Magyarországra termelő partiumi gazdák

Liget 2021. március 25., 09:08 utolsó módosítás: 2021. március 25., 11:06

A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. Nagyvárosok környékén erre rég rájöttek a gazdák. A román–magyar határ szomszédságában ugyanakkor az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi konzervgyárak és hűtőházak. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma egy érsemjéni agrárvállalkozóhoz kalauzolja el olvasóit.

Bányai Levente érsemjéni fóliasátraiban javában tart a tavaszi palántanevelés •  Fotó: Makkay József
galéria
Bányai Levente érsemjéni fóliasátraiban javában tart a tavaszi palántanevelés Fotó: Makkay József

A határ közelsége sok területen jelent plusz lehetőséget a környéken élő vállalkozók és munkavállalók számára. A koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette ugyan az országhatár átjárhatóságát, azonban ez átmeneti jelenség. Az Érmellékről például több agrárvállalkozó átjár Magyarországra a különböző fogyóanyagok beszerzése, illetve terményeinek értékesítése végett. A határ szomszédságában fekvő Érsemjénben kertészettel foglalkozó Bányai Levente példája azt bizonyítja, hogy

a partiumi termelők számára kincsesbánya lehetne a magyarországi hűtőházak és konzervgyárak láncolata,

amelyek nagyságrenddel több friss zöldséget és gyümölcsöt tudnának Erdélyből felvásárolni.

Támrendszer uborkatermesztéshez. A magyarországi konzervgyárak bármilyen mennyiséget felvásárolnak •  Fotó: Makkay József
Támrendszer uborkatermesztéshez. A magyarországi konzervgyárak bármilyen mennyiséget felvásárolnak Fotó: Makkay József

Bányai Levente nyolc évvel ezelőtt informatikusi diplomával vágott bele a kertészkedésbe. Igaz, otthon, a szüleinél már korábban megtapasztalta a gazdálkodást, a 2013-ban indított vállalkozása azonban újszerű vetülete az érmelléki zöldségtermesztésnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát szövetkezetének megbízásából mintegy száz érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját felügyelte: mezőgazdasági szakemberrel indították el a gazdák aprócska „uborkafarmjait”, felügyelték a szükséges agrotechnika alkalmazását, és az emberektől rendszeresen felvásárolták a magyarországi kivitelre kerülő friss uborkát.

A teljes cikket az e heti Erdélyi Naplóban találják meg.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.