HIRDETÉS
Az egyiptomiak szigetelőanyagként, a rómaiak a vízálló hatása miatt alkalmazták, az ókorban már szobrok és ékszerek készítésére is használták a méhviaszt. A középkorban fizetőeszköz szerepe volt.
Kovács Árpád kalotaszegi méhész a méhviasz-feldolgozást a mai kor igényeihez igazította.
Nagyapja is méhész volt, a mesterséget később édesapja vette át, amit családi hagyományként a fiára hagyott. Szülőfalujában, a Kolozsvártól 50 kmre fekvő Magyargyerőmonostoron jelenleg 32 méhcsaládot gondoz. A nagyvárosi zajból kilépve számára ez a foglalatosság jelenti a felüdülést és a kikapcsolódást.
Miután édesapjától átvette a méhészetet, a kaptárokat átalakította. A régi keretekből sok méhviasz megmaradt, amit a kereskedők nem fizettek meg. Ekkor jött a mentőötlet, hogy a méhviasznak mégsem szabad kárba vesznie:
az alapanyagból valami olyasmit akart készíteni, ami nemcsak szép, de környezetkímélő is.
Kovács Árpád elmondta, a paraffinból készült gyertya – amely minden bevásárlóközpontban megvásárolható – a méhviasszal ellentétben káros az egészségre. A méhviaszból készült gyertyákat sokkal drágábban és nehezebben lehet előállítani, de jótékony hatásai világszerte ismertek. Olvassák el a teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számából !
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
