HIRDETÉS
A kutyákat és a macskákat veszélyeztető parazitákat két nagy csoportba lehet sorolni: a külső paraziták között vannak a bolhák, a kullancsok, különböző atkák és rühök, de említést érdemelnek újabban a szúnyogok is. A belső paraziták kategóriájába főleg a jól ismert bélférgek tartoznak.
A legrosszabb hírük talán a kullancsoknak van, s némileg joggal: a vérszívó paraziták veszélyes betegségeket terjesztenek. Két periódus van, amikor a legjobban elterjedtek: májusban, illetve szeptemberben. „Mostanában egyre több a kullancs, aminek okát ki ebben, ki abban látja. Szerintem a klímaváltozás a legvalószínűbb ok. Egyre rezisztensebbek a kullancsok, még az áprilisi hóban, fagyban is hoztak be hozzám olyan kutyát, amiben kullancs volt” – mondja Balog-Pál Barna.
A kullancsokkal összefüggésbe hozható leggyakoribb betegség,
a Lyme-kór a kutyáknál többnyire nem okoz olyan veszélyes szövődményeket,
mint az embernél, kevesebbszer fordul elő idegrendszeri károsodás, mutat rá Balog Barna.
Legfőbb tünetei a csípés környéki ízületi gyulladások, vagyis fáj az állatnak a csípés környéke, előfordul vándorló sántaság, azaz hol az egyik lábára sántít, hol a másikra az eb. Sok kutya ugyanakkor tünetmentesen elhúzza a borreliózisnak nevezett kórt.
Sokkal kegyetlenebb lehet az állatok számára a szintén kullancsok által terjesztett babeziózis. Ezt egy egysejtű parazita okozza, amely behatol a kutya vérébe, a vörös vértestekbe, azokat „felrobbantva”. A kutyán az látszik, hogy bágyadt, levert, nagy láza van, véreset vagy kávézaccszerűt vizel.
Amikor a gazda észreveszi ezeket a tüneteket, rögtön kell futni az állatorvoshoz, mert van ellenszer rá, csak pontosan fel kell ismerni a betegséget,
figyelmeztet Balog-Pál Barna. „Pályafutásom mintegy másfél évtizede alatt kevés ilyen betegséggel találkoztam, azoknál is is délebbi vidékekről, Bukarest, Konstanca környékéről hozták a kutyát, de most a hetekben már volt olyan állat nálam, amelyet Brassóból hoztak hozzám. Felhívtam egy ottani kollégát, aki elmondta: tombol ott a környéken most már a babézia, s ez fog terjedni tovább északra is. Kegyetlen betegség, oda kell nagyon figyelni rá” – fogalmaz a szakember.
Kétféle kullancs van: a látó kullancs a fűszál árnyékos oldalán rejtőzködik, s felmászik a kutya lábára, ez a leggyakoribb – magyarázza Balog-Pál Barna. A másik, az ún. vak kullancs a fákon várakozik, termoreceptorai vannak, s amikor egy meleg vérű élőlény elhalad a fa alatt, rápottyan. „Mostanában már kijelenthető, hogy szinte bárhol találkozhatunk velük, még a kizárólag az udvaron tartott kedvenc sincs biztonságban tőlük. Sokféle eltávolítási lehetőség van, én azt szoktam ajánlani, hogy
csipesszel vegyük ki, a nagyobbakat kézzel is ki lehet szedni.
Hogy óra mutatójával ellentétes vagy megegyező irányba csavarjuk-e, nem tudom bizonyossággal megállapítani, én soha nem láttam, hogy milyen irányban csavarja bele magát az állatba a rovar.
– mutat rá a szakember. Ha beleszakadna a kullancs feje a kutyába, akkor se kell pánikba esni. A csipeszes megoldás a legbiztosabb, utána a csípés helyét fertőtleníteni kell. Ezt követően figyelni kell a kutya viselkedését, de nem szükséges feltétlenül minden kullancsos eset után az orvoshoz futni: környékünkön jelenleg több az olyan kullancs, ami nem fertőz, állítja a szakember.
A bolhák a leggyakrabban előforduló paraziták. Tudni kell, hogy a kutyát s a macskát más bolhafajta csípi, mint az embert, az emberbolha rámegy a kutyára, de a kutyabolha az emberre soha. A vérszívás után a bolhák lerakják a kutyák szőrére a tojásokat, s onnan lehullanak a földre, s ha megfelelnek a körülmények, 14-28 nap alatt kifejlődnek a lárvák. Ezeknek sötét, nyirkos hely kell, ekkor bebábozódnak, s 5-10 nap alatt kifejlődik a bolha.
Azon kívül, hogy kellemetlen az állat számára, ha bolhás, a paraziták betegségeket is terjesztenek. Gyakoriak az allergiás reakciók: a kutya a bolha nyálában levő anyagra lehet allergiás. „Ez intenzív háttájéki, faroktő alatti viszketést okoz, a kutyus szinte szó szerint szétvakarja magát, csúnya, gennyes dermatitisz keletkezik, amit kezelni kell” – fejti ki az állatorvos.
A bolha ugyanakkor közti gazdaként galandféreg-fertőzést közvetíthet. Ezért van az, hogy bolhairtáskor általában belső féregtelenítést is végeznek az orvosok.
Talán meglepő lehet vidékünkön, de a szúnyogok is képesek egyfajta fonalférget terjeszteni. A környéken ez egyelőre nem jellemző, de Magyarország déli része viszont tele van ezzel a fertőzéssel, s csak idő kérdése, hogy mikor fog nálunk is megjelenni, figyelmeztet Balog-Pál Barna. Egyik fajta, a szúnyog által terjesztett fertőzés a bőrdirofilariózis, amikor a féreg, a dirofilária belefészkel a bőrbe, csipesszel ki lehet húzni belőle. Súlyosabb a helyzet, amikor szívférgességet okoz a szúnyog csípése, ekkor, ahogy a betegség neve is elárulja, kedvencünk szívébe fészkelnek bele a paraziták – ez rendkívül súlyos szövődménynek számít, ilyenkor műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
Ezek is külső élősködők, de jó eséllyel ezeket a gazda fel sem fedezi megtelepedésüket, s fellépni sem tud ellenük. Az állatorvos szokta ezeket észrevenni, s kezelni is. Ha sokat vakarózik a kutya, s bolha elleni kezelést követően sem múlik ez el, akkor érdemes erre gondolni.
A bélférgesség az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma a kutyáknál, a leggyakoribb féregfajták a fonalférgek, a galandférgek, ostorférgek, horogférgek s a szívférgek. Milliméteres mérettől méteresig bármekkora méretben előfordulhatnak.
A legtöbb bélférget a szájon keresztül, más kutya ürülékéből kaphatnak el az ebek, illetve a bolhák s a szúnyogok közti gazdák lehetnek.
A paraziták ellen a legfontosabb, amit tehetünk, hogy megelőzzük, hogy kis kedvenceinkre telepedjenek. Ennek érdekében számtalan szer és készítmény áll rendelkezésünkre, de nem mindegy, hogy milyet választunk.
„Abból kell kiindulni, hogy olcsó készítményt nem kell venni, mert a végén többe kerülhet ez nekünk.
Hosszú szőrű kutyára nyakörvet nem ajánlok, mert a benne levő hatóanyag úgy tud felszívódni s a vérkeringésbe bekerülni, ha a nyakörv érintkezik a bőrrel. Hosszú szőrű kutyákhoz inkább a cseppek javallottak, sok készítmény van a piacon, széles spektrumú, nem olcsó készítmény az, amivel biztosra mehetünk” – fejti ki Balog-Pál Barna.
Hogy nem olcsó, azt jelenti, hogy egy húsz kilós kutyára szánt cseppes készítmény ára legalább 30 lej kellene legyen. „Vannak még porok, spray-k, lefürösztő oldatok, de ezek nem annyira hatékonyak, illetve ha hatékonyak is, nem olyan tartósak, mint a cseppek. Ezek általában 1-2 hónapig védik a külső élősködők ellen a kutyákat, azaz a kullancs ellen egy hónapot védenek, a bolha ellen kettőt.
– tanácsolja a szakember.
Mindez a macskákra is ugyanígy igaz, de vigyázat: a legtöbb, a kutyák számára kifejlesztett csepp a macskákra végzetes lehet, semmiképpen ne adjunk ezért nekik a kutyák kezelése után megmaradt szert, számukra is van speciális, macskákra való készítmény.
Egyes cseppek a belső élősködőktől is megvédhetnek, de ezek ellen a leghatékonyabbak a tabletták: 10 kg-ra legalább 3-4 lejbe kerül ebből a jó, itt is széles spektrumút érdemes keresni, véli Balog-Pál Barna. Ha féregtelenítünk egy kutyát, s másnap-harmadnap gilisztát fedezünk fel az ürülékében, akkor
két hét múlva meg kell ismételni a kezelést,
addig az utódok is elérik azt a felnőtt kórt, amikor már eredménnyel bevethető ellenük a tabletta.
Általában kimondható: a gazda a kórokozók elleni megelőzés érdekében tehet lépéseket, de ha valami gondot, elváltozást, tünetet észlel, a leghelyesebb, ha felkeres kedvencével egy állatorvost.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
