghívók, ültetési rend, fotós, videós, zenészek, menü, gazda, számtalan egyeztetés, iratok intézése, teremfoglalás és még ki tudná felsorolni, mennyi elintéznivaló akad egy esküvő megszervezésekor. Nagy Magda Renáta és Bunda István július 21-ére tűzték ki az esküvőjük napját. Noha Marosvásárhelyen élnek, a menyasszony ott is született, az esküvőt Csíkkarcfalván tartják, a vőlegény ugyanis csíki. Esküvőjük szervezéséhez két éve fogtak hozzá, ekkor foglalták le a termet, egy évvel ezelőtt a lakodalmas gazdával, zenészekkel és fotóssal is megegyeztek. Mint mondták, hagyományos lakodalmat szeretnének – lánykikéréssel, menyasszonyi tánccal, házias ízekkel.

„Sosem lehet elég korán nekifogni a szervezésnek. Minden kétszer annyi időbe telik, mint amennyire eleinte számítottunk.

És akármennyire megterveztük, kiszámítottuk, bejönnek nem várt dolgok. Például januárban kiderült, hogy a zenekar, amelyiket lefoglaltunk, feloszlott. Szerencsére találtunk másikat, bár sokan ijesztgettek, hogy ilyen rövid idő alatt lehetetlen jó zenekart találni. Nekünk sikerült, örvendünk, hogy végül ők lesznek. A gazda egy ízesen beszélő, 25 éves fiatalember, sokan ajánlották, a fotóst tavaly ismertük meg egyik barátunk esküvőjén, megtetszett, ahogyan dolgozik” – magyarázza István. Mintegy kétszáz meghívottra számítanak: család, rokonok, barátok.

HIRDETÉS

Nagy Magda Renáta és Bunda István Fotó: Liget

Az ültetési rendet még nem állították össze, mert a meghívottak közül van, aki még nem jelzett vissza, hogy elmegy-e. Abban sem döntöttek még, hogy lesznek-e koszorúslányok, de még bő három hetük van rá. Ahogy telnek a napok, egyre jobban összeáll a kép, például sokáig gondolkodtak dekoráció szempontjából a vintage stíluson, de a terem összhangja miatt végül az elegáns mellett döntöttek. A gyűrűket félévvel ezelőtt vásárolták meg, fehérarany-rózsaszín arany összetételű gyűrűt választottak, a Reniében három pici kövecskével.

A gyűrűk kapcsán elmondták, az árak eléggé változatosak, érdemes több helyen megnézni azoknak, akik gyűrűvásárlás előtt állnak.

A menyasszonyi ruha már megvan, januárban foglalta le Reni, István kosztümét a napokban vásárolják meg. „Megvolt az elképzelés, hogy milyent szeretnék. Több menyasszonyiruha-kölcsönzőben is voltam, Vásárhelyen és Csíkszeredában is, több tucat ruhát felpróbáltam, aztán végül Vásárhelyen találtam meg azt, amelyet megálmodtam az esküvőmre. Két hónappal ezelőtt voltam »hajpróbán« egy csíkdánfalvi fodrásznál, tetszett, ahogy dolgozik, ezért a lagzi reggelén ő fogja megcsinálni a hajamat. A sminkemet én készítem el, mert natúr, egyszerű sminket szeretnék” – avatott be a részletekbe az ifjú ara.

De nem csak ruha- és frizurapróbákra utaztak több alkalommal is a Maros mentéről Csíkba, más elintéznivaló is akadt. „Mivel a keresztlevelemet nem sikerült előkeríteni, kénytelen voltam kétszer Csíkszeredába utazni, hogy csináltassak egy újat. A polgári előtt tíz nappal le kell adni egy kérést a hivatalhoz. A templomba is kellett igazolásokat vigyünk, hogy meg vagyunk keresztelve, és hogy nem voltunk még házasok” – sorolta István. És hogy milyen lakodalmat szeretnének? Vidámat, bonyodalommenteset, és olyant, ahol mindenki jól érzi magát – vágják rá egymás szavába vágva.

Török-Csíki Nicole és Török Csaba Fotó: Liget

Nagyon sok szervezéssel jár egy lakodalom előkészítése – véli Török-Csíki Nicole és Török Csaba. Ők májusban már megtartották a polgári esküvőt, most a nagy dínomdánomra készülnek. Nem kevés viszontagsággal szembesültek a szervezés során.

A helyszínt, amelyben a mulatságot szerették volna tartani, idejében lefoglalták, de mint utóbb kiderült, nem volt jó választás.

„Egy expón lefizettük az előleget, viszont mi semmilyen nyomtatványt nem kaptunk, amiben le lett volna írva, hogy például mi lesz a menü és még milyen szolgáltatásaik vannak. Ezt idén márciusban kaptuk meg. Ez nekünk nem felelt meg, sem árban, sem az ajánlat. Ezért gyorsan más helyszínt kellett keressük, de a városban már nem kaptunk sehol termet idénre. Ezért Kománfalván (Comănești-en) lesz a lakodalom” – vázolta fel Nicole a teremfoglalás bonyodalmait.

„Nem a rugalmasság jellemzi a szervezőket, szolgáltatókat. Inkább a saját igényeiknek megfelelően csinálják, nem az van, hogy feléd hajlanak, hanem nekik ez és ez van, azt fogadd el és te, mint kliens alkalmazkodj.

Például az első helyen kikötés volt, hogy a násznép három órára menjen oda. Ha az én társaságom odajön három órára, akkor este nyolc órakor mindenki részeg lesz és hazamegy. Ugyanakkor piát sem engedtek bevinni. Pedig ez a két kérésünk volt, hogy vihessünk be italt, és ne kezdődjön korán. De nem voltak hajlandóak rábólintani” – fűzte hozzá Csaba. A lakodalmukat szeptember 29-én tartják, kétszázhúsz főt hívtak meg, de úgy gondolják, hogy mivel távolabb tartják Csíktól, mintegy 170 személy fog elmenni. Ugyanakkor azok a barátaik sem lesznek jelen, akik külföldön dolgoznak.

A meghívok még nincsenek készen, viszont már megrendelték, a fotóssal és a ceremóniamesterrel már megegyeztek. A menyasszonyi ruhát sem választotta ki még Nicole, mint mondta, nem szeretné elsietni, a legmegfelelőbbet akarja megtalálni.

Az anyagiakra terelődik a szó, csóválják a fejüket.

„Ha utánaszámolunk, hogy mennyibe is kerül... Egy menü közel kétszáz lej, azt beszorozzuk kétszázzal, a zenész minimum háromezer, a fotós kétezer lejt kér. Olyan összeget kapunk a végén, hogy nem elég egy füzet, hogy leírjuk. Ha nem fogsz neki időben a szervezésnek, nem kapsz megfelelő szolgáltatókat. Az első zenész, akit megkérdeztünk, ötszáz euró előleget kért. Kétszáz lejt fizettünk be, hogy összeadjanak.

Közel tizenötezer eurónál tartunk”

– sorolta Nicole. Hozzátette, az iratok beszerzése is elég kaotikus. Mesélték, meglepődtek, hogy Kománfalván olcsóbban tudtak megrendelni ezt-azt, mintha Csíkban tették volna. A menü is eltér az itt megszokottól, például nem szoktak arrafelé levest felszolgálni, mert azt tartják, hogy aki iszik és bulizik, az ne levessel töltse meg a gyomrát, hanem hússal. Így egy előétel és két főétel szerepel a menüben.

Csaba szerint a hagyományos esküvő is szép, de ők nem ilyen képzeltek el maguknak. „Nem lesz kikérés sem, ne sirassuk az embereket. De én csak jóváhagyok. A férfi csak mellékszereplő ebben a dologban. Mindig a menyasszony képzeli el az esküvőjét. Nekem a csűr hátánál is jó lenne. De érte végigcsinálom” – mosolygott feleségére.

„Voltak beleszólások a szülők részéről, de jól kezeltük a dolgokat. Nekik már volt lakodalmuk, ott kiélhették”

– teszi hozzá Nicole.

És hogy ők milyen esküvőt szeretnének? Olyant, ahol mindenki jól érzi magát, nekik is jó legyen és fárasztó se legyen. „Sokan mondják, hogy az esküvő a pénzről szól, hogy legyen az ifjú párnak egy kicsi tőkéje. Én azt szeretném, hogy mínuszba ne jöjjünk ki épp, mindenki érezze jól magát, legyenek megelégedve a kajával, zenével” – összegzett Csaba.

 

Gecse Noémi és Farkas Tamás Fotó: Liget

Egy lazább stílusú esküvői ünnepséget képzelt el magának Gecse Noémi, fotós kolléganőnk és vőlegénye, Farkas Tamás. Ebben az évben a polgári esküvőt tartják meg július 27-én, az egyházit két év múlva szeretnék. Ezúttal egy kerti partira hívják a szűk családot és közeli barátokat – mintegy nyolcvan személyt – egy átalakított csűrházba és annak udvarára.

„Vettünk egy házat, és úgy volt, hogy idén be is költözünk. De nem szerettünk volna úgy beköltözni, hogy vadházasságban élünk. Itt csúcsosodott ki az egész, hogy meglett a ház, és éreztük a szülők felől is a noszogatást” – fejti ki Noémi. Tamás hozzáteszi, szeretik, ha a dolgoknak megvan a maguk rendje.

„Mindjárt hatodik éve, hogy együtt vagyunk, nem volt újdonság, hogy össze fogunk házasodni, várható volt, csak nem volt időpont. Így most meglesz.”

A Gecse–Farkas páros nem csak a lagzijukat szeretnék rendhagyónak, már a lánykérés is az volt. Május elsején, a Székely hoki majális Székelyföld és Magyarország jégkorong-válogatottja mérkőzésének a végén, jégkorongozók és szurkolók gyűrűjében kérte meg nyilvánosan Noémi kezét Tamás, aki maga is jégkorongozó.

„Tamás mindenképp ragaszkodott ahhoz, hogy hivatalos, letérdelős lánykérés is legyen. Előtte már kaptam tőle egy foglalógyűrűt, és mondtam is, hogy nem kell ezt nagy dobra verni. Nem ragaszkodtam ehhez, meg is lepett nagyon” – emlékezett vissza Noémi. Tamás szerint ez a lányoknak fontos. Kacagva mondja, hogy tíz év múlva nem akarja hallani, hogy még csak le sem térdelt. „De már a lánykérés előtt eldöntöttük, hogy júliusban tartjuk a polgárit. Az én programom általában úgy van, hogy nyáron edzésünk van, augusztustól arrafelé nincs szabadnapunk és tudtam, hogy egy hét július végén szabad lesz. Pár csapattársat is hívtunk, és nem szerettük volna, ha nem tudnak eljönni.”

Noémi februárban vásárolta meg a menyasszonyi ruháját, de az átalakítás miatt az esküvő előtt egy héttel kapja meg. Tamásnak is megvan már az öltönye, nála egyszerűbben zajlott: bement egy üzletbe, meglátott egy gyönyörű öltönyt, és megvette. Mint mondta, soha hasonló nem volt még rajta, nem is vette fel, hogy a varázs meglegyen az esküvő napján.

A szervezésben egy esküvői tanácsadó barátnője és férje segített, ők ajánlottak különböző szolgáltatókat.

„Gördülékenyen ment minden, mivel megvolt a koncepció, az embereket kellett megtalálni hozzá. És mivel megvoltak a kapcsolatok, könnyen meg is kaptuk. Már mielőtt eldöntöttük, hogy lesz esküvő, már gondolkodtunk, hogy ha lenne, akkor mit szeretnénk. Így gyorsan összeállt minden. Régi álmunk, hogy kerti partit tartsunk az esküvőnkön. Ha lejárt a polgári, a következő nap elkezdjük tervezni az egyházit” – mutatott rá Tamás.

A menüt illetően elmondták, svédasztalos megoldást választottak, de lesz grillezés is. A zenét pedig lemezlovas fogja szolgáltatni.

„Egy kicsit fotósként gondolkodom ebben is, mert azt szeretném, hogy amikor kicsit megöregszünk és elővesszük az albumokat, akkor egy szépen kidíszített udvart lássunk, amely tele van bulizó emberekkel. Ezeket szeretném visszanézni”

– magyarázta Noémi. Mindketten egyetértenek abban, hogy az a legfontosabb, hogy a hangulat jó legyen, és mindenki érezze jól magát. Hogy a barátokkal és a családdal ünnepeljék meg ezt a napot.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS