Lendületben a székelyföldi lovasíjászok. Kassai Lajos ajándékkal érkezett a pályaavatóra

D. Balázs Ildikó 2019. október 23., 16:42 utolsó módosítás: 2019. október 23., 17:03

A ló és az ember közti kapcsolatról, magyarságtudatról, a modern világ rejtette buktatókról és természetesen a lovasíjászatról is szó esett azon a közönségtalálkozón, amelyet Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője tartott a napokban Székelyföldön.

Lovasíjász bemutató Csibában, az új pályán Fotó: Sipos József

Kassai Lajos székelyföldi villámlátogatásának apropóját a Csíkszereda melletti, csibai lovasíjász-pálya avatása adta. A lovasíjászverseny és bemutató lejártával, a jelenlévő népes közönséggel is elbeszélgetett a  neves vendég, aki nem érkezett üres kézzel: a pálya licencszerződését, valamint nemzetközi bírói jogosítványt adott át Lőrincz Rómeó lovasíjásznak és pályatulajdonosnak. Mint kiderült, legalább harminc éve vár erre a pillanatra, és bár rengeteg erdélyi jár hozzá képzésre a lovasíjász iskolába, úgy véli, itt volt az ideje annak, hogy egy, a csibaihoz hasonló pálya összefogja a közösséget és lendületet adjon a székelyföldi lovasíjászatnak.

Kassai Lajos a csibai lovasíjász pálya licencszerződését is magával hozta Fotó: Sipos József

Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője és Lőrincz Rómeó nemzetközi bíró Fotó: Sipos József

A lovasíjászat nagyon jó eszköz a személyiség fejlesztésére, és hogy mikor kezd el valaki a lovasíjászattal foglalkozni, az tulajdonképpen lófüggő. Ez ugyanis nem igényel különösebb fizikai felkészültséget.

„A lovasíjászat sokkal inkább az egyensúlyra, a ritmusra és ezen belül a harmóniára épül. Maga a tevékenység nagyon fiatalon és nagyon idős korban is végezhető, ha a baleseteket el tudjuk kerülni. Elkerülni pedig úgy lehet, ha lovasíjászatra felkészített lovat használunk”

– magyarázta Kassai, aki előadást is tartott a lovasíjászatról. A lóhoz pedig – emelte ki – nem eszközként, hanem társként kell viszonyulni.

Pályaavató versennyel. Összhangban ló és lovas Fotó: Sipos József

A lovasíjászok egyensúlyból, testsúllyal irányítják a lovat, hiszen kezeik foglaltak, ezért nagyon jó kell legyen az együttműködés, az összhang ló és lovas között. Mint elhangzott, ő személy szerint nem képezi a lovat, hanem egyfajta társkapcsolatot alakít ki vele, ami abból áll, hogy a bizalmába férkőzik, majd a következő lépés a kölcsönös tisztelet. „Ha én a ló számára egy követendő példa leszek, akkor létre tud jönni egy olyan bensőséges kapcsolat, amelynek alapja az együttműködés és nem a képzés. Az én lovaim nem képzett lovak, nagyon együttműködőek és élmény velük együtt dolgozni. Jó volt látni, hogy ezen a pályán nem zablával lovagolnak, hanem kötőfék van a lovakon és nagyon szépen dolgoztak a pályán” – emelte ki.

A lovasíjászat a harci művészetek királynője, mely a ritmusról, harmóniáról, egyensúlyról és nem az erőről szól.

Talán ezért is a lányok körében nagyon népszerű. De tulajdonképpen egy olyan sport, amiben egy nő nőiesnek, egy férfi pedig férfiasnak látszik. „Nagy szívfájdalmam, hogy jelenleg a világranglista élén egy francia lány van és nem egy magyar” – jegyezte meg Kassai.

Kassai Lajos a csibai közönségtalálkozón készségesen válaszolt a kérdésekre Fotó: Sipos József

A kötetlen beszélgetés során elhangzott, a mai, igen gyors ütemben változó világban a túlélés lehetőségét a kis közösségek biztosíthatják. Azok a skanzenszerű kis közösségek, amelyek alkalmasak arra, hogy „egyfajta kulturális tartalmat hosszú távon meg tudjanak őrizni”. De mindemellett az is fontos, hogy ne fordítsunk hátat a 21. századnak. „Ne haragudjatok az internetre, a Facebookra, az okostelefonokra, hanem használjátok, de ne váljatok rabjaivá. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne szakadjunk el a gyökereinktől. A lovasíjászat pont olyan szerves része az életemnek, mint a Facebook. Minden a mértékletességen múlik” – emelte ki Kassai.

Milyennek látja az erdélyi magyarokat és az anyaországi magyarokat? – hangzott el a kérdés a közönség soraiból. „Harmincegyével ezelőtt kezdtem tartani rendhagyó történelemórákat, akkor a határon túli magyarok kivétel nélkül talpraesettebbek, életrevalóbbak voltak. Ez az utóbbi pár évben megváltozott.

Romlott a határokon túl élő magyarság lelki, szellemi és fizikai állapota.

A budapesti Testnevelési Egyetem egy felméréséből pedig az derült ki, hogy ma Magyarországon a vidéki fiatalok fizikai állapota gyengébb, mint a városiaké. A vidékiek városi életet kezdtek élni, a városiaknak pedig ott vannak a sportolási lehetőségek ” – fejtette ki Kassai, aki szerint a székelyeknek az önbecsülésükkel és önértékelésükkel van baj. A lovasíjászat pedig – reményei szerint – jobban összekovácsolja majd a közösséget. S mert ennek a sportágnak vannak román követői is – mint például Denis Ștefan színész, aki éppen Kassaitól tanult – a lovasíjász abban is reménykedik, hogy a sport szeretete a két nemzetet is közelebb hozza egymáshoz.

Bizalom és tisztelet Fotó: Sipos József

„Egyetlen bajunk van nekünk magyaroknak, nem reálisan látjuk magunkat. Tehetségesek vagyunk, jó helyen élünk, a Kárpát-medence egy csoda. Az anyaország pedig most nagyon rendben van. Föl a fejjel, hiszen jobbak vagyunk, mint amilyennek látjuk magunkat, és jobb a helyzet, mint ahogyan látjuk” – búcsúzott székelyföldi követőitől Kassai Lajos.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat