Sokan emlékezhetnek még a nagymamájuk által készített túrós pityókaleves ízére, a „fehér rokolyás levesre”, amelybe kockára vágott pityóka és dézsában érlelt túró került. „Lina nagyanyám kedvence a túrós damika volt. Na, ezt soha nem kívántuk meg, pedig minden kínálótudományát bevetette érte. A válaszunk, hogy
Az is igaz, hogy a mi családunkban válogatásnak helye nem volt, ettük, nem ettük, nem kaptunk mást, főleg nagymosás napján vagy a pityókakapáláskor. Ha reggel odakészítették, mire hazaértek a patakról vagy mezőről, kész is volt” – eleveníti fel a cikk szerzője.
A régi ételeink nyomába szegődött Homoród–Küküllő LEADER Egyesület tagjai igazi kuriózumnak számító ételt is találtak Lövétén: a fehér leves vagy édes leves a mai helybéliek, így az Asszonykórus tagjai számára is ismeretlen volt, Török Zsófiától tanulták el. Ezt a leveskülönlegességet marhából vagy juhból készítik, és kiváló példa arra, hogy a levágott állat minden porcikáját hasznosították asszonyelődeink a konyhában.
S hogy hogyan készül a többműveletes lövétei édes leves? Megtudhatják az Erdélyi Gasztró december 4-ei lapszámából.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.