Nemcsak az erdőben, mezőkön, hanem a kertekben is sok gomba jelent meg a hosszan tartó esős időszak után. Aki ismeri a gombákat, az most bőségesen szüretelhet belőlük. Az első és legfontosabb szabály a gombászó számára, hogy ha nem ismeri az előtte lévő gombát, akkor azt tekintse mérgezőnek és ne szedje le, ne vigye haza – bocsájtotta előre Fekete Gyula.
A csíkszeredai amatőr gombász felsorolta,
az ehető gombák közül ebben az időszakban a nyári vargánya, az erdőszéli csiperke, a szegfűgomba, a rókagomba található meg a természetben.
Ugyanakkor terem számos mérgező gombafajta is, például a fehér gyilkos galóca vagy a gyilkos galóca. Utóbbi sejtmérget tartalmaz, elfogyasztása után akár 48 órával is jelentkezhetnek tünetek, ezért sokszor nem is hozzák összefüggésbe ezeket a gombafogyasztással. Ez a méreg a szervezet belső szerveinek sejtjeit károsítja és kis mennyiség elfogyasztása is végzetes lehet.
Tömegesen bújik elő a sok eső után, és a piacon is árusítják a szegfűgombát. Összetéveszthető vele a susulyka és a szintén mérgező parlagi tölcsérgomba. Míg a szegfűgomba lemezei gyérek, addig a parlagi tölcsérgomba lemezei sűrűn állnak, a szegfűgomba szára erős, szálkás, a tölcsérgombáé pedig törékenyebb – ismertette a különbségeket Fekete Gyula.
A gombászók körében számos tévhit tartja magát, az egyik ilyen, hogy a mérgező gomba miatt a körülötte található ehető fajták is mérgezők lesznek. Ez nem igaz, ahogy az sem, hogy törésre vagy vágásra színt vált a mérgező gomba – mondta Fekete Gyula. Felsorolt még néhány ilyen alaptalan elméletet, mint például, hogy a tej semlegesítené a mérgező gomba toxinját, vagy mely szerint a méreg megváltoztatja az evőeszköz színét.
A gombát frissen ajánlott fogyasztani, hűtőszekrényben is legtöbb egy-két napon át tárolható, ugyanis hamar romlik és előfordulhat, hogy nem gombamérgezést, hanem ételmérgezést kapunk tőle – hívta fel a figyelmet a gombász. Fekete Gyula még elmondta, gombászáskor a fiatal példányokat válasszuk, azért is, mert sok eső sután a gomba állaga is vizenyőssé válik, emiatt pedig hamarabb el is romolhat.
Hosszabb időszakra is tárolhatjuk a gombát fagyasztva, illetve szárítva. Ha le akarjuk fagyasztani, akkor szedés után megpucoljuk, felszeleteljük, forró vízben meglobbantjuk, tehát rövid ideig főzzük, majd zacskóba csomagolva be lehet tenni a mélyhűtőbe.
A rókagombát például nem ajánlott fagyasztani, mert szíjassá válhat, ez a gombafajta frissen a legfinomabb
– osztotta meg a tapasztalatát Fekete Gyula. Megtudtuk, a vargányát például jól lehet szárítani, leszedés után fel kell szeletelni, majd ha szép napos idő van, akkor megszárítani.
A gombászáshoz feltétlenül kell egy jó gombás szakkönyv – tanácsolta Fekete Gyula. Az interneten is lehet gombameghatározókat találni, érdemes azonban megbízható információforrást keresni, például tudományos vagy gombász testületek honlapjait, szakértők cikkeit. Fekete Gyula hozzátette, a mérgező gombát se rúgjuk fel, megvan annak is a helye és szépsége a természetben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.