Különleges bevásárló túrán jártunk, műanyagmentességet tanultunk

Péter Beáta 2019. július 05., 16:44

Doboz, szütyő, textilzsák, befőttes üveg, tejes üveg, szatyor, és ajánlott egy bevásárlólistát is magunkhoz tennünk, amikor vásárolni indulunk. Mi is ezekkel felszerelkezve érkeztünk meg a csíkszeredai Tulipán áruház elé, ahol a Határátlépők és a Zero Waste Csíkszereda által szervezett bevásárló túrára jelentkezők gyülekeztek.

Vásároljunk tudatosan, vigyünk magunkkal dobozt Fotó: Péter Beáta

Mit vegyünk figyelembe, ha környezettudatosan szeretnénk vásárolni, mit tegyünk, hogy minél kevesebb műanyagot vigyünk be a lakásba, és minél kevesebb szemetet termeljünk? Különleges bevásárló túrára hívta az érdeklődőket a Határátlépők, valamint a Zero Waste Csíkszereda Facebook-oldal csapata.

A Zero Waste Csíkszereda Facebook-oldalát Aszalós Hella csíkszeredai édesanya hozta létre tavaly decemberben – hamarosan csatlakozott hozzá moderátorként Haba Tünde, Csukás Emese és Pfemeter Mária – , és mint mondta, nem is gondolta volna, hogy rövid időn belül ekkora lesz az érdeklődés. Mostanra több mint hétszáz tagja van a csoportnak.

„Amikor elindítottam, gondoltam, leszünk néhányan a barátaimmal, és

az volt az alapgondolat, hogy egymást bátorítva a környezettudatosságban információkat osszunk meg.

Kiderült, hogy nagyon sokan érdeklődnek, akik a lakókörnyezetükben, ahol vásárolni szoktak, keresik a csomagolásmentes vagy kevés hulladékot termelő termékeket. Mindenki mást fedezett fel zero waste szinten, mindenkinél másképp kezdődik. Én először a kukánkat kezdtem nézegetni, hogy mivel tömjük tele. Aztán szelektíven kezdtük gyűjteni a szemetet, kényelmesen hátradőltünk, hogy nem baj, ha agyon van csomagolva, mert úgyis szelektíven gyűjtjük. De kétszer annyiszor vittük le a kukát, és láttuk, hogy ez nem jó. Igazából az a legjobb hulladék, ami nem kerül be a kukába. Ez egy hosszú folyamat mindenképp. Most már hét-tíz naponta gyűl össze annyi szemetünk, hogy le kell vinni. Amikor elkértük a kétszázas létszámot a csoportban, akkor jöttem rá, hogy itt valami jó lesz ebből. Most már a csoportba is felkerült egy térkép, hogy hol tudunk csomagolásmentesen és mit vásárolni, és ez nagy segítség azoknak, akik most csatlakoznak, mert több ember tapasztalatai összegződnek itt, rögtön tudják, hogy hol keressenek például fából készült fogkefét” – fejtette ki.

Van, aki így indul el bevásárolni Fotó: Péter Beáta

De térjünk vissza a sétához, amelyet egyfajta kedvcsinálóként hirdettek meg egy tudatosabb élethez. Azért is kérték a szervezők, hogy a résztvevők vigyenek magukkal bevásárlólistát, mert úgy vélik, ez már egyfajta tudatosság. Ugyanis

amikor elindulunk vásárolni, jó, ha van egy tervünk, amihez tartjuk magunkat, megelőzve a fölösleges költekezést,

így nem vásárolunk olyan termékeket, amelyekre nincs is szükségünk – mutatott rá a Határátlépők részéről Györgypál Enikő, a túra vezetője.

„Fontos, hogy tudjunk reflektálni saját magunkra, hogy milyen vásárlási szokásaink vannak: mit nézünk meg először egy terméken, a márkáját, az árát, hogy honnan jött, és hogy melyek azok a dolgok, amelyek motiválnak akkor, amikor meg akarjuk vásárolni. Ez egyfajta önismeret. Rengeteg reklámot látunk mindenhol, és ezért lényeges ezt a kérdést feltenni, hogy szükségünk van-e azokra a dolgokra, amelyeket népszerűsítenek. Ki tudjuk-e zárni a reklámot és a saját, valamint családunk szükségleteire figyelnünk, amikor elindulunk vásárolni?”

Dobozokba, szatyrokba, szütyőkbe, kosárba pakolt élelmiszer Fotó: Péter Beáta

Aszalós Hella elmondta, ő elsősorban azt nézi meg, hogy pálmaolajmentes legyen a termék, illetve, hogy a csomagolás ne legyen műanyag. Haba Tünde a termék egész életciklusát próbálja figyelembe venni. „Kezdve attól, hogy az alapanyagait hogyan termelik ki, mennyit szállítják, hogyan dolgozzák fel, mennyi vegyszert, vizet használnak a termelés során az adott termék esetében. Ugyanakkor fontos az is, hogy amikor használjuk, mennyit használjuk, amikor már nem használjuk, hová kerül, hogyan dolgozzák fel, amikor szemét lesz belőle.

Az egész ciklust kell látni, mert lehet, hogy így nézve egy adott terméknél a műanyag csomagolás környezethatékonyabb lesz, mint egy Kínából hozott, papírba csomagolt termék. Lehet, hogy ilyenformán a műanyag csomagolású terméknek kisebb az ökolábnyoma, mint a több ezer kilométerről utaztatott papírba csomagoltnak”

– osztotta meg a jelenlevőkkel.

Felvetődött az is, hogy mit jelent felelősen fogyasztani. Rusz-Ajtony Eszter kifejtette, ez talán akkor merül fel a szülőkben, amikor megszületik a gyerek, és elárasztja a lakást az irdatlan mennyiségű pelenka. Ugyanakkor felelősség az is, hogy a gyerek milyen példát lát. „Visszatérhetünk oda, hogy mit láttunk a szüleinktől, nagyszüleinktől, és mi hogyan akarjuk a gyermekeinknek tovább adni a környezetet, hogy legalább olyan állapotban legyen, mint ahogyan mi kaptuk. Ez a legnagyobb felelősségünk.”

Pfemeter Mária szerint az is felelősség, hogy mivel „mérgezi” magát, vagy a gyermekeit. „Ilyen szempontból lettem tudatosabb, jobban meggondolom, hogy mit kenek rá vagy magamra, és milyen ételt eszünk. Korábban ez annyira nem volt szempont, most már ez is, amellett, hogy mennyi szemetet termelünk, előtérbe került. Tehát a minőségi kérdés.”

Csukás Emese hozzátette, akkor kezdte olvasni a termékek címkéit, amikor megszületett a gyereke. Innen lassan kialakult az, hogy visszakanyarodtak az alapélelmiszerekhez, vízszűrőt szereltek be, és fokozatosan minden egyéb összeállt.

Környezetbarát fogkefét is vásárolhatunk Fotó: Péter Beáta

A rövid beszélgetés után elindultunk a bevásárló körútra, elsőként egy kozmetikai- és tisztasági szereket forgalmazó üzletbe tértünk be. Itt a lányok megmutatták, hogy hol találhatóak a

bambuszfogkefék, lebomló üvegben tárolt tisztítószerek, papírból készült fültisztító pálcikák, lebomló pelenkák, búzakorpa tányérok, evőeszközök, bambusz poharak, luffák.

Kiderült, a samponszappan után ecettel kell öblíteni a hajat, a szilárd sampon használatakor nem szükséges, és hogy a marhaepéből készült szappan kiváló a folttisztításra. Haba Tünde úgy véli, bármilyen termékről van szó, „minél közelebb kell menni” a termelőhöz. Próbáljuk megkeresni azokat, akik itt, helyben gyártanak bizonyos termékeket, és direkt tőlük rendelni. Ha tudatosan harminc napig ezeket vesszük figyelembe, akkor egy idő után automatikus lesz ez a fajta életmód – hangsúlyozták. 

Ezt követően a zöldségpiac felé vettük az irányt. Útközben a komposztálással kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg a túra résztvevői, elhangzott, hogy Sepsiszentgyörgyön már van erre irányuló kezdeményezés, a tömbházlakók is kaptak vedreket. Egy Kolozsváron élő nő elmondta, ott már magánszemélyeket is büntetnek, ha nem gyűjtik szelektíven a hulladékot.

Környezetbarát poharak, evőeszközök Fotó: Péter Beáta

„Nyilván ez nem működik egyik napról a másikra, főleg, hogy a lakosság eddig azt látta, hogy külön gyűjtötték, és a szemétszállító egyszerre vitte el a szemetet. De azért kezd kialakulni egyfajta tudatosság ilyen szempontból. Én tizenöt éve gyűjtöm szelektíven Kolozsváron a szemetet, és elképesztő, hogy a legtöbb a műanyag hulladék. Pedig ételhordóban vittem kaját a munkába, olyan helyeken vásárolok, ahol dobozba lehet kérni, figyelek erre, de rengeteg a csomagolás. Volt, hogy vettem egy darab póréhagymát, rátettem az árcímkét, és rám szóltak, hogy miért nem tettem zacskóba. Alakulnak a dolgok, de azért ez egy folyamat.”

Csak kis odafigyelés kell, hogy kevesebb műanyagot vigyünk haza Fotó: Péter Beáta

A piacon aztán előkerültek az otthonról hozott kis vászonzsákocskák, van, aki saját magának varrt ilyeneket különböző méretekben, így megvan, hogy mibe szokta a spenótot, a leveszöldségeket vagy éppen a gyümölcsöt, magokat kérni. A csoportban vannak kézművesek, akik ilyeneket kínálnak, tőlük is be lehet szerezni, ha nem vagyunk megáldva némi varrótehetséggel. Tünde azt javasolja, hogy először ne azt mondjuk az árusnak, hogy mit kérünk, hanem, mutassuk a zsákot, szatyrot és szóljunk, hogy abba mérje ki a terméket. Ugyanígy, ha üdítőt kérünk valahol, először hangsúlyozzuk, hogy szívószál nélkül szeretnénk.

„Vissza lehet utasítani dolgokat, a műanyag zacskót. Ez kissé a komfortzónánkon túl van, és az eladó komfortzónáján is, hogy abba tegye a terméket, amibe mi szeretnénk, de ezt érdemes feszegetni”

– tanácsolta a túravezető. Elhangzott, egy idő után megismerik a visszatérő „dobozos”, „vászontasakos” vásárlókat az eladók, és már tudni fogják, hogy így kérik.

Kimérős, nem előre csomagolt termék Fotó: Péter Beáta

Szétszéledtünk a piacon, én egy kiló barackot vásároltam, és még mielőtt nyújtottam volna a szatyrot, az árus megkérdezte, kérek-e műanyag zacskót. Mondtam nem, mire probléma nélkül lemérte az általam hozott neccbe a barackot. Kérdésemre elmondta, az utóbbi időben egyre többen utasítják vissza nejlonzacskót, és érkeznek saját szatyorral vásárolni. A piacolás után mindenki büszkén mutogatta a szatyorba, kosárba, befőttesüvegbe beszerzett termékeket, majd egy húsboltba tértünk be. Itt is fennakadás nélkül lemérték a felvágottat, húsokat az eladónak nyújtott dobozokba. A résztvevők elmondták, vannak helyek, ahol kedvesen, türelmesen lemérik, de jártak már olyan helyen is, ahol ezt visszautasították, vagy nem értették, hogy mit szeretnének. De ez általában az elárusítótól függ.
Egy bioboltban olyan termékeket tekintettünk meg, amelyek nem műanyagba vannak csomagolva, a tulajdonos kifejtette, szeretnének minél több helyi termelő felé nyitni, tárgyaltak is velük, csak nem mindenki tud számlát adni, és ez probléma.

Van, ahol szívesen mérnek le termékeket az otthonról hozott zsákocskákba Fotó: Péter Beáta

A túránk utolsó stációja felé tartva felemlegettük a tejesüvegeket, amelyekkel gyerekkorunkban sorban álltunk, a varrott szalvétákat, amelyekbe a tízórait vittük, és azt is, hogy a mostani gyerekek nagy része már nem is ismeri a textilzsebkendőt. Az is szóba került, hogy érdemes megkeresni a környékbeli termelőket, és hogy talán a környékbeli falvak el tudnák látni a várost élelmiszerrel. Az „aprozárban” aztán a kis szütyőkbe, dobozkákba szívesen mérte az elárusítónő a kimérős magvakat, fűszereket.

A bevásárlás végén Györgypál Enikő a zero waste 5+1 R alapelvét sorolta fel: refuse, reduce, reuse, recycle, rot+repair. Azaz: utasítsd vissza, csökkentsd, használd újra, gyűjtsd szelektíven, komposztálj és javítsd meg.

Papírcsomagolású szappan Fotó: Péter Beáta

A vásárlási szokásaikról és arról kérdezem Tündét és Hellát, hogy a bevásárlás ily módon több időt vesz-e fel, mint korábban. Tünde elmondta,

mivel egy helyen nem talál meg mindent, így több helyre kell elmenjen beszerezni a kívánt termékeket.

„Nálam ez egy kicsit több idő, viszont azzal spórolok, hogy hetente egyszer vásárolok. Többnyire hétfőn, mert hétvégén minden kifogy, közben írom a listát a hűtő oldalára, bepakolom a vászontáskákat, dobozokat és elmegyek vásárolni. Nem a városban élek, így egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolok mindenből.”

Hella kifejtette, ő a városban lakik egy nagyobb üzlet és több pékség mellett, ezért neki gyorsan megy a bevásárlás, és mindig csak annyit vásárol, amennyit biztos elfogyasztanak.

A bevásárlótúra végén Fotó: Péter Beáta

Az a fontos, hogy mindenki a saját életkörülményeinek megfelelően kitapasztalja, hogy hogyan tud környezettudatosabban élni – mutattak rá. A sétán mindenképp bebizonyosodott, hogy Csíkszeredában is lehet műanyagmentes csomagolással vásárolni, és ha utánajárunk, és egy idő után beépítjük az életünkbe, akkor biztosan kevesebb szemetet kell lehordjunk a kukába. És a tudatos életmódot – akár a műanyagmentes július mozgalomhoz csatlakozva – el is kezdhetjük, még ma.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat