Hogy ne csak egyen, jól is lakjon: megfelelő étrend a kutyának

A kutya táplálékának fő alkotóelemei a hús és más állati eredetű tápanyagok – szögezi le indulásból a szakember. Attól kezdve, hogy az ember 100-150 ezer évvel ezelőtt háziasította, a kutya bélrendszere átalakult, s mivel az ételmaradékot kapta, alkalmazkodott az emberek táplálékához. Emiatt például hosszabb a béltraktusa a kutyának, mint a farkasoknak vagy más húsevő állatnak, a vakbele pedig fejlettebb, mert alkalmazkodott ahhoz, hogy az embertől kapott növényi eredetű dolgokat is megegye, a zöldséget is meg tudja emészteni.

„Azt szokták mondani, hogy a nagymama kertjében is ott volt a kutya, csontot, moslékot kapott, és sosem volt semmi baja. Ez így nem igaz, mert ha nem is lett baj például a csontból, de hamarabb elpusztult. Sokszor hallom, hogy betegek az állatok, allergiásak a tápoktól, bizony régen a mosléktól nem betegedtek meg. Ez sem igaz. A megfelelő tápokkal tulajdonképpen meghosszabbítjuk a kutyák életét, és mivel többet élnek, akárcsak az embernél, megjelennek a krónikus időskori betegségek. Régebb elpusztultak, még mielőtt kialakult volna például az időskori szívbetegség vagy veseelégtelenség” – magyarázza a fiatal csíkszeredai állatorvos.

Szikszai Péter szerint mivel manapság sokan családtagként kezelik a házi kedvencet, úgy tekintve rá, mint „egy gyerekre”, ennek megfelelően táplálják, és ezzel tulajdonképpen az állatnak ártanak.

Tévhit, hogy a kutya azt eheti, amit az ember eszik, és annyiszor, ahányszor a gazdája.

Amíg az ember számára az étkezés kulináris élvezet, addig a kutyák számára ez ösztön. Nem, nem kell naponta háromszor enniük, és az sem baj, ha nem esznek minden nap. Egy felnőtt kutya elég, ha egy nap egyszer eszik, viszont idősebb és nagyobb testűek esetében ajánlatos a napi kétszeri etetés, ellenkező esetben fennáll a gyomorcsavar veszélye.

„Legtöbb kutya addig eszik, amíg etetik, ezért van sok kutya elhízva, ez pedig számos betegséget idéz elő. Akárcsak a farkasok, a kutyák is jól bírják a koplalást. Vadásztak, volt mit enni, ha pár hétig nem volt élelem, nem volt baj. Nem kell félni, hogy nem eszi meg a tápot mert nem szereti, várni kell két-három napot, és biztos meg fogja enni. Nem kell a kutyát halálra etetni az otthoni maradékokkal, felvágottakkal” – hangsúlyozza a szakember.

Bármilyen eledelt is kapjon a kutya, fontos, hogy az evéssel a megfelelő tápértéket vigye be a szervezetébe. „Lényeges, hogy a kutya szeresse, számára megfelelő fehérje, zsír, és ásványi anyag tartalmú legyen. Megfelelő állagú legyen tőle a széklete, ne legyen hasmenése. Számára a megfelelő ételt házilag is elő lehet állítani, de ez igencsak nehéz és időigényes. Sokan mondják, hogy válogat, az ételmaradékot jobban szereti, mint a száraz tápot, de szigorúnak kell lenni.

Általában az ár hordozza a minőséget is, jellemző, hogy az olcsó tápok nem a legjobb minőségűek. Ha az olcsó tápot kapja a kutya, akkor nem lakik jól vele, folyamatosan eszik és sokat ürít. Ha elbizonytalanodik valaki, nem árt, ha kikéri egy szakember véleményét táppal való etetés terén ” – jegyzi meg.

A fiatal állatorvos egyébként napi rendszerességgel szembesül a házi kedvencek helytelen táplálásának súlyos következményeivel. Ezért is nem győzi hangsúlyozni, a beáztatott kenyér, a nyers burgonya, a fűszeres, olajos ételek, a moslék, a csont nem a kutyának való. Például – emeli ki – a csont székrekedést, bélelzáródást okoz, elakad, ezért meglepően sok műtétet végez miatta. Nagyobb csontokat lehet adni a kutyának, jót tesz a fogainak, a fogkőnek, addig nincs baj, amíg rágcsálja, eljátszadozik vele, amit már kisebb darabokban lenyel, egyenesen életveszélyes is lehet. A hagyma, fokhagyma veseelégtelenséget okoz, szőlőt adni tilos, szintén veseproblémával jár, nem jó a mazsola a kutyának, csoki pedig számára egyenesen mérgező. Igaz ugyan, hogy nagyobb mennyiség elfogyasztása okoz súlyos problémát, de tanácsos ezekre figyelni.

A nem megfelelő étrend hosszú távon vese-, máj-, szívproblémához és akár cukorbetegséghez is vezethet.

A túletetett, elhízott kutyáknak diétára van szükségük, hiszen akárcsak az ember esetében, terhelődnek az ízületek, és egyéb betegségek alakulnak ki.

Tőlünk nyugatabbra már divat egy újfajta etetési módszer, a BARF, azaz a nyersetetés – mondja. Ez az állatorvos számára is szimpatikus, bár mint megjegyzi, ha nem körültekintéssel történik a nyers hússal, belsőségekkel való etetése a kutyának, akkor fennállhat a Campylobacterrel vagy szalmonellával való fertőzés veszélye.

Ha a megfelelő helyről megvásárolt, mélyhűtőben tárolt, majd kiolvasztott nyers húst odaadjuk a kutyának, még mindig jobb, mintha moslékkal etetnénk.

„Ha behoznak egy kutyát, első ránézésre látom, hogy jól van-e etetve vagy sem. Ha fényes a szőre, az arról árulkodik, hogy a megfelelő tápanyagot kapja” – mondja az állatorvos.

Tévhit, hogy a macskának tejet kell adni, ezt ugyanis nem tudják megemészteni, és hasmenést okozhat. Kisebb mennyiséget lehet ugyan adni, ha netán a gazdi kedveskedni akar, de a tápértéke elenyésző, tehát a cica megfelelő étele a száraz vagy nedves táp vagy a hús, illetve belsőségek.

Egy felnőtt macska napi adagja öt egér. Én például a macskámnak néha adok nyers májat, belsőségeket, nyers tojást, de az alap a táp, és kint még egerészik is. Ha kutyámnak akarok kedveskedni, néha almát és sajtot reszelek le nyers tojással és darált hússal.”

Ami a rágcsálók – hörcsög, nyúl, tengerimalac – etetését illeti, tudni kell, nekik folyamatosan táplálkozniuk kell, állandó jelleggel széna, zöldség kell legyen előttük, folyamatosan kell rágcsáljanak, hogy a bélrendszerük működjön.