Hogy ne legyen félrehúzás se

Futószögállítás – noha a kifejezés közismert, ám az, hogy erre miért, illetve milyen időközönként van szükség, már kevésbé köztudott. A csíkszeredai Sigma Gum Kft. szakemberét, Fazakas Ferenc Szabolcsot kértük meg, hogy a szakzsargonokon – kerékdőlés, -összetartás, utánfutás, kanyarodási szög – túl közérthetően mondja el, miként hosszabbíthatjuk meg a futómű karbantartásával autónk és az abroncsok élettartamát.

A futószög – futóműgeometria – három fő „összetevője” a kerekek dőlésszöge, kerékösszetartása és futása –

vezeti fel a szakember. Ezek együttes precíz beállítása garantálja a biztonságos autózáson túl azt, hogy az abroncsok egyenletesen, a futásteljesítménnyel arányosan, és ne idő előtt kopjanak el.

Futószöget akkor szükséges haladéktalanul állítani, ha észlelhetők a következő tünetek: elengedett kormánykeréknél „félrehúz” az autó; rendellenes kopást észlelünk valamelyik abroncson; úgy érezzük, hogy kanyarokban „inog”, instabil az autó – utóbbi esetben nagy valószínűséggel a kerekek hibás dőlésszöge a ludas. Árulkodó „jelenség” az is – magyarázza a szakember –, amikor alacsony sebességgel vett kanyarokban, körforgalmakban „csikorog” a gumi.

„Nagy sebességnél természetesebb, akkor már megcsúsznak az abroncsok, de kis tempónál a csikorgás a nem megfelelő futószögre utal” – teszi hozzá Ferenc.

A masszív rendszert alkotó futóműben azonban számos alkatrész meghibásodhat, a gumiabroncs nem minden kopásáért a futószög a felelős – teszi hozzá a szakember. „Például egy hullámos kopás lehet a lengéscsillapítótól, vagy különböző futóműalkatrészek – szilentek, kormányösszekötő – meghibásodásából. Ezek állapota tökéletes kell legyen egy futószögállításnál” – részletezi Fazakas Ferenc. Ennek megfelelően minden futóműgeometriai „beavatkozást” egy részletes állapotfelmérés előz meg. A Sigma Gum Kft. szakembere szerint

évente legalább egyszer érdemes mérésre, ellenőrzésre bevinni az autót.

„Nem biztos, hogy futószöget kell állítani, de a jármű átnézésekor kiderülhetnek olyan mechanikai problémák, sérülések, amelyek balesetveszélyesek. Egy alsó dió vagy egy pipa annyira rossz állapotba kerülhet, hogy már-már alkalmatlan az autó a közlekedésre” – figyelmeztet a szakember. Mint mondja, ők ilyen esetekben mindig konzultálnak az ügyféllel a szükséges javításokról, és kizárólag akkor végzik el a futóműalkatrészek cseréje nélkül a futószögállítást, ha a kliens írásban rögzítve vállalja a felelősséget.

Noha azt gondolnánk, hogy elsősorban a pocsék utak a felelősek, Fazakas Ferenc tapasztalata szerint a kátyúk okozta elállítódással „holtversenyben” lévő gyakorisággal találkozik a futóműalkatrészek cseréje utáni felvilágosítás hiányával.

„Sokszor a szerelők nem tájékoztatják kellőképpen a klienst, hogy kicseréltek egy alsó diót, egy összekötő pipát, de egy rugócsere is változtat a kerékdőlésen, a dőlés pedig változtat a párhuzamosságon. Az lenne a legfontosabb, hogy ahol javítják a futóművet, ott világosítsák fel az ügyfelet, hogy az autót el kell vinni a futószög beállítására” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Az autótulajdonos a saját és embertársai biztonsága érdekében is állíttassa be a futószöget, hiszen többek között ettől függ, hogy kanyarban, illetve hirtelen sávváltásnál tapad az autó vagy kicsúszik – tér a beállítás szükségességére Fazakas. Hozzáteszi, az sem mellékes, hogy

egy futószögállítás jóval olcsóbb, mint két új abroncs. A munka mindössze 40–60 percet tart,

teherautó esetében egy picivel többet. A futószöget mindig az adott modell paramétereinek megfelelően állítják be – zárta beszélgetésünket a szakember.