HIRDETÉS

Ma már csak emlék az egykori Sörház

Antal Erika 2018. február 09., 14:50
HIRDETÉS

Marosvásárhelynek volt egy sörgyára, egy sörháza és egy Sörház utcája is, amiből mára csak az emlékek maradtak – ezt próbálják feleleveníteni az Örökségünk őrei projekt során az Elektromaros Gimnázium 11. F. osztályának diákjai, az Effes őrök.

Az egykori sörgyár épülete Fotó: Facebook/A Sörház őrei

Az egykori sörgyárról, annak tulajdonosáról, Bürger Albertről, az általa biztosított munkahelyekről, szociális juttatásokról, szolgálati lakásokról gyűjtötték össze a fellelhető dokumentációt a tizenegyedikes tanulók, azt a célt tűzve ki maguk elé, hogy megismertetik a város lakosságával, a Marosvásárhely múltja iránti érdeklődőkkel. Bár az egykori sörháznak ma csak az emléke él, az Effes őrei ezt az emléket elevenítik fel, amikor régi,

korabeli képeslapokat, fotókat tanulmányoznak, a jelenlegi Sörház tulajdonosával interjúznak,

HIRDETÉS

a helyszínt körbejárják, fényképeznek, fotóversenyt szerveznek, címert készítenek, vagy naptárat adnak ki a saját címerükkel. 

Bürger Albert – a város egyik leggazdagabb embere

Marosvásárhelyen a sörfőzés története a 19. századba nyúlik vissza, mivel adott volt a Maros, illetve a város erületén található kutak, források, a komló is megtermett, volt mire alapozniuk a sörfőzdéknek. A tizenegyedikes diákok kinyomozták, hogy az 1850-es években a Maros jobb oldalán működött egy sörfőzde, amit Kraft Károly vásárolt meg, majd költöztetett át a város felőli oldalára, arra a területre amely most az egykori Bürger-házzal, a volt Aranykakassal szomszédos.

A Sörház őrei: az Efes csapat Fotó: Facebook/A Sörház őrei

Bár korszerűsítette és bevezette az ipari termelést, a gyár mégis csődbement 1885-ben. A következő évben vásárolta fel a sörgyárat Bürger Albert, aki tovább bővítette, modernizálta a létesítményt, jól működő gyárrá fejlesztette, a nagy beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket teremtett, alkalmazottainak pedig lakást is biztosított. A sörgyár piacvezető lett, a tulajdonos több mint kétszáz embert foglalkoztatott, több mint kétszáz családnak biztosított megélhetési lehetőséget.

A századfordulóra elérte az évi százezer hektoliteres kapacitást. 

Kreatív ötletek a múlt népszerűsítésére

Az Effes őrei elnevezésű csapat nemrég egy előadást mutatott be a témáról, ugyanakkor olyan kreatív ötletek összegyűjtésén dolgozik, amivel népszerűsíteni tudják projektjüket, ezáltal pedig a város múltjának egy szeletét. Siklósy Szabolcs, a csapat tagja a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, először az Aranykakast szerették volna örökbefogadni, a Sörház a B-tervben szerepelt. Mivel az Aranykakasra több jelentkező is volt, végül ezt a lehetőséget ragadták meg és dolgoznak rajta, minél több információt, érdekességet ismertetve az érdeklődőkkel.

„Régi fotókat nézegettünk, megpróbáltuk elképzelni, hogy milyen is lehetett az egykori Sörház”

– magyarázta lapunknak a tizenegyedikes diák.

Az egykori sörgyár már nem létezik, emlékét csak ez a ház őrzi, amelyben valamikor a gyár tisztviselői laktak Fotó: Haáz Vince

A csapat tagjai Selyem katalin osztályfőnökkel az élen sokat dolgoznak, régi történeteket keresnek, interjúkat készítenek, a helyszínen is dokumentálódnak. Nemsokára egy versenyt is hirdetnek, amelynek szerencsés nyertese a Jazz klubba szóló kétszemélyes belépővel gazdagodik. 

Ez a Sörház nem az a Sörház

A csapat megkereste Demeter Józsefet Dömét is, akivel interjút készített és aki elmagyarázta nekik, hogy a mostani Sörház nem az egykori Bürger-féle sörház. Bár sokan úgy tudják, hogy egykor ennek a helyén állt a híres sörfőzde, az információ téves – magyarázta lapunk megkeresésére is Döme.

Ezen a kapun jártak be az egykori dolgozók Fotó: Haáz Vince

A mai Sörház tulajdonosa elmondta a tanulóknak is, hogy Bürger Albert gyára és pincéje jóval távolabbi telken állt egykor, az a pince, ahol most a népszerű klub működik egykor az 1940-es években létesült Hangya-szövetkezeté volt, tehát nem műemlék és nincs köze a sokat emlegetett, még a 19. században épített üzemi létesítményhez.

Az eredeti gyárépületet még a '30-as évek végén, miután teljesen csődbe jutott, lebontották,

abból nem maradt meg semmi.

Gazdasági felemelkedés és csőd

A Bürger-féle sör egyik kupája a Maros megyei múzeum egyik tárlójában, a Kultúrpalotában berendezett kiállításon látható. Sörösüvegei, poharai közül valószínüleg még őrizgetnek néhányat a marosvásárhelyiek, ahogy Bürger Albert emléke is él a város közösségi emlékei között.

„Még egy szobrot is megérdemelne Marosvásárhely részéről”

– fogalmazott Demeter József az őt interjúvoló diákoknak. Hiszen nem csak munkahelyeket teremtett, de figyelt is az alkalmazottaira. A tisztviselőinek épített lakások most is állnak az egykori Sörház utcában, az Aranykakast elhagyva, egy eléggé ütött-kopott, földszintes sorház látható, egykor stílusos kapubejáróval.

A csapat naptárakat is készített Fotó: Facebook/A Sörház őrei

A gazdasági világválság az 1930-as években Marosvásárhelyre is begyűrűzött, ennek következtében a Bürger-féle sörgyár is csődbement, Bürger Albert pedig 1937-ben elhunyt. Nem Marosvásárhelyen nyugszik, hanem Boroskrakkón, ahol a család egykori birtoka is állott.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS